7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Tagdíj
Kérdés: Az új Áht. 41. §-a (1) és (2) bekezdésének értelmezéséhez kérem állásfoglalásukat. A fenti paragrafusokban jelzett tiltás vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a költségvetési szerv vagy valamely alkalmazottja szakmai tevékenysége, ismerete bővítése érdekében tagdíjat fizet? Legtöbb esetben a tagdíj fejében ingyenes oktatást, kiadványokat kapunk. Amennyiben a tagsági viszony az intézmény dolgozója nevére szól, a munkáltató megtérítheti-e részére a díjat? Ilyen tagdíjfizetések pl.: Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete, HUNGARNET Egyesület, Magyar Kertészeti Tudományos Társaság, Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, Magyar Kémikusok Egyesülete stb., illetve vannak külföldi egyesületi tagságok is.
2. cikk / 7 Köztisztviselői cafeteria 2010
Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
3. cikk / 7 Bírósági letiltás – megbízási díj
Kérdés: Egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott személytől, ha bírósági letiltása érkezik, hány százalékát lehet levonni a megbízási díjának? Ennek a személynek nincs máshol munkaviszonya, járulékait ebből az összegből vonjuk.
4. cikk / 7 Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás
Kérdés: Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
5. cikk / 7 Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
6. cikk / 7 Külön juttatás közterhei
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
7. cikk / 7 Munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt megítélt összeg adókötelezettsége
Kérdés: A bíróság kötelezett bennünket egy munkavállalónk munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatt hathavi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére, mivel volt alkalmazottunk nem kérte eredeti munkakörébe történő visszahelyezését. Vita van közöttünk, mert a volt dolgozó kártérítésként kéri kifizetni a megítélt összeget. Valóban adóköteles a kifizetés?
