Munkába járás és hivatali, üzleti utazás elhatárolása

Kérdés: Elszámolható-e a székhely és a telephely közötti munkába járás sajátgépkocsi-használattal, ha munkába induláskor napi feladatom volt, hogy előbb a lakásomhoz közel lévő postai hivataltól bérelt postafiókból felvegyem az értesítéseket, és intézzem a cég egyéb ügyeit (egyébként a cég székhelye a lakásom volt). A telephely viszont a város másik végén van. A napi munkába járásom a cég postaügyeinek rendezése, kb. 1,5 km a lakásomtól, és onnét mentem tovább a telephelyre dolgozni. Napközben is szükség volt az autóhasználatra, mivel a cég érdekében hivatalos helyeken ügyet kellett intézni. Hazafelé szintén feladatom volt a telephelyről a postára menni, aztán haza. Ebben az esetben milyen szabályok vonatkoznak a sajátgépkocsi-elszámolásokra? Munkaszerződésem egy mondatban kitér arra, hogy jogosult vagyok sajátgépkocsi-használatra.
Részlet a válaszából: […] ...a telephely közötti utazás munkába járásnak tekinthető-e, két tényezőtől függ. Egyrészt attól, hogy a munkaszerződésben mi szerepelt munkavégzés helyeként, másrészt attól, hogy a lakóhely (egyben székhely) és a telephely azonos vagy különböző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Rokkantsági ellátás melletti keresőtevékenység folytatásának feltételei

Kérdés: Korábban rehabilitációs ellátás mellett több éve foglalkoztatott – 1955-ös születésű – magánszemély 2014 januárjában elvégzett rehabilitációs felülvizsgálata során 45%-os rokkantsági ellátást, C2-es besorolást kapott. Továbbra is foglalkoztatható-e költségvetési szervnél a magánszemély a rokkantsági ellátása mellett? Amennyiben igen, milyen feltételekkel, melyek a kizáró okok? Ha nem foglalkoztatható, ki mond fel kinek?
Részlet a válaszából: […] Az érintett továbbra is foglalkoztatható, azonban esetében kereseti korlát érvényesül. A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni az ok megállapítását követő hónap első napjával, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Keresőtevékenység folytatása főállású anya által; határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszűnése GYES alatt

Kérdés: Főállású anya dolgozhat-e 40 órát hetente, vagy csak 30 órás lehet? Ha a GYES-en lévő anyának megszűnik a határozott idejű közalkalmazotti szerződése, meg kell szüntetni a jogviszonyát, és a ki nem vett szabadságát meg kell váltani (kifizetni)?
Részlet a válaszából: […] ...(főállású anya) keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.A határozott időre létesített közalkalmazotti jogviszony a határidő lejártával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Távolléti díj, távollét igazolása

Kérdés: Az Mt. 107. § a)-h) pontjai alatt felsorolt esetekben jár-e távolléti díj a munkavállaló részére, vagy csak a c) pont alkalmazása során, vagy ha keresőképtelen beteg? Mely igazolások, okmányok alapján lehet a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni a munkavállalót, pl. az a), b) és g) pontokban foglaltak esetén?
Részlet a válaszából: […] ...rendszeres bérpótlékait, valamint a – munkaidő-beosztásától eltérő, illetve a munkaidőkeretén felül elrendelt – rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos részét kell kifizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 8.

Keresőképtelenség

Kérdés: A közalkalmazott mikor és kinek köteles jelenteni keresőképtelenségét? Milyen következményekkel jár, ha a közalkalmazott keresőképtelenségét nem jelenti a munkáltatójának?
Részlet a válaszából: […] ...– különösen a tájékoztatásra terjed ki.Tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a munkaviszonyban legalapvetőbb kötelezettsége a munkavégzés (ezen belül is az előírt időben, munkavégzésre alkalmas állapotban való megjelenés), alapvető kötelezettsége,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.