Munkába járás költségtérítése

Kérdés:

A polgármesteri hivatalnál vezetői pozíciót betöltő munkavállalónk 44 km-ről jár be dolgozni saját gépkocsival. Munkába járás címen, adómentesen, maximum 15 Ft/km számolható el (jelenleg ezt téríti neki a hivatal). Mivel a benzinárak jelentősen megnövekedtek, jelentős költségtöbblettel jár a dolgozó munkába járása.
1. Megállapodhatunk-e úgy, hogy munkába járásként, a kiküldetésként elszámolható módon határozzuk meg a költségtérítést (amortizáció + NAV szerinti normafogyasztás), és így az adómentesen elszámolható (munkába járás) feletti részt is megkapja a munkavállaló (természetesen bérként adózva és megfizetve utána a szochót)?
2. Ha az 1. pont kivitelezhető, lehetséges-e alacsonyabb vagy magasabb fogyasztás meghatározása is, eltérően a kiküldetésben meghatározott, cm³ után előírt NAV szerinti normafogyasztásnál?
3. A szabályzatunkba ezt a döntésünket bele kell-e foglalni, vagy ez lehet egy egyedi megállapodás a munkavállalónkkal? Ha a szabályzatba bele kell foglalni, akkor lehetséges, hogy ez az emelt összegű költségtérítés csak egyedi döntéssel és megállapodással, rendkívüli esetekben, egyedi (magasabb) felelősséget igénylő munkakörben áll fenn?
4. Ha ez a megállapodás járható út, milyen dokumentáció szükséges, hogy ez az emelt költségtérítés adható legyen a dolgozónak (pl.: szabályzaton átvezetés, munkáltatói intézkedés, valamilyen egyedi megállapodás stb.)?

Részlet a válaszából: […] ...39/2010. Korm. rendelet alapján a munkavállaló részére a tömegközlekedési jegy, bérlet térítése helyett az Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg (15 Ft/km) 60 százaléka akkor jár, haa) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Közlekedési kötség elszámolása

Kérdés: Költségvetési szerv belföldi kiküldetés esetén milyen módon tudja közlekedési költségként elszámolni a busz-, illetve vonatjegyet? A problémát az okozza, hogy a dolgozók rendszerint 50%-os közalkalmazotti kedvezménnyel utaznak, így vásárolják meg a menetjegyüket. Ez esetben a tömegközlekedési vállalat az intézmény nevére nem állít ki számlát. Elegendő-e a menetjegy leadása a kiküldetés mellé, vagy számlával is kell igazolni az utazást? Ha igen, akkor elfogadható-e a dolgozó nevére kiállított számla?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó utazási jegy együttesen hitelt érdemlően bizonyítja a kiküldetéssel kapcsolatban felmerült kiadást.Kiküldetésnél a munkavállaló előleget vehet fel, mellyel utólag számol el. Utólagos elszámolásra felvett előleggel a munkáltató nevére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Településen belüli telephelyek közötti utazás elszámolása

Kérdés: Karbantartó munkatársunknak az egyazon településen lévő, egymástól fizikailag távol lévő telephelyek között saját gépjárművel kell megoldani a karbantartási feladatokat. Hogyan lehet ezt a költséget intézményünknek (központi költségvetési szerv) elszámolni? Kiküldetési rendelvény alapján? Keletkezik jövedelme a munkavállalónak a kifizetés kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell,– a munkavállaló ezzel kapcsolatos többletköltségét meg kell téríteni, napidíj jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Cafeteria keretében adható juttatások, munkába járás kötelezőn felüli részének cafeteria terhére történő biztosítása

Kérdés: A költségvetési törvény a közszférában dolgozók számára bruttó 200 ezer Ft-os cafeteriajuttatási keretet határoz meg. 2017-ben a SZÉP kártya és a 100 ezer Ft-os készpénzkifizetés maradt kedvezményes adózású a béren kívüli juttatások közül. A cafeteriakeretben akkor csak ez a két elem vehető figyelembe 100-100 ezer Ft bruttó összeggel, vagy más béren kívüli juttatás is figyelembe vehető, ha esetleg a munkavállaló a SZÉP kártyát nem tudja igénybe venni (természetesen a másik béren kívüli juttatás magasabb adózását figyelembe véve)? Illetve bejáró dolgozó esetében a 9 Ft/km hozzájáruláson felüli 6 Ft/km hozzájárulás beleszámít a cafeteriajuttatásba?
Részlet a válaszából: […] ...a költségvetési szerv mint munkáltató milyen juttatásokat nyújthat a cafeteria-rendszer keretében. A cafeteria-rendszer lényege, hogy a munkavállalók egy előre meghatározott juttatási körből választhatnak preferenciáiknak megfelelően. Ugyanakkor a különféle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Külföldi kiküldetés napidíjának forintban történő juttatása

