Munkaruha-juttatás

Kérdés: Önkormányzatunk és intézménye, az óvoda belső szabályzata alapján munkaruha--juttatásban részesíti a dolgozóit, egységesen évente 20 000 forint összegben. A dolgozóknak a 20 000 forint kerül kifizetésre, mellyel – az intézmény nevére szóló – számlák ellenében kell elszámolniuk. Az óvodában az óvodapedagógusok és a dajkák kapnak, az önkormányzatnál a fizikai dolgozók (takarító, közterület-fenntartók). A szabályzat tartalmazza, hogy az egyes munkakörökben milyen ruházat vásárolható munkaruhaként. Pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) alpontja szerint munkaruházat az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. a munkaruha-juttatást nem nevesíti, de előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Képzési költségek viselése tanulmányi szerződés alapján

Kérdés: Egy jelenleg önállóan gazdálkodó általános iskola gazdasági vezetője vagyok felsőfokú szakképzettséggel. 2011-től kötelező lesz a munkaköröm betöltéséhez a főiskolai végzettség, vagy legalábbis el kell kezdenem a tanulmányaimat. Kell-e tanulmányi szerződést kötnöm? Mi történik akkor, ha a tanulmányaim befejezése előtt – az önállóság megszüntetése miatt – a munkáltató felmond? Köthetek-e olyan szerződést, amelyben rögzítjük, hogy a munkaviszonyom megszüntetése esetén is tovább fizeti a fenntartó (önállóság megszűnése esetén az önkormányzat) a főiskolai tanulmányaimat? Könyvelés szempontjából hova kell könyvelni a munkakör betöltéséhez szükséges költségeket, ha a munkáltató az összes költséget fizeti, és nem pedagógus munkakörről van szó?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésben a munkáltatóitámogatás formáját és mértékét, rögzíteni kell továbbá – a támogatás mértékéhezigazodóan – a munkavállaló által a munkáltatónál kötelezően munkaviszonybantöltendő idő tartamát, amely legfeljebb 5 év lehet.Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Tanulmányiszerződés-szegés

Kérdés: Munkáltatómmal (alapítványi iskola) tanulmányi szerződést kötöttem, a tanulmányaim befejezésétől számítva további 5 évre szóló munkaviszonnyal. 1. A közalkalmazottakat megillető fizetési besorolás az ilyen intézményeknél is megilleti-e a pedagógusokat? 2. A tanulmányi szerződés lejárta előtt megszüntetett munkaviszony esetén a támogatást teljes egészében, vagy csak időarányosan kell visszafizetni? (Erre a szerződésben nincs utalás.)
Részlet a válaszából: […] ...közoktatási intézmény munkavállalói tekintetében amunkáltatótól függően a Munka Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottakjogállásáról szóló törvényt a közoktatási törvénnyel együtt kell alkalmazni. Aközoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 12.

Felmentési időre járó szabadság

Kérdés: Mennyi szabadság jár a felmentési idő 8 hónapjára, ha az 2005. szeptember 1-jén kezdődött és 2006. április 30-ig tartott? Egyébként a közalkalmazott tanár a teljes felmentési idő alatt dolgozott, majd még tovább megbízással, május-június hónapban. A szabadságot naptári időre vagy szeptembertől szeptemberig számítják?
Részlet a válaszából: […] ...Az alapszabadság mértéke aközalkalmazotti jogviszonyban a fizetési osztályhoz igazodik, 20, illetve 21munkanap.Az alapszabadságon felül a munkavállalónak különfélejogcímeken pótszabadság is jár, amelyet vagy az Mt., vagy a Kjt., de akárkollektív szerződés, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Pedagógus szabadsága

Kérdés: Pedagógus az egész évre járó szabadságát a nyári időszakban megkapta. November 30-ával megszűnt a közalkalmazotti jogviszonya. Jár-e részére szeptember 1. és november 30. közötti időszakra időarányos szabadság, vagy pedig benne van a nyáron kiadott szabadságban? Ha beleszámítottuk az éves szabadságba az egész naptári évet, vissza kell-e téríteni a szeptembertől novemberig tartó munkaviszony alapján járó szabadságnapokat?
Részlet a válaszából: […] ...Az alapszabadság mértéke aközalkalmazotti jogviszonyban a fizetési osztályhoz igazodik, 20, illetve 21munkanap.Az alapszabadságon felül a munkavállalónak különfélejogcímeken pótszabadság is jár, amelyet vagy az Mt., vagy a Kjt., de akárkollektív szerződés, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Pedagógus szabadsága

Kérdés: Pedagógusok esetében mennyi a GYED vagy a GYES első évére járó fizetett szabadság? Figyelembe kell-e venni az egyébként őket megillető 25 nap pótszabadságot is, tehát 46 nappal kell-e számolni?
Részlet a válaszából: […] ...Az alapszabadság mértéke a közalkalmazottijogviszonyban a fizetési osztályhoz igazodik, 20, illetve 21 munkanap.Az alapszabadságon felül a munkavállalónak különfélejogcímeken pótszabadság is jár, amelyet vagy az Mt., vagy a Kjt., de akárkollektív szerződés vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 2.

Képzési díj fizetése, ill. tanulmányi szerződés kikötése megbízási szerződésben

Kérdés: Művészeti oktatás szakfeladaton megbízásos jogviszonyban óraadó pedagógust alkalmazunk. Részére fizethetünk-e képzési díjat? Ilyen jogviszonyban köthetünk-e vele tanulmányi szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...polgári jog által szabályozott megbízási szerződés jött létre a munkáltató, mint megbízó, és a munkavállaló, mint megbízott között. Ezt a megbízási szerződést, az azzal járó jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt élesen el kell határolni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.