4 talált cikk a munkavégzés , biztosítás , polgármester , munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Várandós társadalmi megbízatású alpolgármester részesülhet egyidejűleg CSED-ellátásban és [a Mötv. 80. § (2), valamint (3) bekezdése alapján megállapított] tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben? Ezen tisztsége mellett más munkáltatónál főállású munkavállaló.

Kérdés: Egyik dolgozónk Budapesten lakik és otthon dolgozik, de a munkaszerződése szerint hetente két napot az intézmény székhelyén, Nagykanizsán kell dolgoznia. A Budapest-Nagykanizsa közötti utazást és a szállásköltségét kiküldetésként számoltuk el. Helyesen jártunk el, vagy hivatali útnak kellene tekinteni?

Kérdés: A polgármesteri hivatal valamennyi köztisztviselője napi 4 órát meghaladó időtartamban képernyő előtt végzi a munkáját. Az 50/1999. EüM rendelet 6. §-a rendelkezik arról, hogy "a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel." Abban az esetben, ha egy dolgozó már a közszolgálati jogviszonya előtt is viselt szemüveget, és nemcsak a képernyő előtti munkavégzéshez, hanem attól függetlenül is használ szemüveget, akkor a munkáltató milyen költséget, milyen mértékben köteles viselni? Védőeszköznek tekinthető-e a képernyő előtti munkavégzés céljából juttatott éles látást biztosító szemüveg, ezáltal adómentes bevételnek számít-e (Szja-tv. 1. melléklet 8.8. pontja)? Milyen mértékig köteles megtéríteni a munkáltató a szemüvegkeretet és a lencsét? Hogyan jár el helyesen 2019-ben a munkáltató, ha szemüveggel kívánja ellátni az alkalmazottait, de csak a szükséges/kötelező mértékig?

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?