Kisadózó egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya

Kérdés: Önkormányzatunk kisadózó egyéni vállalkozóval kötött szerződést. Hogyan alakul Katv. hatálya alá tartozó, alkalmazottal nem rendelkező egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya, ha a heti 36 órát elérő munkaviszonyában betegség vagy egyéb ok (pl. fizetés nélküli szabadság) miatt ideiglenesen nem végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díj vagy a betegség miatti kiesés miatt jövedelempótló jelleggel táppénz fizetése történik. Ezek a távollétek tehát a munkavállaló 36 órás munkaviszonyát csak rövidebb ideig érintik, és minden esetben megállapítható, behatárolt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Személyi biztosítások adózása 2019-től

Kérdés: A munkáltató által a munkavállalókra kötött baleset- és betegségbiztosítás hogyan adózik 2019-től?
Részlet a válaszából: […] ...kockázati biztosítások 2018-ban adómentesek voltak havonta a minimálbér 30%-áig. Ez az adómentesség 2019-től megszűnt, és jelenleg a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként lesz adóköteles.A kockázatinak nem minősülő biztosítás 2018-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Csoportos élet- és baleset-biztosítás adózása 2019-től

Kérdés: Hogyan adózik 2019-től a munkáltató által a munkavállalóira kötött csoportos élet- és baleset-biztosítás?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. alkalmazásában kockázati biztosításnak az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegség/egészségbiztosítás) minősül, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs, vagyis kizárólag a (sajnálatos) biztosítási esemény (halál,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Rendkívüli munkavégzés elrendelésének jogszerűsége

Kérdés: Hatórás részmunkaidőre vagyok kinevezve, de 2016 novembere óta 8 órában dolgozom. Ezt úgy oldják meg, hogy mindig 2 óra túl--órának minősül. Hiába dolgoztatnak velem 8 órát, cafeteriát 6 órás munkára fizetnek.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalóra irányadó munkarend, munkaidő--beosztás a tevékenység szokásos rendjét határozza meg. A mindennapi munkavégzés során azonban bekövetkezhetnek váratlan esetek, amikor a munkáltató a jogszabályi korlátok betartása mellett rendkívüli munkavégzést rendelhet el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Adómentes baleset- és betegségbiztosítás

Kérdés: Intézményünk azt tervezi, hogy a munkavállalói javára adómentes baleset- és betegségbiztosítást köt. Szeretnénk tudni, hogy mire kell figyelnünk a biztosítási szerződés aláírásánál, hogy annak a díja adómentes legyen. Az adóköteles biztosítás közterheit már nem tudná az intézmény felvállalni.
Részlet a válaszából: […] ...akkor a féléves díjnak az egy hónapra jutó részét kell a minimálbér 30 százalékával összevetni.Amennyiben a munkáltató nem az egyes munkavállalókra köt egyénileg külön-külön szerződést, hanem a munkavállalók egy meghatározott csoportjára, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Ügyelet, készenlét, rendkívüli munkaidő

Kérdés: Költségvetési intézményünkben bevett gyakorlat szerint a túlórára 150% óradíj, a készenlétre 20% óradíj került kifizetésre. Az új Mt. a bérpótlékok mértékét 50, 40 és 20%-ban határozza meg. Kérdésem egyrészt a fogalmak értelmezése a nem pedagógus közalkalmazottakra vonatkozóan: túlóra, készenlét, ügyelet, illetve a helyettesítés – amit nem találok az új Mt.-ben –, valamint az ezért járó juttatások számfejtése a dolgozók részére. Konkrét eset: az intézményben szombaton rendezvény van, emiatt egy takarítónő ügyel 8-14 óráig, nyitja és zárja a rendezvényt, a munkarendje hétfőtől péntekig tart, bére havi fix 98 000 Ft.
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama.Ügyeletről, készenlétről rendelkezésre állás elrendelése esetén beszélünk. A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető. Négy órát meghaladó tartamú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.

Munkaidőszabályok a közoktatásban II.

Kérdés: Milyen módon lehet a pedagógusokat az őszi, tavaszi, téli szünetekben igénybe venni (közvetlen tevékenység a diákokkal vagy egyéb módon is)? Mivel az őszi, téli, tavaszi szünet napjai munkanapok, akkor – a Munka Törvénykönyve szerint – valamiféle munkaidő-nyilvántartást is kell vezetni róluk?
Részlet a válaszából: […] ...Ettől függetlenül azonban a Munka Törvénykönyve szerintimunkaidő-nyilvántartásokat vezetni kell. A munkáltató köteles nyilvántartani amunkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével,szabadságának kiadásával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: 31 éves köztisztviselői jogviszonnyal rendelkező munkavállalónak folyamatban van a rokkantsági nyugdíj megállapítása. Munkaviszonyát meg kell-e szüntetni ahhoz, hogy megkaphassa a nyugellátást? Egyébként dolgozhat-e a nyugdíj mellett? Ha igen, hogyan? Foglalkoztatható részmunkaidőben köztisztviselőként vagy megbízási szerződéssel?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. éviLXXXI. törvény (Tny.) 36/A. § (1) bekezdés alapján rokkantsági nyugdíjra azjogosult, akia) esetében a rehabilitációs járadékról szóló 2007. éviLXXXIV. törvény (Rjtv.) 1. §-ának a) pontjában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.

Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony megszüntetése nyugdíjazás miatt

Kérdés: 1. Dolgozónk (férfi, 1949-es születésű) munkaviszonya határozott idejű. (Ő kérte, hogy a nyugdíjra jogosultsága megszerzését megelőző napig szóljon szerződése.) Véleményem szerint a határozott idő lejártakor minden kötelezettség nélkül (végkielégítés, felmondási idő) megszűnik a szerződése. Jól gondolom? Ha tovább kívánom foglalkoztatni 2010 tavaszáig, addig fizetése valószínűleg nem fogja meghaladni a minimálbér tizenkétszeresét, akkor semmiféle bejelentési kötelezettségem nincs? 2. Dolgozónk (nő, 1951-es születésű) határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, jelenleg táppénzen van, szabadsága letöltése után, december 31-ével szeretné munkaviszonyát megszüntetni, hogy 2010. január 1-jétől csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban részesülhessen. Közös megegyezéssel történő megszüntetésnél nincs sem felmondási idő, sem felmentés, sem végkielégítés. Ha azonban ő ebbe nem egyezik bele, de az ő érdeke a munkaviszony megszüntetése, akkor rendes femondással kell megszüntetnem, felmondási idő és felmentés alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] ...illetve meghosszabbítására az ahhoz fűződő munkáltatóijogos érdek fennállása nélkül kerül sor, és a megállapodás megkötése amunkavállaló jogos érdekének csorbítására irányul.2. Az érintett kolléganőnek, amennyiben 2010. január 1-jétőlszeretné igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Szabadság kiadása

Kérdés: Kötelező-e a 2008. évi szabadságot még ebben az évben igénybe venni, vagy lehetőség van arra, hogy egy részét átvigye a dolgozó a 2009. évre?
Részlet a válaszából: […] ...szabadság tekintetében a "kiveszem a szabadságom"kifejezés megtévesztő, ugyanis a munkáltató kötelessége a munkavállalók részérejáró szabadságot kiadni. Ennek érdekében köteles a dolgozók munkáját úgymegszervezni, hogy az biztosítsa a szabadságok – főszabályként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.
1
2