Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...államigazgatási szervek iránymutatásait, a vészhelyzeti kormányrendeletekben foglaltakat kell követniük a munkáltatóknak, egyébiránt a munkavállalók jogainak és a személyiségi jogoknak a tiszteletben tartásával tehetnek saját hatáskörben intézkedéseket.Célszerű lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Szabadság számítása a gyermek gondozására tekintettel kért fizetés nélküli szabadság idejére

Kérdés: Önkormányzatunk köztisztviselője 2008. december 7-én fizetés nélküli szabadság engedélyezését kérte, hogy nevelni tudja a 2008. június 23-án született Anna nevű gyermekét (GYES-időtartam). Ezen időszakot megszakította a 2010. március 18-án született Zoltán nevű gyermeke miatt, akinek nevelésére szintén fizetés nélküli szabadság engedélyezését kérte 2010. szeptember 1-jétől 2012. március 18-ig, melynek letelte után munkába kíván állni. Hogyan számoljuk ki, hogy összesen hány nap szabadság illeti meg a dolgozót, amennyiben munkába kíván állni 2012. március 18-án?
Részlet a válaszából: […] ...az (5) bekezdésre tekintettel a szabadságra jogosító időt a 130. § (2)bekezdésének c) pontja szerint kell megállapítani akkor is, ha a munkavállaló agyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadságigénybevételét 2011. augusztus 1-je és 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […] ...szakcsoport tagjaként,az egyéni gazdálkodóként, a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatárskéntkiküldött személyként, a külföldi munkavállalóként, a külföldi munkavállalóelőadóművészként, az ügyvédi munkaközösség tagjaként, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.