Keresés eredménye | Költségvetési Levelek

14 cikk rendezése:

1. cikk / 14 Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye egyik alkalmazottjának havonta munkába járással kapcsolatosan távolsági vasúti bérlet hozzájárulást fizet Budapest-Szolnok viszonylatban. A bérlet ára 71 200 forint, melyet az intézmény teljes összegben megtérít. Költségcsökkentés érdekében ötlet szintjén felmerült olyan lehetőség, hogy az érintett alkalmazott számára névre szóló MÁV START Klub Bónusz kártyát adna féléves időintervallumokra, melynek ára jelentősen kevesebb, mint a havibérletek szummája.
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

2. cikk / 14 Külföldi dolgozónak bérelt lakás utáni adóterhek

Kérdés: Két külföldi állampolgárt alkalmazunk főállásban. Az itteni munkavégzésük idejére lakást béreltünk nekik. A bérleti díjról szóló számlát költségként számoljuk el. Kell-e adót fizetünk ez után?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

3. cikk / 14 Nők negyvenéves öregségi nyugdíjának igénybevétele közalkalmazottak esetében, a nyugdíj igénybevétele melletti munkavégzés lehetőségei

Kérdés: Hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a nő jogosulttá vált a negyvenéves öregségi nyugdíjra? Milyen juttatások illetik meg ekkor? Visszafoglalkoztatható-e az érintett közalkalmazottként, és ha igen, az illetményből milyen járulékokat kell vonni? Mikortól, hogyan fogják szüneteltetni az érintett nyugdíját, ha közalkalmazottként helyezkedik el a nők öregségi nyugdíjának igénybevétele mellett, illetve milyen szabályok vonatkoznak rá akkor, ha magánszférában helyezkedik el a nyugdíj mellett?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

4. cikk / 14 Kettős adóztatás és járulékfizetési kötelezettség az EU-ban

Kérdés: Múzeumunkban osztrák és angol magánszemélyek tartanak időnként megbízási szerződés keretében előadást. Megbízási díjuk adó- és járulékfizetési kötelezettségére milyen szabályok vonatkoznak?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

5. cikk / 14 Rovatrend

Kérdés: Milyen rovatra kell könyvelni:
- -a saját dolgozónak, nem a munkavégzéséhez kapcsolódóan kifizetett megbízási díjat,
- -az 500 Ft-os, költségátalányként kifizetett belföldi napidíjat?
Ez utóbbi adómentesen fizethető ki vagy van valamilyen adóvonzata?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

6. cikk / 14 Választási, illetve szavazatszámláló bizottság nyugdíjas tagjának fizetett díjazás közterhei, megbízás álláskeresési járadék mellett

Kérdés: Milyen adó- és járulékkötelezettség terheli a 2014-es választásoknál a választási, illetve a szavazatszámláló bizottság tagjainak díjazását, akik nyugdíjasként látják el a feladatot? Hogyan alakul a közteher, ha a nők 40 éves öregségi nyugdíjában részesül az érintett, ha korhatár előtti ellátásban, illetve ha rehabilitációs ellátásban, rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs járadékban? Álláskeresési járadék mellett megbízhatunk-e valakit ezen feladatok ellátásával?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

7. cikk / 14 Önálló tevékenységből származó jövedelem elszámolása

Kérdés: Hogyan kell szabályosan eljárni egy adószámos magánszemély által benyújtott számla esetében (7-es számmal kezdődik az adószáma, és nem egyéni vállalkozó, nem őstermelő és nem családi gazdálkodó)? Költségvetési szervként milyen összeget fizethetek ki neki a számla végösszegéből? Kell-e levonni közterheket? Ha kell, milyen előirányzaton kell szerepeltetni a számlát?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

8. cikk / 14 Fizetés nélküli szabadságot követő keresőképtelenség

Kérdés: Közoktatásban (középiskolában) dolgozó pedagógus jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, tartama egy év, amely hamarosan lejár. A fizetés nélküli szabadság lejártát követően indokolt esetben elmehet-e betegállományba, vagy fel kell vennie a munkát?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

9. cikk / 14 Önkormányzati tanács elnökének tiszteletdíja

Kérdés: Többcélú önkormányzati társulás elnökének (főállású polgármester), illetve elnökhelyettesének fizethető-e munkájának elismeréseként havonta tiszteletdíj (állományba nem tartozók tiszteletdíja jogcímen), melynek összegét a társulási tanács határozatban állapítja meg? A leköszönő elnök részére 2011. januárban (2010. évre vonatkozóan) egy összegben fizethető-e tiszteletdíj? Ha ez nem lehetséges, milyen más juttatásban részesülhetnek?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.

10. cikk / 14 Munkába járás saját személygépkocsival

Kérdés: Néhány munkavállalónk munkaszerződés szerint 2 különböző városban végzi munkáját (egy héten 3 nap az egyik, 2 a másik városban), és egy harmadik helység a lakóhelye. Saját személygépkocsi használata esetén hogyan számolható el részükre a költségtérítés? Csak a kilométerenkénti 9 Ft, mindkét munkavégzési hely esetében? Van-e lehetőség nagyobb összeg megtérítésére? Kell-e a munkavállalónak a tényleges költségeiről nyilatkoznia? Milyen adó- és járuléklevonási kötelezettségünk van, ha nem csak a 9 Ft-ot térítjük meg nekik?