7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Nyugdíjas alkalmazása óvodapedagógusként
Kérdés: Nyugdíjas óvodapedagógus közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése után foglalkoztatható-e önkormányzati fenntartású óvodában óvónőként a Munka Törvénykönyve alapján munkaszerződéssel?
2. cikk / 7 Egységes óvoda-bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelő illetménye
Kérdés: Milyen pótlékra jogosult az egységes óvoda-bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelő? Szociális ágazati összevont pótlék, bölcsődei pótlék vagy pedagógus munkáját közvetlenül segítők kiegészítő pótléka?
3. cikk / 7 Munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő
Kérdés: Egy 100% önkormányzati tulajdonú egészségügyi tevékenységet végző nonprofit kft. munkavállalója munkaidejéhez kapcsolódik a kérdésünk. A Kjt. 55. §-ához ("A munka jellegétől függően végrehajtási rendelet meghatározhatja a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait") kapcsolódóan a 356/2008. (XII. 31.) Korm. rend. 11. §-a az alábbiakról rendelkezik: "A teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen töltenie
b) a munkahelyén legalább napi 3 órán át sugár-ártalomnak kitett közalkalmazottnak..."
A heti 40 órás munkarendben dolgozó munkavállaló esetében ez azt jelenti, hogy a munkahelyen napi 6 órát kell csak eltöltenie (a +2 órát otthon), illetve a napi +2 órát más munkakörben is ledolgozhatja, vagy csak heti 30 órás munkarendben dolgozhat?
b) a munkahelyén legalább napi 3 órán át sugár-ártalomnak kitett közalkalmazottnak..."
A heti 40 órás munkarendben dolgozó munkavállaló esetében ez azt jelenti, hogy a munkahelyen napi 6 órát kell csak eltöltenie (a +2 órát otthon), illetve a napi +2 órát más munkakörben is ledolgozhatja, vagy csak heti 30 órás munkarendben dolgozhat?
4. cikk / 7 Közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony?
Kérdés: Milyen feltételek teljesülése esetén lehet a közalkalmazott munkavállalót a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozóvá minősíteni, és a munkavállaló köteles-e ezt elfogadni? Intézményünk vállalkozási tevékenységet szeretne folytatni, jelenleg a munkavállalók közalkalmazotti státuszban vannak. A vállalkozási tevékenységben tevékenykedőket át kell-e minősítenünk "munkatörvénykönyvessé"?
5. cikk / 7 Ruhapénz az oktatásban
Kérdés: Munkaruhapénz az óvónőknek, pedagógiai asszisztenseknek, dajkáknak jár-e? Ha igen, mennyi? Az illetékes önkormányzat köteles-e kifizetni, ha nem teszi meg, és jár az illetmény, milyen következményeket von ez maga után?
6. cikk / 7 Külföldi tanulmányút elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?
7. cikk / 7 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?