23 talált cikk az adómentes bevétel , nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk, a körjegyzőség dolgozói részére (az óvoda konyháján) melegétkezést tudunk biztosítani. Hogyan oldjuk meg azt, hogy mindenki egyformán (hátrány nélkül), teljes mértékben 10 000 Ft értékig részesülhessen ebben a juttatásban, akár szabadságon, akár 30 napon belüli táppénzen van? Adható-e melegétkezés a szabadság napjára és a 30 napon belüli táppénzre? Ha melegétkezési bonokat készítenénk, milyen szabályai vannak, lehet-e egyénileg sorszámozott melegétkezési jegyeket készítenünk, vagy elég, ha a konyhán nyilvántartjuk?

Kérdés: A polgármesteri hivatal alkalmazásában álló jegyző számára fizethető-e utazási költségáltalány személygépkocsi hivatalos használatára adómentesen? Vagy ilyen költség csak kiküldetési rendelvény alapján számolható el törvényszerűen?

Kérdés: Intézményünk 10 000 Ft értékben iskolakezdési támogatást nyújtott utalvány formájában az arra illetékes dolgozóinak. Kérdésünk, hogy milyen formában kell ezt a támogatást nyilvántartani, illetve hogy az APEH-nak milyen nyomtatványon kell jelenteni ezt az adómentes juttatást?

Kérdés: Iskolánk PHARE-pályázaton szakiskolai tanulók táborozására is kapott támogatást. A betervezett napidíjakból fedeznék a tanulók szállás-, és étkezési költségeit. Kell-e a tanulóknak személyi jövedelemadót fizetni a felvett napidíjakból?

Kérdés: 1. Központi költségvetési intézményként működő kutatóközpont vagyunk. Kiegészítő jellegű tevékenység keretében ellenérték fejében rendszeresen értékesítünk saját előállítású diagnosztikumokat (anyagokat), valamint kutatással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtunk. Az eladási árakat saját hatáskörben az önköltségszámítási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően állapítjuk meg. Az önköltség képzésénél – közvetlen anyagféleségeken kívül – értelemszerűen számolunk a felmerült bérek és járulékaik összegével is. Ez utóbbiak forrása azonban a fenntartótól (FVM) érkező állami támogatás, amely alapvetően a kutatási csoport állami feladatainak ellátására szolgál. A kiegészítő tevékenységet a szabad kapacitás kitöltéseként végzik az adott kutatási csoportok, és a munkaidő megközelítéséből valójában nem elkülöníthető, hogy a munkaidő mely részében végzik az ún. állami alapfeladatot, és melyben az ún. értékesített diagnosztikumokat. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ráfordításait – az illetményeken kívül – és bevételeit a számvitelben elkülönítetten kezeljük, s a kiszámlázott bevételek utáni áfát befizetjük. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az említett bevételekből vásárolt anyagféleségek után felszámított áfát teljes mértékben levonhatjuk-e, vagy az arányosításba kell bevonni, és csak az arányszám alapján lehet azt visszaigényelni? 2. Tevékenységéből adódóan ugyancsak rendszeresen végez az intézet kutatási szolgáltatást ún. alvállalkozói, együttműködői szerződés alapján. A szolgáltatásról számlát állít ki, és a bevétel áfatartalmát értelemszerűen megfizeti. Kérdésünk ugyanaz, mint az előbbiekben részletezett, vagyis visszaigényelhető-e maradéktalanul az e bevételből vásárolt anyagféleségek áfája az adott feladat tételes analitikus nyilvántartását feltételezve? 3. Külföldi partnerekkel megkötött szerződések alapján licencet – hasznosítási díjbevételt – kap az intézmény. Ennek előzménye az intézet által kifejlesztett és a külföldi által használt szellemi termék, tudományos technikai szakértelem, az ún. "know-how", amelynek felhasználásával a külföldi fél saját országában árbevételhez jut, és annak megállapodás szerinti mértékét átadja az intézetnek. Helyesen járunk-e el, ha a teljesítés helyét külföldinek tekintjük, és ebből adódóan a külföldi fél fizeti meg az adót? Továbbá az érkezett bevételekből történő vásárlások áfáját teljes mértékben visszaigényelhetjük, vagy arányosítani kell?

Kérdés: Kollektív szerződés alapján munkakörönként – kihordási idő figyelembevételével – dolgozóink munkaköpenyt kapnak (könyvelő, takarítónő, karbantartó). A munkaköpeny nyilvántartásba kerül, és az intézmény tulajdonát képezi. Adóköteles természetbeni juttatásnak minősül-e? Kell-e utána 29 százalék tb- és 3 százalék ma-járulékot fizetni?

Kérdés: Intézményünk részt vett egy PHARE-forrásból finanszírozott kutatási programban. A kutatási munka befejeződött, és most a programban munkát végző kutatóknak járó összeg kifizetése előtt állunk. Nem tudjuk azonban eldönteni azt, hogy ez az összeg adómentesen kifizethető-e, vagy le kell-e vonni az adóelőleget belőle.

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.33 pontja "....a munkáltató vagy szakszervezet által a tulajdonában, kezelésében lévő ...." kitételének értelmezésével kapcsolatosan. A fent említett melléklet "kezelésében lévő" kifejezése értelmezhető-e kizárólagosan a munkavállalók üdültetésére bérelt üdülőre? Elszámolhatja-e a munkáltató adómentes természetbeni juttatásként a munkavállalóknak és közeli hozzátartozóinak nyújtott üdülési szolgáltatások értékéből az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét, amennyiben egy, az általa eddig bérelt belföldi üdülőre "kezelői szerződést" köt? E kezelői szerződésnek milyen tartalmi elemekkel kell rendelkeznie?

Kérdés: Dolgozóinknak iskolakezdési támogatás címén utalvány formájában nyújtottunk a tanévkezdéshez támogatást, fejenként 10 ezer forint értékben. Milyen nyomtatványon és milyen határidőre kell teljesítenünk adatszolgáltatási kötelezettségünket az adóhatóság felé?

Kérdés: Egyetemünk jóléti és szociális alapja az idén is szeretné iskolakezdési támogatással a dolgozók tanévkezdésterheit enyhíteni. Igaz-e, hogy ebben az évben már mindkét szülő kaphat adómentesen 10-10 ezer forintot ezen a jogcímen? Az élettársnak adható-e támogatás a saját háztartásában nevelt, de nem vér szerinti gyermekére tekintettel? Van-e valamilyen jövedelmi korlát, vagy a támogatást bárki megkaphatja? