7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Osztályvezető-helyettesi feladatok ellátása
Kérdés: A központi költségvetési szerv munkaköri leírást köteles-e készíteni a következő esetben? A raktárvezető beosztású kolléga – határozott időre – eredeti beosztása mellett megbízást kapott az osztályvezető-helyettesi feladatok ellátására is. A raktárvezető eredeti munkaköri leírásában is szerepel, hogy az osztályvezető-helyettes távollétében köteles ellátni a helyettesítését.
2. cikk / 7 Pénzügyi ellenjegyzési feladatok ellátása
Kérdés: Költségvetési szervezetünknek jelenleg nincs kinevezett gazdasági vezetője, azonban az Ávr. 11. §-ának (8) bekezdése értelmében a főigazgató ideiglenes jelleggel a pénzügyi igazgatót jelölte ki a gazdasági vezetői feladatok ellátására. A pénzügyi igazgató távollétében egy ellenjegyzési jogkörrel meghatalmazott kolléga látja el a pénzügyi ellenjegyzési feladatot, aki ezt a továbbiakban nem kívánja ellátni, azonban lemondó nyilatkozatát a főigazgató nem fogadja el. Kérdésünk, hogy lemondhat-e írásban a pénzügyi ellenjegyzési feladatáról a kolléga?
3. cikk / 7 Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás
Kérdés: Az önkormányzatunk második éve alkalmaz mezőőröket (2 fő) hathavi munkaidőkeretben, amely a mezőgazdasági idényhez igazodva, április-szeptember és október-március időszakokra van meghatározva, és kinevezésükben is szerepel. A ledolgozott munkaidőt nyilvántartják, ez havonta kerül kinyomtatásra. Hogyan kell megadni az érintettek munkaidő-beosztását, mennyit dolgozhatnak egy nap? Dönthetnek-e saját maguk arról, hogy mikor, milyen beosztásban dolgoznak? A munkaidőkeret meghatározása tárgyéven belül kell, hogy legyen? Erre vonatkozóan az Mt.-ben nem találtam szabályozást. A hathavi munkaidőkeret jelen esetben jogszerű-e? A munkabeosztás dokumentálását kitől lehet megkövetelni, és ennek hiánya milyen következményekkel járhat egy munkaügyi ellenőrzés kapcsán?
4. cikk / 7 Hivatali utazáshoz BKK-jegy biztosítása, továbbképzésre történő utazás költségeinek megtérítése
Kérdés: A következők kapcsán kérném tanácsukat:
- a munkáltató BKK-gyűjtőjegyeket vesz arra az esetre, ha valamit kézbesíteni kell, vagy másik telephelyen kell a dolgozónak helyettesítenie, aki egyébként nem kap a munkáltatótól BKK-bérletet,
- tanulmányi szerződés keretében kifizeti a dolgozóknak a telephelyétől eltérő helyen tartott továbbképzéshez kapcsolódó utazási költségeket.
Hogyan kell ezeket az eseteket minősíteni, helyesen bizonylatolni? Kiküldetésnek tekinthetők-e, van valamilyen adó- és járulékvonzata a kifizetésnek?
- a munkáltató BKK-gyűjtőjegyeket vesz arra az esetre, ha valamit kézbesíteni kell, vagy másik telephelyen kell a dolgozónak helyettesítenie, aki egyébként nem kap a munkáltatótól BKK-bérletet,
- tanulmányi szerződés keretében kifizeti a dolgozóknak a telephelyétől eltérő helyen tartott továbbképzéshez kapcsolódó utazási költségeket.
Hogyan kell ezeket az eseteket minősíteni, helyesen bizonylatolni? Kiküldetésnek tekinthetők-e, van valamilyen adó- és járulékvonzata a kifizetésnek?
5. cikk / 7 Népi ülnök díjazása
Kérdés: Intézményünk egyik dolgozója népi ülnök. Az 1997. évi LXVII. törvény 128. §-ának (1) bekezdése szerint "A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban és szövetkezetnél munkajogi jellegű jogviszonyban álló ülnököt ülnöki működésének időtartamára az átlagkeresete illeti meg." Intézményünk a népi ülnöki teendők ellátásának időtartamára átlagkeresetet számfejt a munkavállalónak. A bíróság által a munkáltatónak átutalt összeget ki kell-e fizetnünk számára (dolgozónk így kétszeres juttatásban részesül), vagy a bíróság által az intézmény részére átutalt összeg a munkavállaló részére számfejtett, intézmény költségeként elszámolt átlagkereset megtérítésére szolgál?
6. cikk / 7 Apákat megillető munkaidő-kedvezmény
Kérdés: Hogyan történik az apákat megillető munkaidő-kedvezmény elszámolásának kontírozása költségvetési szerv esetében?
7. cikk / 7 Külön juttatás közterhei
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?