Távmunkavégzés költségtérítése

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottja távmunkában látja el a feladatait.
Az alábbi esetek kapcsán hogyan kell az igazolás nélkül elszámolható költség összegét meghatározni?
a) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 munkanapon fizetett szabadságon volt.
b) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végezte a munkáját, 5 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg a fennmaradó 5 munkanapon munkaidejének felében a munkáltatója székhelyén, másik felében távmunkavégzés keretében végzett munkát.
c) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végzett munkát. Ezenfelül a munkáltató által elrendelt, a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőben (szombati nap) távmunkavégzés keretében végzett munkát összesen 6 óra időtartamban.
d) A munkáltató és a munkavállaló részmunkaidőben állapodtak meg, a napi munkaidő az általános teljes napi munkaidő fele. A munkavállaló valamennyi munkavégzéssel érintett napja teljes egészében távmunkavégzéssel érintett nap.

Részlet a válaszából: […] ...A törvényi megfogalmazásból következően – erre vonatkozó tételes szabály hiányában – nincs jelentősége annak, hogy egy adott munkanapon hány órát dolgozik távmunkában a munkavállaló. Adózási szempontból azt kell vizsgálni, hogy az adott munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Jelenléti ív vezetése

Kérdés: Költségvetési szervnél kutató munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott hogyan vezeti jelenléti ívét? A 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet 9. §-a szerint: "Tudományos kutatói munkakörben – kivéve ha közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály szerint a kutatói tevékenység csak a munkahelyen végezhető – a munkahelyen töltendő idő tartama heti két teljes munkanap." A kivétel ránk nem vonatkozik, a kinevezésben a heti munkaidő 40 óra. Hogyan kell a jelenléti ívet vezetni?
Részlet a válaszából: […] A Munka Törvénykönyve – közalkalmazotti jogviszonytekintetében is alkalmazandó – 140/A. § (1) bekezdése rögzíti, hogy amunkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívülimunkaidejével, ügyeletével, készenlétével, szabadságának kiadásával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Kinevezett és a megbízott közalkalmazott vezetőkre vonatkozó új szabályok 2009-től

Kérdés: 2009-től módosultak a Kjt. szabályai. Mit kell érteni pontosan kinevezett és megbízott vezetőn? A módosítás alapján úgy értjük, hogy a kinevezett vezető illetményét és szabadságát másként kell megállapítani. A vezetői pótlék a kinevezett vezetőnek is jár? Ha nem, akkor egy eddigi vezetőnek az új szabályok alapján jelentősen alacsonyabb lehet az illetménye. Az illetmény csökkenése miatt hogyan kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...magasabb vezető munkakörre kinevezett közalkalmazottatnaptári évenként harmincöt, a vezetői munkakörre kinevezett közalkalmazottatharminc munkanap alapszabadság illeti meg. A kinevezett vezetők szabadságáttehát ennek alapján kell megállapítani. A kinevezett vezető az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Egyes közalkalmazottak rendes évi szabadsága

Kérdés: Változott-e a közalkalmazott technikai dolgozók rendes évi szabadsága az Mt. 131. § (1) bekezdésének életbelépése óta? Mi az alap- és a pótszabadság kiszámításának módja a technikai közalkalmazottnál?
Részlet a válaszából: […] ...megillető alapszabadság mértékét szabályozza – az Mt. hatálybalépése óta nem változott. Eszerint az alapszabadság húsz munkanap, ami fokozatosan, a munkavállaló életkorának növekedésével szintén növekszik, maximum harminc napra, a negyvenötödik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.