87 cikk rendezése:
11. cikk / 87 Nyugdíj melletti foglalkoztatás
Kérdés: Közös hivatalnál az adóügyi előadó (köztisztviselő) nyugdíjba megy 40 év munkaviszony után. Nyugdíj mellett a hivatal szeretné őt foglalkoztatni a Munka Törvénykönyve szerint. Ez lehetséges? Vagy az önkormányzat alkalmazza a Munka Törvénykönyve szerint? Melyik jogi szabályozás érvényes a fenti esetre?
12. cikk / 87 Közalkalmazott besorolása
Kérdés: Önkormányzat önálló költségvetési szervén belül (nem intézményként, hanem feladatként) a 082092 COFOG-on szerepel egy közművelődési és közönségkapcsolati szakember közalkalmazotti jogviszonyban. Mivel nem önálló intézményben foglalkoztatott, ezért továbbra is közalkalmazottként került foglalkoztatásra. Érettségivel és 54 345 02 OKJ képzéssel (közművelődési és közönségkapcsolati szakember, Közművelődési szakember II. szakirány) rendelkezik, hová kell besorolni?
13. cikk / 87 Pénzügyi ellenjegyzői feladatok ellátása
Kérdés: Egy köztisztviselő munkatárs 2021. március 15-étől GYED-en van, önkormányzatunknál ő látta el a pénzügyi ellenjegyzői feladatkört, helyére új munkavállalót neveztünk ki (nincs pénzügyi ellenjegyzői jogosultsága). Mivel GYED mellett lehet már jövedelme, megbízási díj adható-e számára a pénzügyi ellenjegyzési feladatok ellátásáért? Munkaköri leírása tartalmazza ezt a feladatkört. Ha nem adható neki megbízási díj, akkor megbízási díj nélkül aláírhat-e, mint passzív állományban lévő dolgozó?
14. cikk / 87 Házi gyermekorvos jogviszonya
Kérdés: Önkormányzatunk álláspályázatot hirdetett meg házi gyermekorvosi munkakörre. A jelentkező alkalmazottként kívánja ellátni a feladatot. Az állás 2021. március 1. napján kerül betöltésre. Önkormányzatunk rendelkezik jelenleg a praxisjoggal és a működési engedéllyel. Az önkormányzat az egészségügyi ellátást nem költségvetési szerv útján végzi, hanem azt maga biztosítja. Az Eütv. 3. §-ának f) pontja alapján az önkormányzat egészségügyi szolgáltatónak minősül. Az Eszjtv. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállására terjed ki. Az Eszjtv. 2. §-ának (1) bekezdése alapján az egészségügyi szolgálati jogviszony egészségügyi szolgálati munkaszerződéssel jön létre. Az e törvénnyel ellentétes egészségügyi szolgálati munkaszerződés semmis.
Az Eütev. 7. §-ának (2) bekezdése meghatározza az egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó jogviszonyokat. Ez alapján egészségügyi tevékenység végezhető többek között közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban.
Az Eütev. 2021. március 1. napjától továbbra is tartalmazza a közalkalmazotti jogviszonyt mint egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó jogviszonyt.
A 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a rendelet hatálya kiterjed azokra a praxisjoggal rendelkező háziorvosokra, házi gyermekorvosokra (a továbbiakban: háziorvos) és alapellátást végző fogorvosokra, akik területi ellátási kötelezettséget vállalva az önkormányzattal, az önkormányzati feladatokat ellátó egészségügyi intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állnak.
A fenti jogszabályi rendelkezések értelmezése kapcsán az alábbiakkal kapcsolatban kérek tájékoztatást: A 2021. március 1. napjától az önkormányzattal jogviszonyt létesítő házi gyermekorvos egészségügyi tevékenységét közalkalmazotti jogviszonyban vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezheti?
Az Eütev. 7. §-ának (2) bekezdése meghatározza az egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó jogviszonyokat. Ez alapján egészségügyi tevékenység végezhető többek között közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban.
Az Eütev. 2021. március 1. napjától továbbra is tartalmazza a közalkalmazotti jogviszonyt mint egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó jogviszonyt.
A 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a rendelet hatálya kiterjed azokra a praxisjoggal rendelkező háziorvosokra, házi gyermekorvosokra (a továbbiakban: háziorvos) és alapellátást végző fogorvosokra, akik területi ellátási kötelezettséget vállalva az önkormányzattal, az önkormányzati feladatokat ellátó egészségügyi intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állnak.
A fenti jogszabályi rendelkezések értelmezése kapcsán az alábbiakkal kapcsolatban kérek tájékoztatást: A 2021. március 1. napjától az önkormányzattal jogviszonyt létesítő házi gyermekorvos egészségügyi tevékenységét közalkalmazotti jogviszonyban vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezheti?
15. cikk / 87 Az egészségügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok
Kérdés: 1. Önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazott háziorvos a Kjt. és a 2020. évi C. törvény értelmében lehet-e vezető tisztségviselő egy gazdasági társaságban?
