8 talált cikk a távollét , közalkalmazott , átlagkereset , munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónkat egészségügyi alkalmatlanság címén felmentettük, 8 havi felmentési idő és 8 havi végkielégítés illette meg. Sajnos a felmentési idő lejárata előtt elhunyt a dolgozó. A Kjt. 37. §-ának (10) bekezdése értelmében a végkielégítést a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni. Ugyanakkor – véleményünk szerint – a megszűnés jogcíme jelen esetben megváltozott, a halál mint megszűnési jogcím "felülírta" a felmentési jogcímet. Helyes az álláspontunk, vagy ki kell fizetni a végkielégítést az örökösnek?

Kérdés: A közalkalmazott a "nők 40 éves öregségi nyugdíj"-át igényli 2013. december 1-jétől. 2013. április 1-jétől kezdi meg a felmentését. 2013. augusztus 1-jétől munkavégzés alól mentesül. Erre az utolsó négy hónapra is jár-e a szabadság? A Kjt. 115. §-ának g) pontja szerint a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. §-a (1) bekezdésének b)-k) pontjában meghatározott tartam is munka­viszonynak számít, és jár rá szabadság. De mit jelent az 55. § k) pontja ebben az esetben (munka­viszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartam)? A korábbi Munka Törvénykönyvében átlagkereset időszakára járt, ezt a részt most teljesen kivették a törvényből.

Kérdés: Intézményünk egyik dolgozója népi ülnök. Az 1997. évi LXVII. törvény 128. §-ának (1) bekezdése szerint "A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban és szövetkezetnél munkajogi jellegű jogviszonyban álló ülnököt ülnöki működésének időtartamára az átlagkeresete illeti meg." Intézményünk a népi ülnöki teendők ellátásának időtartamára átlagkeresetet számfejt a munkavállalónak. A bíróság által a munkáltatónak átutalt összeget ki kell-e fizetnünk számára (dolgozónk így kétszeres juttatásban részesül), vagy a bíróság által az intézmény részére átutalt összeg a munkavállaló részére számfejtett, intézmény költségeként elszámolt átlagkereset megtérítésére szolgál?

Kérdés: Köztisztviselők és közalkalmazottak esetében a felmentési idő azon részére, amelyre a munkáltató felmentette őket a munkavégzés alól, jár-e a hatályos jogszabályok alapján szabadság?

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a dolgozó fizetés nélküli szabadságának megszűnését követően kiadandó szabadságot a következő esetben? Táppénz: 2005. 08. 24.-2006. 02. 23. Első gyermek születése: 2006. 02. 24. Szülési szabadság: 2006. 02. 24.-2006. 08. 10. GYED: 2006. 08. 11.-2007. 11. 04. Második gyermek születése: 2007. 11. 30. Szülési szabadság: 2007. 11. 05.-2008. 04. 20. GYED: 2008. 04. 21.-2009. 11. 30.

Kérdés: Közalkalmazottaknak közeli hozzátartozó (szülő) elhalálozása esetén jár-e, illetve adható-e rendkívüli szabadság? Ha igen, akkor hány nap?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervnél a munkavállaló 2005. szeptember 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Ezt megelőzően 2004 szeptemberétől 2005. július 15-ig egy másik településen állt jogviszonyban. Ezen időszak alapján 2005. január 16-án egyhavi különjuttatásban részesült. Ezen jogviszonya a fenti időszakban közös megegyezéssel szűnt meg. 2005. július 15-től 2005. augusztus 31-ig újabb, határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesített. A dolgozó azzal a kéréssel fordult a munkáltatóhoz, hogy a fenti jogviszonyban töltött idők alapján 2006. január 16-án kerüljön részére kifizetésre a 13. havi illetmény. Fennáll-e az intézmény fizetési kötelezettsége?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?