14 cikk rendezése:
11. cikk / 14 Egyszerűsített foglalkoztatás költségvetési szervnél, hétvégén és munkaszüneti napon
Kérdés: Költségvetési szervként foglalkoztathatunk-e munkavállalókat egyszerűsített foglalkoztatással? Ebben az esetben dolgozhat-e az érintett szombaton, vasárnap és munkaszüneti napon?
12. cikk / 14 Közérdekű önkéntes munka időtartamának meghatározása
Kérdés: Az 1993. évi III. tv. 34. §-ának (2) bekezdése alapján a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosult személynek, ha a felülvizsgálatot követő évben is szeretne jogosultságot szerezni FHT-ra, igazolnia kell, hogy a felülvizsgálatot megelőző egy évben az FHT-ra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban közfoglalkoztatásban vett részt, keresőtevékenységet folytatott stb. Ha a jogosult ezt igazolni nem tudja, akkor a 30 nap számításánál a közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. Önkormányzatunknál közérdekű önkéntes tevékenység végezhető, és többen is jelentkeztek, hogy a 30 napot így szeretnék megszerezni. Közérdekű önkéntes tevékenység esetén, hogyan kell számítani a napokat, naptári időtartam alapján? Például 1 hónapra kötünk szerződést önkéntes feladat elvégzésére, avagy minden egyes önkéntes munkával ledolgozott nap számít egy napnak a 30-ból, így a szerződésnek legalább 6 hétre kell szólnia?
13. cikk / 14 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
14. cikk / 14 Vállalkozó közintézet dolgozóinak státusza
Kérdés: A vállalkozó közintézetként működő intézmény esetében az alkalmazottak közalkalmazottként kerülnek-e foglalkoztatásra, vagy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartoznak, illetve bérezésük mi alapján történik?
