22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Köztisztviselő jubileumi jutalma
Kérdés: A hivatalunkban 1998. augusztus 1-jétől dolgozik köztisztviselőként az egyik kolléganőnk folyamatosan. Előtte 1988. január 1-jétől 1993. december 31-ig az egyik rendőrkapitányságon dolgozott közalkalmazottként. Véleményünk szerint a jubileumi jutalomra jogosító időbe bele kell számolni a rendőrkapitányságon eltöltött közalkalmazotti időszakot (6 év) is. Ha ez így van, akkor már három évvel ezelőtt ki kellett volna részére fizetnünk a 25 éves jubileumi jutalmat. Kérjük, hogy a fent leírtakban erősítsenek meg minket, és írják meg nekünk, hogy ilyen esetekben az utólagos kifizetés hogyan történik?! Jogszerű-e az utólagos kifizetés, és mikori illetményét kell alapul vennünk, a mostanit, vagy a három évvel ezelőttit?
2. cikk / 22 Külföldi kiküldetés elszámolása
Kérdés: Az alábbi, külföldi kiküldetés elszámolásával kapcsolatosan kérjük szíves állásfoglalásukat. Egy kollégánk külföldi kiküldetésen vett részt Lengyelországban, 2020. 01. 08-án. Az akkor érvényben lévő, ideiglenes külföldi kiküldetésekre vonatkozó belső szabályzatunk szerint valutaellátmányt nem vehetett fel terem bérlésére, így azt a forintpénztárból forintban, elszámolásra kiadott előleg formájában biztosítottuk 2020. 01. 07-én részére. 2020. 01. 07-én a felvett 231 000 forintot a kiküldött kolléga egy pénzváltónál 82,80 Ft/PLN árfolyamon beváltotta złotyra (228 528 Ft/82,80 Ft/PLN = 2760 PLN), melyről leadta az elszámoláskor az átváltás dokumentumát. Lengyelországban kifizette a terembérletről szóló számlát 1845 PLN összegben, a számla teljesítési ideje: 2020. 01. 08. A kiküldetést követő 9 nappal a megmaradt 915 złotyból 2020. 01. 17-én, 74,50 Ft/PLN árfolyamon 910 złotyt visszaváltott Ft-ra (910 PLN × 74,50) 67 795 Ft összegben, melynek bizonylatát szintén leadta. A kiküldetés költségének elszámolásakor a számla összegét a 2020. 01. 07-i valutavásárlás bizonylatán szereplő árfolyammal számoltuk át forintra, figyelembe véve a pénzváltás költségét is (1845 PLN × 82,80 PLN/Ft = 152 766 Ft + 3400 Ft = 156 166 Ft). Álláspontunk szerint a 2020. 01. 07-ei valutavásárlás árfolyamát figyelembe véve 156 166 forint összeg számolható el költségként, így a felvett 231 000 forint előleg összegéből a terembérlet és a pénzváltás 156 166 forint összegét levonva a visszafizetendő összeg 74 834 forint. A kiküldött kolléga viszont a visszaváltáskori árfolyamon (2020. 01. 17.) szeretné visszafizetni a fel nem használt 910 złotyt 910 PLN × 74,50 Ft/PLN = 67 795 Ft összegben. Kérjük mielőbbi szíves állásfoglalásukat az elszámolás során alkalmazandó árfolyamokra, illetve a visszafizetendő forintösszegre vonatkozóan!
3. cikk / 22 Utalványozás, ellenjegyzés, pénztárellenőrzés esetén aláírás-bélyegző használata
Kérdés: Egy iskolában a házipénztárban a bizonylatok aláírása az alábbiak szerint történik:
Utalványozás és ellenjegyzés: a kifizetés/befizetés alapbizonylatán (pl. számlán) eredeti, saját kezűleg, kézírással. Az utalványozott, ellenjegyzett alapbizonylat alapján kiállított kiadási/bevételi pénztárbizonylaton az erre kijelölt helyen, az utalványozó és ellenjegyző aláírás-bélyegzőjével.
