1. cikk / 13 Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés
Hivatalunk egyik köztisztviselője 2023. 01. 20-án saját költségére MÁV-Start Klub VIP-kártyát vásárolt, melyről utólag, 2023. 06. 26-án kért a munkáltató nevére számlát 280 000 Ft (éves összeg) értékben. Ez a kártya a MÁV-Start Zrt. és a GYSEV Zrt. magyarországi hálózatán jegyváltás nélküli díjmentes utazást biztosít részére. A dolgozó nyilatkozott, hogy munkavégzés okán napi munkába járás céljából veszi igénybe. A dolgozó részére a MÁV-jegypénztáros kiadott egy igazolást is, hogy mennyi lenne a havibérlet ára. A jelenlegi jogszabályok szerint munkába járás címén a dolgozó részére adómentesen kifizethető-e ez alapján valamennyi térítés? Ha igen, mennyi? Milyen módon kell ezt megállapítani? Köteles-e a munkáltató a MÁV-kártya alapján téríteni? A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (1b) bekezdése 2023. 03. 24-től az alábbira változott: "A munkáltató az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglaltak figyelembevételével a következő menetjegyek és bérletek árának a (2) és (3) bekezdésben foglalt mértékét megtéríti a munkavállaló számára:
a) bármely menetjegy vagy bérlet, amelyről a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmas napi munkába járásra és hazautazásra,
b) helyközi országbérlet, helyközi vármegyebérlet, valamint egyéb olyan, az országosnál kisebb területi érvényességű bérlet, amely meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra."
Ha téríthető e szerint a munkába járás összege, mikortól?
2. cikk / 13 Munkába járás költségtérítése
A polgármesteri hivatalnál vezetői pozíciót betöltő munkavállalónk 44 km-ről jár be dolgozni saját gépkocsival. Munkába járás címen, adómentesen, maximum 15 Ft/km számolható el (jelenleg ezt téríti neki a hivatal). Mivel a benzinárak jelentősen megnövekedtek, jelentős költségtöbblettel jár a dolgozó munkába járása.
1. Megállapodhatunk-e úgy, hogy munkába járásként, a kiküldetésként elszámolható módon határozzuk meg a költségtérítést (amortizáció + NAV szerinti normafogyasztás), és így az adómentesen elszámolható (munkába járás) feletti részt is megkapja a munkavállaló (természetesen bérként adózva és megfizetve utána a szochót)?
2. Ha az 1. pont kivitelezhető, lehetséges-e alacsonyabb vagy magasabb fogyasztás meghatározása is, eltérően a kiküldetésben meghatározott, cm³ után előírt NAV szerinti normafogyasztásnál?
3. A szabályzatunkba ezt a döntésünket bele kell-e foglalni, vagy ez lehet egy egyedi megállapodás a munkavállalónkkal? Ha a szabályzatba bele kell foglalni, akkor lehetséges, hogy ez az emelt összegű költségtérítés csak egyedi döntéssel és megállapodással, rendkívüli esetekben, egyedi (magasabb) felelősséget igénylő munkakörben áll fenn?
4. Ha ez a megállapodás járható út, milyen dokumentáció szükséges, hogy ez az emelt költségtérítés adható legyen a dolgozónak (pl.: szabályzaton átvezetés, munkáltatói intézkedés, valamilyen egyedi megállapodás stb.)?
3. cikk / 13 Utazási költségtérítés
4. cikk / 13 Kiküldetés vagy hivatali út
5. cikk / 13 Napi munkába járás – lakcímelszámolás
6. cikk / 13 Munkásszálló-igénybevételi és csoportos munkásszállítási szolgáltatások
1. A társaság által a munkavállalók részére biztosított szállás- és személyszállítási szolgáltatások a társaság adóköteles gazdasági tevékenysége érdekében merülnek fel. Igaz-e, hogy a társaság jogosult a fenti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült előzetesen felszámított áfát levonásba helyezni? A szállítási szolgáltatás nem minősül az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak, azaz a társaságnak a nyújtott szolgáltatások tekintetében nem merül fel áfafizetési kötelezettsége?
2. A szolgáltatásnyújtó által nyújtott munkásszállás-szolgáltatás összetett szolgáltatásnak minősül, amely a fő szabály szerinti 27 százalékos adómértékkel adózik, és nem tekinthető pusztán ingatlan-bérbeadásnak, illetve kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak sem?