2. Az orvosi ügyeleti kötelező önkormányzati feladatot az önkormányzat szerződéssel átadta egy egészségügyi bt.-nek. Az önkormányzat alkalmazásában álló háziorvos az önkormányzatnál megbízási szerződéssel látja el az orvosi ügyeletet a megbízott bt.-nél, mely szolgáltatást az önkormányzat kiszámlázza a bt. felé. Szabályosan kötött-e megbízási szerződést az önkormányzat a közalkalmazottjával?
2. Az orvosi ügyeleti kötelező önkormányzati feladatot az önkormányzat szerződéssel átadta egy egészségügyi bt.-nek. Az önkormányzat alkalmazásában álló háziorvos az önkormányzatnál megbízási szerződéssel látja el az orvosi ügyeletet a megbízott bt.-nél, mely szolgáltatást az önkormányzat kiszámlázza a bt. felé. Szabályosan kötött-e megbízási szerződést az önkormányzat a közalkalmazottjával?
16. cikk / 87 Kifizetőt terhelő adók dolgozói juttatások után
Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
17. cikk / 87 Humán-egészségügyi szolgáltatás számlázása
Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk humán-egészségügyi szolgáltatás. Működtetünk pénzbeszedő helyeket, ahol intézményünk nevében a kollégák számlát/nyugtát állítanak ki a páciensek részére a vizsgálatok fizetendő összegéről, illetve ezen összegeket átveszik tőlük. A következő kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Az Áfa-tv. 160. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében a mi esetünkben a főigazgatónak minden érintett kollégát – egyesével – meg kell írásban hatalmaznia az egészségügyi szolgálat nevében történő számlakiállítási joggal?
2. Minden érintett kollégának kell meghatalmazás arra, hogy a pénzt átvegye a betegtől?
3. A meghatalmazásoknak külön dokumentumként kell elkészülniük, vagy elég, ha a munka-köri leírásokba beleírjuk mint ellátandó feladatokat?
4. Az Áfa-tv. 160. §-ának (3) bekezdése ügyletenként 1 fő meghatalmazott jogosultságát engedélyezi. A recepció nálunk 10 fő, és jelen esetben mindenki állít ki nyugtatömböt például laborlelet, egészségkártya kiadásáról, személyes kíséret díjáról stb. De ugyanez értelmezhető az osztályokon az asszisztensekre is, akik vizsgálati díjakról, leletkiadásokról szóló számlákat/nyugtákat készítenek. Mivel 8.00-20.00-ig van rendelés hétköznapokon, ezért mindennap 2 fő látja el a feladatokat. Hogyan értelmezhető erre az esetre az Áfa-tv. hivatkozott bekezdése? Mi lenne a szabályszerű eljárás? A vizsgálati díjakat a vizsgálat alkalmával készpénzben kiállított számla vagy nyugta ellenében kell a páciensnek kifizetni.
1. Az Áfa-tv. 160. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében a mi esetünkben a főigazgatónak minden érintett kollégát – egyesével – meg kell írásban hatalmaznia az egészségügyi szolgálat nevében történő számlakiállítási joggal?
2. Minden érintett kollégának kell meghatalmazás arra, hogy a pénzt átvegye a betegtől?
3. A meghatalmazásoknak külön dokumentumként kell elkészülniük, vagy elég, ha a munka-köri leírásokba beleírjuk mint ellátandó feladatokat?
4. Az Áfa-tv. 160. §-ának (3) bekezdése ügyletenként 1 fő meghatalmazott jogosultságát engedélyezi. A recepció nálunk 10 fő, és jelen esetben mindenki állít ki nyugtatömböt például laborlelet, egészségkártya kiadásáról, személyes kíséret díjáról stb. De ugyanez értelmezhető az osztályokon az asszisztensekre is, akik vizsgálati díjakról, leletkiadásokról szóló számlákat/nyugtákat készítenek. Mivel 8.00-20.00-ig van rendelés hétköznapokon, ezért mindennap 2 fő látja el a feladatokat. Hogyan értelmezhető erre az esetre az Áfa-tv. hivatkozott bekezdése? Mi lenne a szabályszerű eljárás? A vizsgálati díjakat a vizsgálat alkalmával készpénzben kiállított számla vagy nyugta ellenében kell a páciensnek kifizetni.
18. cikk / 87 Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt
Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
19. cikk / 87 Költségvetési szerv megszűnése miatt a közalkalmazott jogviszonyának változása
Kérdés: 2013. július 1-jétől a létrehozott óvodafenntartó társulás fenntartása alá került az óvoda intézménye, önálló gazdálkodása megszűnt. Önállóan működő intézmény gazdálkodását 2013. július 1-jétől az önkormányzati hivatal látja el. Az óvodában dolgozó közalkalmazott jogviszonyát az intézmény közös megegyezéssel megszüntette, majd a hivatal köztisztviselőként kinevezte. A hivatal kérhette volna a közalkalmazott áthelyezését? Ha igen, hogyan érvényesíthető a tévedés? Mik a feltételei a közalkalmazotti jogviszonyból történő áthelyezésnek köztisztviselői jogviszonyba?
20. cikk / 87 Ruházati hozzájárulás adókötelezettsége
Kérdés: Önkormányzatnál anyakönyvvezető munkakörben a dolgozó kaphat-e ruházati hozzájárulást? Ha igen, azt milyen adó terheli, milyen adókötelezettsége van az anyakönyvvezetőnek, és milyen adókötelezettsége van a munkáltatónak?
