6 talált cikk a ruházati költségtérítés , munkakör , munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk és intézménye, az óvoda belső szabályzata alapján munkaruha--juttatásban részesíti a dolgozóit, egységesen évente 20 000 forint összegben. A dolgozóknak a 20 000 forint kerül kifizetésre, mellyel – az intézmény nevére szóló – számlák ellenében kell elszámolniuk. Az óvodában az óvodapedagógusok és a dajkák kapnak, az önkormányzatnál a fizikai dolgozók (takarító, közterület-fenntartók). A szabályzat tartalmazza, hogy az egyes munkakörökben milyen ruházat vásárolható munkaruhaként. Pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) alpontja szerint munkaruházat az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?

Kérdés: Közös hivatalként működünk, melybe két település tartozik. Az idei évben mindkét település elfogadta a köztisztviselők juttatásairól szóló rendeletét, és a közös önkormányzati hivatal költségvetésében a köztisztviselők és a polgármesterek részére ruházati költségtérítést állapított meg. Különbözik-e a levonandó közterhek összege a ruházati költségtérítés után, ha a köztisztviselői szabályzatban számla benyújtását írom elő, vagy ha az összeget számla benyújtása nélkül fizetem ki a dolgozóknak?

Kérdés: A közalkalmazottak részére utólagos elszámolási kötelezettséggel biztosított ruházati költségtérítés összegét előlegként vagy ruházati költségtérítésként kell-e könyvelni, illetve hogyan kell nyilvántartani? Az adófizetési kötelezettség a kifizetéskor vagy a számlával történő elszámoláskor keletkezik-e?

Kérdés: Kollektív szerződés alapján munkakörönként – kihordási idő figyelembevételével – dolgozóink munkaköpenyt kapnak (könyvelő, takarítónő, karbantartó). A munkaköpeny nyilvántartásba kerül, és az intézmény tulajdonát képezi. Adóköteles természetbeni juttatásnak minősül-e? Kell-e utána 29 százalék tb- és 3 százalék ma-járulékot fizetni?

Kérdés: Az önkormányzatoknál dolgozó, Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók részesülhetnek-e adómentes ruházati költségtérítésben?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk ruházati költségtérítést fizet (összegszerűen a köztisztviselőkével azonosan 49 500 Ft-ot) fizikai alkalmazottainak, akik az Mt. hatálya alá tartoznak. Ezek a dolgozók nem Ktv. alól "kiszervezett" dolgozók, nincs köztisztviselői múltjuk, egy kft. alkalmazottai voltak, mielőtt a polgármesteri hivatalhoz kerültek. A hivatalban olyan munkakört töltenek be, amely nem ügykezelői, tehát a Ktv. 2003-as módosítása után sem kerülnek a Ktv. hatálya alá. - Meg kell-e fizetnie a munkahelynek a közterheket (44% szja, 29% tb) az Mt. hatálya alá tartozó dolgozóknak fizetett ruházati költségtérítés után? - A dolgozóknak el kell-e számolniuk számlával az összeg felhasználásáról annak érdekében, hogy számukra az összeg adómentes juttatás legyen?