Kérdés:

Valutapénztárral nem rendelkező költségvetési szerv vagyunk. Külföldi kiküldetés esetén a dolgozók költségeik fedezésére forintban előleget kapnak. Kérdésem, hogy a valutaváltás-ról hozott bizonylat alapján elszámolható-e a valutaváltás költsége, illetve az átváltással járó árfolyam-különbözet?

Részlet a válaszából: […] ...munkáltató köteles a munkavállalónak (közalkalmazottnak, közszolgálati tisztségviselőnek) azt a költségét megtéríteni, amely a jogviszony teljesítésével indokoltan merült fel. A külföldi kiküldetéssel kapcsolatban tehát a magánszemély a költségei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Év végi juttatás adóvonzata

Kérdés: Önkormányzatunk a köztisztviselői, illetve közalkalmazottai részére év végén azonos összegű juttatást szeretne adni. Ezt csak olyan formában teheti meg, hogy mindenképp fizetnie kell munkáltatói közterhet?
Részlet a válaszából: […] ...nem az határozza meg, hogy köztisztviselők vagy közalkalmazottak részére adják a juttatást, hiszen az Szja-tv. értelmében mindkét csoport munkavállalónak minősül, hanem a juttatás formája és körülményei. Tehát az, hogy miként kell adózni, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Bankszámla-költségtérítés a közszférában

Kérdés: A költségvetési szervnél foglalkoztatottak részére fizethető bankszámla-hozzájárulásnak (2015-ben maximum havonta 1000 Ft/fő) a munkáltató és a munkavállaló részéről milyen adó-, illetve járulékvonzatai vannak? Az adott költségvetési szervnek (önkormányzat, intézmény) van-e lehetősége erre a célra külön normatívát igényelni? Amennyiben vannak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók, rájuk is vonatkozhat ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz a Kttv. 143. §-a a közszolgálati tisztviselők vonatkozásában. A Kttv. rendelkezik a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó sajátos szabályokról, mely szerint az Mt. – egyébként a munkaviszonyban állóknál a fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Béren kívüli juttatások éves kerete

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, egyes meghatározott juttatásnak minősül. Szintén ennek minősül a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Melegétkezéssel kapcsolatos juttatás

Kérdés: Iskolánkban a közalkalmazottak az Szja-tv. szerinti 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy a 12 000 Ft-os melegétkezést kapják választásuk szerint. A melegétkezésnél vetődik fel pár kérdés. Iskolánk dolgozóinak a mellettünk lévő óvodában van lehetőségük kedvezményes étkezés igénybevételére. Van, aki igénybe veszi, van, aki nem (nem kötelező). Ha valaki igénybe veszi, akkor sem biztos, hogy a hónap minden napján. Ilyenkor az óvoda számlát állít ki a dolgozó nevére. Ha mindennap étkezik a dolgozó, akkor sem tudja igénybe venni a teljes 12 000 Ft-os keretet. A fennmaradó összegre hozhat-e számlát a munkavállaló? A számlának a munkáltató nevére vagy a munkavállaló nevére kell szólnia?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú melléklet 8.17. pontja értelmébentermészetbeni adómentes juttatás a munkáltató által a munkavállaló részére vagyétkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása(biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Étkezési utalványok

Kérdés: 2005. évben nyilatkoztatni kellett a munkatársakat, hogy a tárgyévben hideg- vagy melegétkezési utalványt kérnek. Mindenki 8000 Ft-os melegétkezési utalványt kért. Néhány munkatárs április, illetve május 1-jével felmondott. Szerintem a felmentési időre csak hidegutalvány jár, mert tárgyhóban egy napot sem töltenek a munkahelyen. Azonban ők ragaszkodnak a nyilatkozatukhoz, mely szerint egy évben csak egyféle utalványt kaphatnak, tehát a kért meleget. Kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] ...ételt. Így azadózás szempontjából arra a hónapra is elszámolható már adómentesen atermészetben nyújtott étkezési juttatás, amikor a munkavállaló ténylegesen nemdolgozik, mert pl. beteg vagy szabadságon van. Ugyanez vonatkozik arra adolgozóra is, akinek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.