Kedvezményes strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani.Nem független felek (kapcsolt vállalkozások vagy munkáltató és munkavállaló) közötti termékértékesítés, szolgáltatás nyújtása esetén az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Dolgozók részére természetben biztosított étkezés adózása és könyvelése

Kérdés: Saját konyhán a dolgozók részére cafeteriajuttatásként természetbeni étkezést biztosítunk, illetve az intézményeink vásárolt étkezésként a megvásárolt élelmiszert biztosítják ingyenesen a dolgozóik részére természetbeni étkezésként. Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a természetbeni étkezéseket, illetve fel kell adni a KIRA rendszerbe mint személyi juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...belül].Munkahelyi (üzemi) étkeztetés akkor valósul meg, ha a munkáltató telephelyén működő, kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó étkezőhelyen történik a munkavállalók étkezése. A munkahelyi étkeztetés történhet a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Polgármesterek díjazásának személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás szempontjából történő megítélése

Kérdés: Polgármester költségtérítésével kapcsolatban olvastuk, hogy ez nem önálló tevékenységből származó jövedelem, az azonban még kérdéses számunkra, hogy úgy kell tekinteni, mint munkaviszony jellegű jogviszonyt, vagy mint választott tisztségviselő díjazását? Amennyiben ez utóbbinak tekintendő, hogyan alakul a polgármester részére juttatott cafeteria adózása?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben adózás szempontjából a jogviszonyukat nem tekinthetjük munkaviszonynak vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonynak, őket pedig munkavállalónak. Erre tekintettel a részükre adott természetbeni juttatás (cafeteriajuttatás) akkor sem tekinthető béren kívülinek, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Munkahelyi étkeztetés támogatása és Erzsébet-utalvány juttatása

Kérdés: Intézményünk szociális szolgáltatást végez, és a bentlakó ellátottaink, valamint szociális étkezőink részére saját konyha üzemeltetésével biztosítjuk az élelmezést. Munkavállalóink egy része kedvezményes étkeztetésben részesül (munkakörük alapján). Ők az alapanyag 70%-át térítik számla ellenében – a hiányzó részt az intézmény, munkahelyi étkeztetés címén, természetbeni juttatásként biztosítja részükre. Az intézmény 2013-ban valamennyi munkavállalójának egységesen 8 ezer Ft/hó értékben Erzsébet-utalványt biztosított béren kívüli juttatásként. A kedvezményes étkeztetésben lévő munkavállalók intézmény által viselt részét figyelembe kell-e venni az Erzsébet-utalvány biztosításakor, összeadódik-e az adómentesség határának számításában? A KIR rendszerbe a munkahelyi étkeztetés munkáltató által megfizetett részét kell csak felvinni, mint béren kívüli juttatást? Lehet-e a dolgozóknak adott utalvány összege eltérő pl. munkakörök szerint? Figyelembe lehet-e venni a másik béren kívüli juttatás meglétét az adandó utalvány összegénél?
Részlet a válaszából: […] ...71. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősül – többek között – ha a juttató munkáltató a munkavállalónak a következő juttatásokat nyújtja. A munkavállaló választása szerint– munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Számítógép-juttatás adózása

Kérdés: Szeretnénk tudni, hogy a köztisztviselőknek a cafeteria-rendszerben lehet-e új számítógépet számlára venni, és a köztisztviselők ezt adnák le. Ha igen, akkor milyen adókulccsal adózna?
Részlet a válaszából: […] ...engedélyezi a tulajdonában lévő számítógépvagy az általa előfizetett internet-hozzáférés ingyenes vagy kedvezményeshasználatát a munkavállaló számára,– a munkáltató a munkavállaló számára internet-hozzáféréstfizet elő,– a munkáltató az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Képzési költség adókötelezettsége

Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottja számára az Mt. 103. §-a alapján kötelező kijelöléssel elrendelte a főiskolai végzettség megszerzését. A képzésen való részvételre kötelezés 2009. évben történt. A képzés 2009/2010. tanév I. félévében 2009. szeptember 1-jén kezdődött. 2010. évben az átvállalt képzési költség meghaladja a minimálbér két és félszeresét. Kérdésünk: 1. az átvállalt képzési költség értékhatárt meghaladó része az Szja-tv. 69. §-ának hatálya alá tartozó természetbeni juttatásként adóköteles, vagy 2. a közalkalmazott (nem pénzben megszerzett) munkaviszonyból származó jövedelmeként adó- és járulékköteles? A 2. pont alatti esetet az érintett közalkalmazott nem fogadja el, mivel az Mt. 103. § (4) bekezdése értelmében a munkáltató ez esetben köteles a munkabérét és költségeit megtéríteni. Adókötelezettsége esetén az Mt. előírása nem teljesül.
Részlet a válaszából: […] ...meg kell a munkáltató részére téríteni, javasolt a képzésdíjának adóköteles részét felbruttósítva, jövedelemként biztosítani amunkavállalónak. Ezzel a megoldással az Mt. hivatkozott szabályát isteljesítené a munkáltató.A fentiek értelmében az Önök esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Melegétkeztetés

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, és a cafeterián belül a melegétkezéssel kapcsolatban a következő kérdés merült fel. Ha dolgozónként 18 000 Ft értékben állapítottuk meg a melegétkezés értékét, választhatja-e a dolgozó ugyanazon hónapban a 18 000 Ft-ot úgy, hogy 10 000 Ft-ért melegétkezési jegyet kér, a maradék 8000 Ft-ról éttermi számlát hoz? Jól gondoljuk-e, hogy mivel mindkettő melegétkezés formájában juttatott bevétel, így nem sérti a kedvezményes adózás feltételét, vagy valahol a jogszabály kizárja a kettő ugyanazon hónapban való alkalmazását?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 1995. évi CXVII. törvény(Szja-tv.) 70. § (2) bekezdésének b) pontja rendelkezik arról, hogy amunkáltató által a munkavállalónak melegétkeztetés formájában juttatottbevételből a munkaviszony minden megkezdett hónapjára 18 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Béren kívüli juttatások – egységesen, avagy differenciáltan

Kérdés: Adható-e béren kívüli juttatás (például étkezési utalvány, ajándék utalvány, üdülési csekk) nem egységes, hanem differenciált formában?
Részlet a válaszából: […] ...azadómentességhez nem írják elő feltételként, hogy azt minden dolgozónak azonosfeltétellel, vagy belső szabályzatban meghatározott munkavállalói kör részére,azonos feltétellel adják. Az adómentesség tehát akkor is fennáll, ha például amunkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Telefonadó

Kérdés: Kérem, tájékoztassanak a telefonok magáncélú használatával kapcsolatos adófizetési kötelezettségről. Mikortól kell telefonadót fizetnünk? Hogyan kell az adót megállapítanunk?
Részlet a válaszából: […] ...adótfizetnie, ha legalább ezt a díjrészt nem térítteti meg a telefont használókkal.Ha a munkáltató kiszámlázza és megfizetteti amunkavállalókkal a kiadás rájuk eső részét, akkor a társaság mentesül atelefonadó (és a természetbeni juttatást egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 26.

Tiszteletjegy adókötelezettsége

Kérdés: Intézményünk gyermekek részére havonta egyszer színházi előadást tart, mely előadásokra jegyeket árusítunk. Alkalmanként 3-4 db tiszteletjegyet is kiadunk térítés nélkül. Milyen adózási kötelezettségeket kell a tiszteletjeggyel kapcsolatban teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...intézményi dolgozónak is adnak tiszteletjegyet,akkor esetükben a juttatás értéke (a jegy eladási ára) a munkavállalóbérjövedelmeként adóköteles.A más (külső) személyeknek adott tiszteletjegy viszontüzleti ajándéknak minősül. Az üzleti ajándék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.
1
2