3 talált cikk a megszűnés , mérleg , nyilvántartás , nyilatkozat kifejezésre

Kérdés: Dolgozónk külső pályázat útján, külföldről beszerzett 2 db 1 millió Ft értékű videokártyát. Az eszköz beszerzése, tulajdonlása nem érinti az intézetet, tőlünk független. Dolgozónk az említett eszközöket az intézet tulajdonában álló, helyileg is itt található számítógépekbe szereltette be, hogy segítse a munkáját. Adott esetben, pl. munkaviszony-megszűnés esetén, a dolgozó a fent említett eszközöket is magával viszi további használatra. Helyesen járunk el, ha idegen eszközként nyilvántartásba veszünk speciális nagy értékű videokártyát, egyéb esetben mi lenne a megfelelő eljárás a fentiek ismeretében?

Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?

Kérdés: Önkormányzati pályázati elszámolás alkalmával merült fel a következő problémánk:
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?