Sorkatonai szolgálat beszámítása a végkielégítésre jogosító időbe

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónk jogviszonya 1992. július 1-jét megelőzően áthelyezéssel keletkezett nálunk, és azóta is fennáll. Jogviszonya most felmentéssel fog megszűnni. Végkielégítés szempontjából mennyi időt kell figyelembe venni, illetve a végkielégítés számításánál közalkalmazottaknál figyelembe kell-e venni a sorkatonai szolgálat időtartamát? Lehetséges, hogy az áthelyezést a felmentési időnél figyelembe kell venni, a végkielégítésnél viszont nem?
Részlet a válaszából: […] ...Mth. 2. §-ának (4) bekezdése alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálybalépése előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, amíg munkaviszonya nem szűnik meg – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.

40 éves kedvezményes jubileumi jutalom

Kérdés: Közalkalmazott pedagógus prémiumévek programban vett részt. A nők 40 éves nyugdíjára 2012. augusztus 7-től jogosult, mivel augusztus 6-ával megszerezte a nyugdíjjogosultságot. A Kjt. 78. §-ának (3) bekezdése alapján a 40 éves jubileumi jutalomra nem jogosult, mert 2 hónapja hiányzik a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időhöz. Kérdésem, hogy a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján (ha legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik) jogosult-e a 40 éves jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] ...hatályon kívül helyezésre került, helyette az új Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja alkalmazandó. E szerint nyugdíjas az a munkavállaló, aki– az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 11.

Jogutód nélküli megszűnés esetén a közalkalmazottat megillető juttatások

Kérdés: Kistérségi társulás munkaszervezetének közalkalmazottja vagyok 2006-tól. Az utolsó társulási tanács ülésén született határozat szerint a munkaszervezet jogutód nélkül szűnik meg, illetve tevékenységét megszűnése miatt 2013. január 1-jétől nem folytatja. A munkaszervezet-vezető tájékoztatása szerint ebben az esetben a munkáltató a dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát nem felmentéssel szünteti meg, ezért nincs felmentési idő. Akkor hogyan szünteti meg? Amennyiben mégis felmentéssel szűnik meg a munkaviszony, nem jár felmentési idő 2013-ban?
A közalkalmazotti törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A-30/B. §-aiban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Ez a jogszabályhely nem vonatkozik az én esetemre?
Részlet a válaszából: […] ...szüntetik meg.A munkaviszonyok tekintetében az Mt. 63. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy jogutód nélküli megszűnés esetén a munkavállalót megilleti a rendes felmondáskor – a munkavégzés alóli mentesítés idejére – járó távolléti díjnak megfelelő összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.

Köztisztviselő jubileumi jutalmának számítása 2003. július 1-jét megelőző "munkajogi átadás" alapján

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy köztisztviselői jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló jubileumi jutalomra jogosító időinek beszámításánál mely időket lehet figyelembe venni! Egyik köztisztviselőnk munkaviszonya 1987. 09. 07.-1994. 10. 25-ig állt fent a városi tanács költségvetési üzemnél, mely 1991. július 1-jén városgazdálkodási kft.-vé alakult. 1994. 10. 26.-2007. 12. 31-ig a városgazdálkodási intézménynél (költségvetési szerv) dolgozott, munkaviszony-megszűnés a Kjt. 25/A. §-ának (1) bekezdése alapján. 2008. január
1-jétől a polgármesteri hivatalnál dolgozik. A városgazdálkodási kft. 1995. évben felszámolásra került, a dolgozó a jogviszony megszűnésének módját nem tudja igazolni (feltehetően közös megegyezés). Az bizonyos, hogy nem felmentés volt, hiszen a dolgozó a városgazdálkodási kft.-nél végzett feladatait vitte át a városgazdálkodási intézménybe, ahol folyamatosan, megszakítás nélkül, továbbra is ugyanazt a munkakört látta el. Végkielégítésben nem részesült. Jól gondoljuk-e, hogy mivel az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) hatálya alá tartozó munkáltató egy részének átadása az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó munkáltató számára 2003. július 1-jét megelőzően történt, ezért nem lehet a költségvetési üzemnél, illetve a városgazdálkodási kft.-nél eltöltött munkaviszony időtartamát a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időnek tekinteni jubileumi jutalom szempontjából? [1992. évi XXII. törvény 86/C § (4) bekezdés, 2003. évi XX. törvény 14 §, EBH 2007. 1632.]
Részlet a válaszából: […] ...ugyanerre a következtetésre lehet jutni, hiszen 2003. július 1-jét megelőzően nem volt olyan törvényi szabályozás, amely alapján a munkavállalónak az átadó munkáltatónál eltöltött munkaviszonyát úgy kellene tekinteni, mintha azt az átvevő, Kjt. vagy Ktv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.

Szabadság a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára

Kérdés: Köztisztviselők és közalkalmazottak esetében a felmentési idő azon részére, amelyre a munkáltató felmentette őket a munkavégzés alól, jár-e a hatályos jogszabályok alapján szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...szünetelésénekmely időtartamára jár szabadság. Szabadság jár többek között minden olyanmunkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj vagyátlagkereset fizetésben részesül. Felmentés esetén a jogviszony a felmentésiidő utolsó napjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 17.

