Közhasznú alapítvány által biztosított utazás és szállás adójogi megítélése

Kérdés: Két kérdésem van közhasznú alapítványból történt utazási költségtérítés adóvonzatáról. 1. Az alapítvány munkáját önkéntesként segíti egy magánszemély, aki ezért juttatást nem kap, de a helyi bérletét megveszi az alapítvány, az alapítvány nevére szóló számlával rendelkezünk. 2. Az alapítvány közhasznú célja az egészségügyi ellátás támogatása. Ezzel kapcsolatban egészségügyi dolgozók továbbképzési költségeit fizeti ki, ugyancsak az alapítvány nevére szóló szabályos számlára. Kérdésem, hogy az ehhez kapcsolódó utazási és szállásköltség megtérítése (vasúti költség és benzinköltség) milyen adóvonzattal jár? Az alapítvánnyal semmilyen jogviszonyban nem állnak az egészségügyi dolgozók.
Részlet a válaszából: […] ...első kérdés esetében, feltételezve, hogy az önkéntessegítő nem áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban az alapítvánnyal (semmunkaviszonyban, sem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban pl.megbízottként), a részére – az alapítvány nevére szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 23.

Külföldi munkavégzés adó- és járulékkötelezettségének szabályai

Kérdés: Magyarországon milyen adót és járulékokat kell fizetnie, és milyen bejelentési kötelezettsége van annak a magyar magánszemélynek, aki Svájcban munkaviszony keretében végez munkát?
Részlet a válaszából: […] Svájci munkavállalás esetén az adófizetési kötelezettségszempontjából a Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség között a kettősadóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, az1981. évi április hó 9. napján aláírt egyezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 9.

Saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható a költségvetési intézményekben egy saját jogon öregségi nyugdíjban részesülő gépkocsivezető? Gondolok itt a 2008. évi személyijövedelemadó-változásokra, bérezésekre. Vonatkozik-e alkalmazására a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő maximum, amely összeghatár feletti éves kereset esetén választania kell a nyugdíj és a bérkereset között?
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvény értelmében saját jogú öregségi, rokkantsági,baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő) személy, aki egyidejűlegmunkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban) áll, balesetiellátásra és egészségügyi szolgáltatásra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Vizitdíj alóli mentesség adókötelezettsége

Kérdés: A 2006. évi CXV. tv. 7. § (7) bekezdése alapján saját dolgozóinknak (közalkalmazottak) szabályzatunk szerint vizitdíj és kórházi napidíj fizetése alól mentességet adunk. Kérdésünk az, hogy mint természetbeni juttatás, élvez-e szja-mentességet? Ha adózni kell e juttatás után, akkor mennyi az adó mértéke, és az adóval növelt alap után kell-e megfizetni a 29 százalék tb-járulékot, és az alap után a 3 százalékos munkaadói járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazásával – nem lehet természetbeni juttatásnak tekinteni, akkorannak értéke az érintett magánszemély összevonás alá eső, munkaviszonybólszármazó jövedelmeként lesz adó- és járulékköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Munkaruha tisztíttatásának költségtérítése

Kérdés: Önkormányzati foglalkoztatású óvodai alkalmazottak részére mosási díjat fizetünk, munkaruhájuk (fehér köpeny) tisztántartására. Kötelező-e részükre a mosási díj fizetése? Jogosultak-e mosási díjra az úgynevezett fehér köpenyes intézmények alkalmazottai (iskola, egészségügy, szociális intézet, központi konyha)? Helyesen járunk-e el, ha megbízási díjként számfejtjük, vagy inkább költségtérítésként kellene kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...kell rendszeresen mosniuk,akkor költségtérítés kifizetése javasolható. A kifizetett költségtérítés adolgozók adóköteles munkaviszonyból származó bevételének számít, amellyelszemben költségként elszámolható a mosással összefüggésben felmerült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.

Egészségügyi alkalmatlanság

Kérdés: Intézményünkben az egyik dolgozó egészségügyi ok következménye miatt a szakács munkakör betöltésére alkalmatlanná vált. Egészségügyi állapotának megfelelő munkakört intézményen belül felajánlani nem tudunk, munkaviszonyának közös megegyezéssel való megszüntetését vagy akár rokkantsági nyugdíjazását eddig nem kérte. Helyesen járunk-e el, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését a Kjt. 25. § (2) bekezdés e) pontja alapján felmentéssel szüntetné meg, hivatkozással a Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontjára? Ebben az esetben a dolgozót megilletné felmentési idő, valamint végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. speciális szabályt tartalmaz arra az esetre, ha aközalkalmazott alkalmatlansága egészségügyi okból következik be, és emiatt nemképes munkakörét a továbbiakban ellátni. Az érintett közalkalmazott csak akkormenthető fel, ha a munkáltatónál nincs az egészségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Jegyző jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Kinevezett jegyzőnk 2005 júniusától GYES-en van, előreláthatólag 3 évig, munkaviszonya 1996-ban létesült, előzőleg költségvetési szervnél dolgozott közalkalmazottként, és áthelyezéssel került a Ktv. hatálya alá. Ebben az évben körjegyzőséget hozunk létre a szomszédos községgel. Jegyzőnknek is lehetősége lesz a körjegyzői állás megpályázására. Amennyiben nem él ezzel a lehetőséggel, fizethető-e számára végkielégítés? Ha igen, a közalkalmazotti munkaviszonyát is figyelembe kell venni? Mikor kell a végkielégítést kifizetni (a körjegyzőség megalakulásakor, vagy a GYES lejártakor)?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a költségvetési szervnél közszolgálati,közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszonyban, illetve 1992. július1-jéig munkaviszonyban töltött idő. (A további jogcímeket azok specialitásamiatt jelen esetre vonatkozóan nem ismertetjük.)A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 18.

13. havi illetmény II.

Kérdés: A közalkalmazott 2005. január 1. és május 14. között egészségügyi intézményben dolgozott, majd május 17-én költségvetési intézményben helyezkedett el. A munkáltató nem fizetett 13. havi bért arra való hivatkozással, hogy május 15-én és 16-án (pünkösd) munkaszüneti napon nem volt munkaviszonyban. Megilleti-e az időarányos 13. havi bér május 17. és december 31-e között fennálló munkaviszonya alapján?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a tizenharmadik havi illetmény 2005. évrevonatkozó, átmeneti szabályait kell vizsgálni.Mint azt már többször bemutattuk, a törvény elsődlegesenazon új – a tizenharmadik havi illetmény kifizetésére vonatkozó -rendelkezéseket rögzíti, melyek 2006. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 27.

Nyugdíjas juttatásai

Kérdés: Előrehozott öregségi nyugdíjban részesülök, de munkaviszonyomat nem szüntettem meg. Ha lebetegszem, kapok-e táppénzt?
Részlet a válaszából: […] Tágabbról megközelítve a kérdést, általánosságbanmegállapíthatjuk, hogy egy foglalkoztatási jogviszony során a jogviszonymellett nyugellátásban részesülő alkalmazottat is ugyanazon jogosultságok éskötelezettségek terhelik, illetve illetik meg, mint más munkatársait. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 2.

Szlovák állampolgárt alkalmazó munkáltató adó- és járulékkötelezettségei

Kérdés: Szlovák állampolgárt részmunkaidőben munkaszerződéssel 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban lesz. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás elsődlegesen a kifizetőt(munkáltatót) terheli a magánszeméllyel fennálló, meghatározott jogviszonyokután, így a munkaviszony alapján is. Lényeges eleme a szabályozásnak, hogy a magánszemélyegyidejűleg fennálló több jogviszonya esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.
1
5
6
7