Pénztárellenőrzés: a kiadási/bevételi pénztárbizonylaton, az erre kijelölt helyen, a pénztárellenőr aláírás-bélyegzőjével.
Az iskola pénzkezelési szabályzata az aláírás-bélyegzővel történő aláírást ezekben az esetekben lehetővé teszi. Az aláírás-bélyegző használatára vonatkozó jogszabályt nem találtunk. A belső ellenőr kifogásolja az aláírás-bélyegző használatát, szerinte mindenhol eredeti aláírásnak kellene szerepelni. Mi a szabályos eljárás, és mivel lehet alátámasztani?
Utalványozás és ellenjegyzés: a kifizetés/befizetés alapbizonylatán (pl. számlán) eredeti, saját kezűleg, kézírással. Az utalványozott, ellenjegyzett alapbizonylat alapján kiállított kiadási/bevételi pénztárbizonylaton az erre kijelölt helyen, az utalványozó és ellenjegyző aláírás-bélyegzőjével.
Pénztárellenőrzés: a kiadási/bevételi pénztárbizonylaton, az erre kijelölt helyen, a pénztárellenőr aláírás-bélyegzőjével.
Az iskola pénzkezelési szabályzata az aláírás-bélyegzővel történő aláírást ezekben az esetekben lehetővé teszi. Az aláírás-bélyegző használatára vonatkozó jogszabályt nem találtunk. A belső ellenőr kifogásolja az aláírás-bélyegző használatát, szerinte mindenhol eredeti aláírásnak kellene szerepelni. Mi a szabályos eljárás, és mivel lehet alátámasztani?
4. cikk / 22 Pénztárgépkezelőre, pénztárosra vonatkozóan nincs jogszabály által előírt képesítési követelmény
Kérdés: Önkormányzatunk olyan sportcsarnokot működtet, amelyben uszoda, tornaterem, szauna, konditerem és szolárium található. A szauna és a szolárium igénybevételéből származó bevétel vonatkozásában online pénztárgéppel teszünk eleget nyugtaadási kötelezettségünknek. Van-e jogszabályi előírás arra, hogy a pénztárgép kezeléséhez milyen képesítés vagy végzettség szükséges?
5. cikk / 22 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
6. cikk / 22 Ingyenes számítógép-használat, illetve használt számítógépnek a munkavállaló tulajdonába adása
Kérdés: Önkormányzatunk a 2011. évi cafeteriajuttatás keretében a köztisztviselők részére szeretné biztosítani az ingyenes számítógép-használatot. Kérdés, hogy ezt elegendő-e a közszolgálati szabályzat szerint a cafeteria-rendszerbe bevonni, mint választható juttatást? Ha nem, akkor mi ennek a módja, és továbbra is lehetőség lesz-e arra, hogy két év után a használt számítógép ingyenesen vagy kedvezményesen a köztisztviselő tulajdonába kerüljön?
7. cikk / 22 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Kik minősülnek megváltozott munkaképességűeknek a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében?
8. cikk / 22 Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett
Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
9. cikk / 22 Bírósági letiltás – megbízási díj
Kérdés: Egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott személytől, ha bírósági letiltása érkezik, hány százalékát lehet levonni a megbízási díjának? Ennek a személynek nincs máshol munkaviszonya, járulékait ebből az összegből vonjuk.
10. cikk / 22 Ruházati költségtérítés
Kérdés: A közalkalmazottak részére utólagos elszámolási kötelezettséggel biztosított ruházati költségtérítés összegét előlegként vagy ruházati költségtérítésként kell-e könyvelni, illetve hogyan kell nyilvántartani? Az adófizetési kötelezettség a kifizetéskor vagy a számlával történő elszámoláskor keletkezik-e?
