Kisadózó egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya

Kérdés: Önkormányzatunk kisadózó egyéni vállalkozóval kötött szerződést. Hogyan alakul Katv. hatálya alá tartozó, alkalmazottal nem rendelkező egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya, ha a heti 36 órát elérő munkaviszonyában betegség vagy egyéb ok (pl. fizetés nélküli szabadság) miatt ideiglenesen nem végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díj vagy a betegség miatti kiesés miatt jövedelempótló jelleggel táppénz fizetése történik. Ezek a távollétek tehát a munkavállaló 36 órás munkaviszonyát csak rövidebb ideig érintik, és minden esetben megállapítható, behatárolt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...államigazgatási szervek iránymutatásait, a vészhelyzeti kormányrendeletekben foglaltakat kell követniük a munkáltatóknak, egyébiránt a munkavállalók jogainak és a személyiségi jogoknak a tiszteletben tartásával tehetnek saját hatáskörben intézkedéseket.Célszerű lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Keresőképtelenség munkanap- áthelyezés esetén

Kérdés: A megyei és városi könyvtárban dolgozom kinevezett közalkalmazottként nyolcórás munkakörben hosszú évtizedek óta. 2014. 12. 08-tól 2015. 01. 05-ig folyamatosan táppénzes állományban voltam. A 2015. 01. 02-ai munkanapot 2015. 01. 10-ére helyezték át. Könyvtárunk munkarendje szerint a munkaidőt hétfőtől péntekig napi nyolc órában – esetemben váltott műszakban – dolgozzuk le. Szombaton a könyvtárunk ügyeleti napot tart. Az adott szombaton nem volt ügyelet, hanem teljes munkanap szerepelt a munkarendben. A munkáltatóm szerint attól függetlenül le kell dolgoznom a 2015. január 10-ét is, hogy a munkanap-áthelyezések miatt január 2-án pihenőnap volt, és arra a napra táppénzt kaptam. Szerintem ez jogtalan, mert ugyanazt a napot nem lehet táppénzként és teljes munkanapként is figyelembe venni.
Részlet a válaszából: […] ...mely nap pedig munkanapnak. E jogszabály hatálya kiterjed minden munkáltatóra és általános munkarendben (hétfőtől péntekig) dolgozó munkavállalóra. A konkrét esetben január 2-a pihenőnap volt, míg január 10-e munkanap.Január 2-án pihenőnap volt, tehát Önnek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Műszakpótlékra való jogosultság megítélése keresőképtelenség esetén

Kérdés: Dolgozónk munkaidő-beosztása általában rendszeresen változik az Mt. 141. §-a alapján, tehát havonta a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdeti időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér. A legutóbbi hónapban azonban három hetet betegállományban töltött. Ebben az esetben a fennmaradó időszakra jár-e részére a műszakpótlék, ha abban az időszakban a napi munkaidőt több mint egyharmadában máskor kezdte, mint a többi alkalommal?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 141. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 11.

Juttatások a felmentési idő alatt

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyt nyugdíjazás címén felmentéssel megszünteti a munkáltató, a felmentés teljes időtartamára mentesítve a munkavégzés alól, a felmentési időre járó bér kifizetésre került. A felmentési idő alatt állományba tartozik-e a dolgozó? Megilleti-e az egyhavi különjuttatás, ha a felmentési idő 2005. február végével jár le? A felmentési idő alatt történő illetményváltozás érinti-e a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] A felmentési idő a jogviszony része, hiszen maga ajogviszony a felmentési idő utolsó napján szűnik meg. Az Mt. általmeghatározott különböző igazolásokat is ez alapján kell kiadnia amunkáltatónak. Ebből következően a felmentési ideje alatt is az alkalmazottilétszámba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha abiztosítással járó jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg.Például: a munkavállaló 2004. december 27-től 2005. január20-ig fizetés nélküli szabadságon van, az egyhavi juttatás kifizetésénekidőpontja 2005...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Keresőképtelenség

Kérdés: A közalkalmazott mikor és kinek köteles jelenteni keresőképtelenségét? Milyen következményekkel jár, ha a közalkalmazott keresőképtelenségét nem jelenti a munkáltatójának?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazottakra vonatkozóan is, mint minden munkavállaló esetében, az Mt. általános érvényű, minden foglalkoztatási jogviszonyra alkalmazandó alapelveiből kell kiindulni. Az Mt. 3. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.