10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Családi vállalkozás tagjainak adózása
Kérdés: Egy családi vállalkozás több cégformában tevékenykedik, egyéni vállalkozás és kft. jelen esetben. A család egyik tagja üzletvezetőként dolgozik az egyéni vállalkozásban, ahol munkabért kap, a kft.-ben pedig ügyvezető. A kft.-ben kaphat-e költségtérítést, és ha igen, milyen levonások terhelik? A költségtérítésnek van-e alsó vagy felső határa?
2. cikk / 10 Bentlakásos intézmény működése – munkahelyi étkezésből származó jövedelem áfája
Kérdés: Bentlakásos intézmény – költségvetési szerv, idősotthon – vagyunk, közel 500 fő gondozottal és 250 fő munkavállalóval. Rendelkezünk saját konyhával. A lakóinknak napi ötszöri étkezést, munkavállalóinknak munkahelyi étkezést biztosítunk. A bejövő nyers- és alapanyagszámlák áfatartalmát az áfatörvény szerinti arányosítási módszerrel igényeljük vissza, tekintettel a munkahelyi étkeztetésre, amelyet 27% áfával számlázunk. Dolgozóink önköltség alatti áron vehetik meg az ebédet, ez számlázásra kerül, és az ellenértéket levonjuk a munkabérből. Az önköltségi bruttó ár és a dolgozói bruttó ár különbözetét jövedelemként számfejtjük, figyelembe véve az Szja-tv. 5. §-ának (4) bekezdése és a 7. § (1) bekezdése w) pontjának előírásait. A szokásos piaci ár alatt adjuk az étkezést, az ebéd előállítási (önköltségi) árát csak részben téríti meg a dolgozó, így jövedelemként az önköltségből meg nem térített részt számoljuk el. Szükséges a jövedelemként elszámolt összeg áfatartalmának bevallása és megfizetése? Jelen esetben kell-e, és ha igen, akkor hogyan kell alkalmazni az Áfa-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szokásos piaci árra vonatkozó részt?
3. cikk / 10 Egyetem dolgozóinak szervezett képzés adózása
Kérdés: Egyetemünk mérlegképes továbbképzéseket szervez, amelyen külsősök is részt vehetnek részvételi díj fizetése mellett, illetve a saját mérlegképes végzettséggel rendelkező dolgozóink vesznek részt. A saját dolgozóinkkal nem fizettetünk részvételi díjat. Kell-e a saját dolgozóink képzési költsége után személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetnünk, ha igen, mennyit? Az adót a dolgozótól kell levonni, vagy az egyetemet terheli?
4. cikk / 10 Egyetem dolgozóinak szervezett képzés adózása
Kérdés: Egyetemünk mérlegképes továbbképzéseket szervez, amelyen külsősök is részt vehetnek részvételi díj fizetése mellett, illetve a saját mérlegképes végzettséggel rendelkező dolgozóink vesznek részt. A saját dolgozóinkkal nem fizettetünk részvételi díjat. Kell-e a saját dolgozóink képzési költsége után személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetnünk, ha igen, mennyit? Az adót a dolgozótól kell levonni, vagy az egyetemet terheli?
5. cikk / 10 Önkormányzati utak létesítésének áfája
Kérdés: Saját előállítású tárgyi eszköz után az önkormányzatnak mikor kell áfát bevallani, megfizetni? Mikor lehet ennek kapcsán áfát visszaigényelni? Illetve belterületi (önkormányzati) utak saját kivitelezésű beruházása esetén keletkezik-e bevallási, áfafizetési kötelezettsége, illetve levonási joga, ha korábban nem volt ezzel összefüggésben áfalevonási joga?
6. cikk / 10 Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás
Kérdés: Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
7. cikk / 10 Utólag számfejtett munkabér bevallása
Kérdés: Oktatási intézményünknél egyházi személyek is tanítanak – főállásban –, akik munkájukért bruttó 69 000 forint munkabért kapnak havonta. Sajnálatos módon 2008. évben az új bérprogramunk nem tudta "értelmezni" az ő jogviszonyukat, emiatt nem történt részükre bérszámfejtés annak ellenére, hogy munkaviszonyuk nem szűnt meg. Az adóbevallást – természetesen – így küldtük be, hisz nem sikerült számukra bért számfejteni, tehát a bevallásban nulla forint szerepelt. Szeretném megjegyezni, hogy az egyházi személyek részére nekünk csak szja-levonási és megfizetési kötelezettségünk van, mert a járulékokat és az ehót központilag rendezi a Magyar Katolikus Egyház a mindenkori minimálbér összegéig. Kérdésem a következő: Február hónapban kifizettük "duplán" az egyházi személyek részére a munkabért – tehát bruttó 138 000 forintot, az szja-t levontuk, megfizettük (igaz, az adójóváírást csak egyszer vehetjük figyelembe, emiatt adójuk is magasabb lett) az adóbevallásban – nyilvánvalóan – ez az összeg szerepel. Kell-e önrevízióval élni mindkét hónapra vonatkozóan (januárra, februárra), hogy "helyére kerüljenek" az adók, járulékok, vagy rendben van ez így? A bevallásunkban ugyan csak az szja-ról tudnék javítást elvégezni.
8. cikk / 10 Ülnöki tevékenységért, a bíróság által térített összeg elszámolása
Kérdés: Intézményünk önálló költségvetési intézmény, felügyeleti szerve az egyik minisztérium. Intézményünk egyik alkalmazottja időnként a bíróságon ülnökként ténykedik. Ezekre a napokra – a bíróság előzetes közlésünk alapján – átutalja (megtéríti) a munkabér és járulék összegét. Munkatársunk a havi járandóságát intézményünktől megkapja, függetlenül attól, hogy néhány napot máshol tölt el munkával. Kérdésünk az, hogyan kell elszámolni a bíróság által átutalt összeget? Költségtérítésként, vagy bevételként, vagy működési célú támogatásértékű bevételként?
9. cikk / 10 Munkáltatói adómegállapítás
Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
10. cikk / 10 Tanulmányiszerződés-szegés
Kérdés: Tanulmányi szerződés megszegése miatt az egyik munkatársunkat tanulmányi költség visszafizetésére kell köteleznünk. A munkából kieső időre, gyakorlati képzési időre, ill. a tanulmányi szabadságok miatt kiesett időre kifizetett illetményt is vissza kell fizetnie, mivel ezekre az időszakokra is megkapta az illetményét. Ezek a kieső idők részben a 2005. évet (ami után az adó- és járulékfizetés, valamint adóbevallás már megtörtént), részben a 2006. évet érintik. Bruttó vagy nettó összegben, azaz szja-val, nyugdíjjárulékkal, munkavállalói járulékkal csökkentve kell-e megállapítani a kieső napokra kifizetett illetményt?