Felmentési idő és végkielégítés számítása ismételt felmentés esetén

Kérdés: Három község (GM, VE és VK községek) az alapfokú oktatási feladatokat közös fenntartású intézmény működtetésével látja el. A VE és a VK tagiskolákban foglalkoztatott dolgozók munkáltatója a GM Körzeti Általános Iskola. VK község tagiskolája 2003. évben a gyereklétszám csökkenése miatt megszűnt, az ebben a tagiskolában foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató 2003. június hónapban felmentéssel megszüntette, és részére az addigi közalkalmazotti jogviszonyok után a felmentési időre járó illetményt, valamint a végkielégítés összegét kifizette. Ugyanez a dolgozó 2003. 08. 26-án (időközi álláshely-megüresedés miatt) a VE tagiskolában közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Munkáltatója ismét a GM Körzeti Általános Iskola lett. A VE tagiskolában tanulók létszáma 2011 szeptemberétől nem indokolja a tagiskola fenntartását, így az ott alkalmazásban lévő munkavállaló várhatóan ismét felmentésre kerül. Kérem szíves válaszukat, hogy ebben az esetben a felmentési idő megállapításához a munkáltatónak mely közalkalmazotti éveket kell figyelembe vennie, illetve hány hónap végkielégítés jár a dolgozónak!
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.törvény (Kjt.) 33. § (1) bekezdése szerint felmentés esetén – a nem megfelelőmunkavégzés miatti alkalmatlanság esetét kivéve – a felmentési idő legalábbhatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. A (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.

Ekhós jövedelem és a különadó

Kérdés: A 98 százalékos különadó vonatkozik-e azokra a jövedelmekre, amelyek után "ekhózott" a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Nem kell a különadó alapjaként figyelembe venni azt abevételt, amely után az Ekho-tv. szerint jogszerűen teljesítette aközteher-viselési kötelezettségét a magánszemély. Azonban az egyszerűsítettközteher-viselési hozzájárulás (továbbiakban: ekho) az Ekho-tv. alapján csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Köztulajdonban álló gazdasági társaságok

Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló 175/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet szerint a gazdasági társaságoknak közzé kellett tenniük honlapjukon a vezető tisztségviselőkre, a felügyelőbizottsági tagokra, a vezető állású munkavállalókra, az elkülönült szervezeti egységet vezető munkavállalókra és a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra vonatkozó adatokat. A Korm. rendeletet a 337/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. 01. 01-től. Mi a javasolt eljárás, a korábbi adatok fennmaradjanak-e frissítés nélkül, vagy már ne is legyenek a honlapon?
Részlet a válaszából: […] ...szóló1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 188. § (1) bekezdése és 188/A. §(1) bekezdése szerint vezető állású munkavállalók, valamint az önállóancégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalóka) nevét,b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony megszüntetése nyugdíjazás miatt

Kérdés: 1. Dolgozónk (férfi, 1949-es születésű) munkaviszonya határozott idejű. (Ő kérte, hogy a nyugdíjra jogosultsága megszerzését megelőző napig szóljon szerződése.) Véleményem szerint a határozott idő lejártakor minden kötelezettség nélkül (végkielégítés, felmondási idő) megszűnik a szerződése. Jól gondolom? Ha tovább kívánom foglalkoztatni 2010 tavaszáig, addig fizetése valószínűleg nem fogja meghaladni a minimálbér tizenkétszeresét, akkor semmiféle bejelentési kötelezettségem nincs? 2. Dolgozónk (nő, 1951-es születésű) határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, jelenleg táppénzen van, szabadsága letöltése után, december 31-ével szeretné munkaviszonyát megszüntetni, hogy 2010. január 1-jétől csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban részesülhessen. Közös megegyezéssel történő megszüntetésnél nincs sem felmondási idő, sem felmentés, sem végkielégítés. Ha azonban ő ebbe nem egyezik bele, de az ő érdeke a munkaviszony megszüntetése, akkor rendes femondással kell megszüntetnem, felmondási idő és felmentés alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] ...illetve meghosszabbítására az ahhoz fűződő munkáltatóijogos érdek fennállása nélkül kerül sor, és a megállapodás megkötése amunkavállaló jogos érdekének csorbítására irányul.2. Az érintett kolléganőnek, amennyiben 2010. január 1-jétőlszeretné igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Bírósági letiltás – megbízási díj

Kérdés: Egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott személytől, ha bírósági letiltása érkezik, hány százalékát lehet levonni a megbízási díjának? Ennek a személynek nincs máshol munkaviszonya, járulékait ebből az összegből vonjuk.
Részlet a válaszából: […] ...§, illetve a 7. § (1)bekezdés rögzíti, hogy mi minősül munkabérnek. Ezek alapján munkabérnek minősüla munkáltatótól kapott munkavállalói munkabéren túl a közszolgálati és aközalkalmazotti jogviszony, továbbá a szolgálati viszony alapján járóilletmény,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.
1
2
3
4
6