20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Intézmény megszűnésével járó áthelyezések
Kérdés:
Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?
2. cikk / 20 Egészségügyi jogviszonyban dolgozó nyugdíjazása
Kérdés: Egészségügyi jogviszonyban dolgozó munkavállalónk nyugdíjba vonulását tervezi. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) és (7) bekezdése szerint a közalkalmazottnak kell kérni a felmentését, és a munkáltató hozzájárulásával szűnik meg a munkaviszonya. Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése hivatkozik a felmondási időre, ami harminc nap. A felmondási idő feléről a dolgozót a munkavégzés alól fel kell menteni. A dolgozó a szakszervezet jogászához fordult, aki a következők szerint értelmezi a jogszabályt: "Az Eszjtv. 12. § (6) és (7) bekezdése – amely a jogviszony megszüntetéséről szól – szinte szó szerint vette át a Kjt. 30. §-ának (4) és (5) bekezdését. E joghely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. Ez azt jelenti, hogy ha valaki »nők 40« nyugdíjba szeretne elmenni, és legkésőbb a jogviszonya megszűnésekor a »nők 40« nyugdíjhoz szükséges jogosultsági feltételek beállnak, kérelmére a jogviszonyát a munkáltatónak kell felmondással megszüntetnie. A törvény 1. §-ának (9) bekezdése szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni abban az esetben, ha a szolgálati jogviszonyról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. Mivel az Eszjtv.-ben a felmondási idő mértékére nincs eltérő rendelkezés, ezért e tekintetben az Mt. 69. §-át kell alkalmazni. E szerint a felmondási idő hossza 40 év jogviszony után 90 nap. Összegezve: értelemszerűen a dolgozó jogviszonya a felmondási idő (90 nap) végével szűnik meg." Jelzése szerint a "nők 40" nyugdíjazás esetén a dolgozó kérelmére a dolgozó jogviszonyát munkáltatói felmondással kell megszüntetni. Ebben az esetben a felmondási idő 90 nap, melynek feléről a dolgozót a munkavégzés alól is mentesíteni kell. Az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése előírja a munkáltató általi felmondás indokait, mely között nem szerepel a nyugdíjazás. A másik aggályunk, hogy ha a munkáltató mond fel, a dolgozó nem minősül még nyugdíjasnak, így a munkáltató általi felmondás esetén végkielégítést is kell fizetni a dolgozónak. Véleményünk szerint csak a dolgozó kezdeményezheti a felmentést, a törvényes felmondási idő 30 nap, mely a 69. § (3) bekezdés szerint maximum hat hónappal meghosszabbítható. Kérjük állásfoglalásunk megerősítését!
3. cikk / 20 Felmentési idejét töltő közalkalmazott szabadsága
Kérdés: Közalkalmazottunk 40 év szolgálati idővel szeretne nyugdíjba menni. A felmentési idő esetében 8 hó, a felében mentesítve van a munkavégzés alól. A szabadság hogyan jár, mind a 8 hónapra, vagy csak a munkával töltött időre (4 hó)?
4. cikk / 20 Kulturális intézményekben foglalkoztatottak jogviszonyának átalakulása
Kérdés: Jelenleg központi költségvetési intézmény közalkalmazottjai vagyunk, de az Ország-gyűlés által 2020. május 19-én elfogadott 2020. évi XXXII. törvény alapján 2020. november 1. napját követően költségvetési intézmény, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói leszünk. A kolléganő augusztusban jogosult a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíjára. Amennyiben nem fogadja el a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, jogosult a végkielégítésre. Ezt követően visszafoglalkoztatható-e? Ha elfogadja a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, ezzel egyidejűleg lehet-e nyugdíjas? Mivel közszférában foglalkoztatjuk tovább, kell-e szüneteltetnie a megállapított nyugdíját? A minisztériumba az 1700/2012. Korm. határozat (a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről) alapján van-e a továbbfoglalkoztatásra vonatkozóan kötelezettségünk?
5. cikk / 20 Határozott idejű munkaviszony felmondása
Kérdés: Határozott idejű munkaviszony felmondható-e a COVID-19 járvánnyal összefüggésben? Mit kell ilyenkor kifizetnie a munkáltatónak?
6. cikk / 20 Munkavégzés alól mentesített megváltozott munkaképességű személy figyelembevétele a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség számítása során
Kérdés: Munkavégzés alól felmentett megváltozott munkaképességű személy után kell rehabilitációs hozzájárulást fizetni?
7. cikk / 20 Egyházi iskola munkavállalójának jubileumi jutalomra való jogosultsága
Kérdés: Egyházi fenntartási közoktatási intézmény vagyunk, dolgozóink munkaviszonyban állnak, de a Kjt. néhány szabályát is alkalmazzuk, pl. szabadság, jubileumi jutalom. Két dolgozónk a nők 40 éves öregségi nyugdíját szeretné igénybe venni 2014. novembertől. Egyikük 1992 óta dolgozik intézményünknél, előtte egy szövetkezetnél és egy vállalatnál dolgozott. A munkaviszony munkavállalói felmondással vagy közös megegyezéssel való megszűnésekor, véleményem szerint, nem jogosult jubileumi jutalomra (korábbi munkahelyei miatt) és végkielégítésre sem. Felmentési időt is csak az ő felmondása esetén kell biztosítanom? Másik dolgozónk 1974 óta dolgozik a közszférában. Felmondása esetén a felmondási idő végén jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra?
8. cikk / 20 Felmondás keresőképtelenség esetén
Kérdés: Több mint 10 éve dolgozom ugyanazon a munkahelyen munkaviszonyban. Tavaly ősszel egy műtét miatt 8 napot voltam betegállományban. Ezt követően decemberben újabb egy hetet töltöttem betegállományban, majd kiadták a szabadságomat 2012. december 31-ig. 2013. január 1-je óta újra betegállományban vagyok, nem akarják, hogy visszamenjek dolgozni. A Munka Törvénykönyve szerint a betegszabadságot követően egy évvel elküldhetik a munkavállalót. Az utolsó, azaz a 2013-as betegszabadságot veszik figyelembe?
9. cikk / 20 Szabadságra jogosító idők
Kérdés: A Munka Törvénykönyvének módosítása alapján szabadság a munkában töltött idő alapján jár. A 115. § (2) bekezdése rögzíti, hogy mi minősül munkában töltött időnek. A kérdésünk az lenne, hogy a felmondási idő alatti munkavégzés alóli mentesítés idejére jár-e szabadság, mivel ez alatt az idő alatt már nincs tényleges munkavégzés?
10. cikk / 20 Ekhós jövedelem és a különadó
Kérdés: A 98 százalékos különadó vonatkozik-e azokra a jövedelmekre, amelyek után "ekhózott" a munkavállaló?