Önkormányzati támogatások adózása

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
- munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
- lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
- lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
- rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
- munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
Részlet a válaszából: […] ...alapvetően a juttató és a juttatásban részesülő közötti jogviszony alapján kell megítélni. Ugyanígy bírálható el az esetleges munkavállalói vagy munkáltatói közteherfizetési kötelezettség (járulék, szocho). 1. Munkáltatói ösztöndíj főiskolai,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Hivatali autó vezetésével össze­- függésben kiszabott közigazgatási bírság

Kérdés: Költségvetési szerv munkatársának gyorshajtása miatt közigazgatási bírságot róttak ki a költségvetési szervre mint a gépjármű üzemben tartójára. A költségvetési szerv számlát helyettesítő (adómentes) okmányt állított ki az érintett kormánytisztviselőnek. Helyes-e a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának alkalmazása? Amennyiben nem, akkor a kormánytisztviselővel szembeni követelés előírása milyen dokumentum alapján történhet? Kormánytisztviselő kérésére – az erre vonatkozó károkozás és vétkességet elismerő nyilatkozat megtételén túli, hozzájáruló nyilatkozattal – történhet-e a követelésérvényesítés az illetményből való levonás útján? Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a dolgozó miatt a munkáltatóra kirótt közigazgatási bírság áthárítását a vétkes dolgozóra?
Részlet a válaszából: […] ...kerül kiszabásra, azt a költségvetési szervnek kell megfizetnie. Ekkor a közigazgatási bírság kártérítés formájában követelhető a munkavállalótól (kormánytisztviselőtől). Tekintettel arra, hogy munkavállalói kártérítésként kell érvényesíteni a követelést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Engedmény a munkáltatói kölcsönből

Kérdés: 2009-ben olyan munkáltatóikölcsön-megállapodás került aláírásra a munkáltató és a munkavállaló között, amelyben a munkáltatói kölcsönben részesített dolgozót a folyamatosan eltöltött jogviszonyának ideje alapján bizonyos összegű kedvezmény illeti meg, amely a kölcsön futamidejét is arányosan csökkenti, továbbá a kölcsön megállapított törlesztési idő lejárta előtti egyösszegű visszafizetéskor fennálló tartozás összegének 40%-a, de legfeljebb a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adómentes határig terjedő engedmény illeti meg. Hogyan kell a 2014-ben esedékes engedményeket lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatói kölcsön felvételétől számított öt év eltelte után a dolgozót – a korábbi jogszabály alapján lakótelek-vásárlás, lakásfelújítás céljára nyújtott kölcsön kivételével – a kölcsön egyösszegű, a törlesztési idő lejárta előtti visszafizetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

SZÉP kártya

Kérdés: Önkormányzatunknak van egy rendezvény- és turisztikai központja. Az intézmény SZÉP kártya-elfogadóhely szeretne lenni. A következő kérdésekre szeretnék választ kapni:
- Milyen nyilvántartást kell vezetni erről?
- Hogyan történik az ebből befolyó bevétel könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...fizetési eszköz. Az elektronikus utalványhoz egyplasztikkártya is kapcsolódik, amely a kedvezményezett azonosítását biztosítja.A munkavállaló részére a munkáltató utalja az elektronikus utalványra a bérenkívüli juttatást. Az utalvány nyilvántartása az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

Változások a 2009. évi CXXX. törvényben

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...73 500 forint lesz. A legalább középfokúiskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörbenfoglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimuma 89 500 forint lesz. Ez aközalkalmazotti dolgozót úgy érinti, hogy amennyiben a bértábla alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Követelések pénzforgalmi tételei

Kérdés: Az adósokkal kapcsolatos gazdasági események elszámolásában kérem szíves állásfoglalásukat. Jogszabályi előírás alapján: - A 2006. évben keletkezett adósokkal szembeni követelések nyilvántartásba vétele 2006-ban: T 2812 Tárgyévi adósokkal szembeni követelések - K 41231 Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások 2007. január 1-jén nyitás utáni rendező tételek: T 2811 Előző év(ek)i adósokkal szembeni követelések – K 492 Mérlegrendezési számla T 492 Mérlegrendezési számla – K 2812 Tárgyévi adósokkal szembeni követelések T 492 Mérlegrendezési számla - K 4121 Előző évek tőkeváltozásai T 41231 Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások - K 492 Mérlegrendezési számla A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 9. számú mellékletének 2/c bekezdésében hogyan kell értelmezni a "megfelelő követelésszámla" fogalmát a tárgyévi pénzforgalmi könyvelési tételnél?
Részlet a válaszából: […] ...követelések,– az államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített)szolgáltatásokhoz kapcsolódó követelések,– a munkavállalókkal szembeni követelések,– a váltókövetelések, – az egyéb követelések.Az egyéb követeléseken belül–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Tanulmányiszerződés-szegés

Kérdés: Munkáltatómmal (alapítványi iskola) tanulmányi szerződést kötöttem, a tanulmányaim befejezésétől számítva további 5 évre szóló munkaviszonnyal. 1. A közalkalmazottakat megillető fizetési besorolás az ilyen intézményeknél is megilleti-e a pedagógusokat? 2. A tanulmányi szerződés lejárta előtt megszüntetett munkaviszony esetén a támogatást teljes egészében, vagy csak időarányosan kell visszafizetni? (Erre a szerződésben nincs utalás.)
Részlet a válaszából: […] ...közoktatási intézmény munkavállalói tekintetében amunkáltatótól függően a Munka Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottakjogállásáról szóló törvényt a közoktatási törvénnyel együtt kell alkalmazni. Aközoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 12.

Kamatkedvezményből származó jövedelem adózása

Kérdés: Központi költségvetési szerv egyik dolgozójának nem méltányolható lakásigényére kamatmentes lakáscélú hitelt folyósított 2004-ben. Év végén személyi jövedelemadót és járulékot kell fizetni a kamatkedvezményből származó jövedelem után. Milyen fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak és a munkavállalónak? Kinek milyen mértékű személyi jövedelemadót és járulékot kell megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...2004. január 1-jétől hatályos törvényi szabályozás szerinta kérdéses esetben a kamatkedvezményből származó jövedelem a munkavállalókbérjövedelmeként adóköteles. Ez azt jelenti, hogy az ilyen jogcímen keletkezett jövedelemután is a bérjövedelmekre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Végkielégítés visszakövetelése

Kérdés: Dolgozónk közalkalmazotti jogviszonyát – óvodai csoport megszűnése miatt – felmondtuk. 62. életévét még nem töltötte be, de az előrehozott nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezett, és mivel nyugdíjazását külön nem kérvényezte, így a fenti okok miatt "felmentéssel" szüntettük meg munkaviszonyát. Részére végkielégítés, felmentési időre járó bér kifizetésére került sor. Munkaviszonyának tényleges megszűnésekor nyugdíjazási kérelmet nyújtott be, amit az ONYI visszamenőleges hatállyal meg is állapított. Visszakövetelhető-e a felvett végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetése.Ezt követően eltelik a felmentési idő, megszűnik a jogviszony, megszűnik a tényleges kapcsolat a munkáltató és a munkavállaló között. A munkavállaló megállapíttatja nyugdíját, ami a vonatkozó társadalombiztosítási szabályok alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.