Foglalkoztatás egyidejűleg önkormányzatnál és intézményénél

Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?
Részlet a válaszából: […] ...megnevezését, abesorolást (osztályt és fokozatot), illetményt (köztisztviselőknél a beállásiszintet is), munkakört, feladatkört, munkavégzés helyét (köztisztviselőknél azelőmenetelhez előírt kötelezettségeket). A munkáltatói tájékoztatásnakinformációt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Közalkalmazott besorolása

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónknak 3 különféle diplomája és 2 középfokú nyelvvizsgája van. Ezeket mind tudja hasznosítani munkavégzése során. Hogyan kell őt besorolni? Egy másik dolgozónak is van 2 diplomája, amiből az egyik nyelvtanári, így a nyelvet is tudja hasznosítani. Őt hogyan kell besorolni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. előmeneteli és illetményrendszere arra épül, hogy akülönböző munkakörök ellátásához különböző szintű iskolai végzettségek ésképzettségek szükségesek. Egy-egy fizetési osztályba sorolás legáltalánosabbfeltétele, hogy a közalkalmazott rendelkezik az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 27.

Pedagógus szakpótlékai

Kérdés: Az iskola gazdasági igazgatója szerint a pedagógust a nyári szabadság időtartama alatt nem illetik meg a szakpótlékok, egészen a tanítás kezdetéig, hivatkozással arra, hogy "az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítést munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítsa." Ebből pedig az következne, hogy a szakpótlék csak a szorosan vett munkaidőben jár, a nyári szabadság idejére nem. Kérem állásfoglalásukat a Kjt. 66. § (2) bekezdés a)-b) pontjának értelmezésére, mert álláspontom szerint a szakpótlék a garantált bérhez tartozik, s az az előző év munkája alapján augusztus végéig jár.
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idejénérvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint a rendkívülimunkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejéreszámított időarányos része jár. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.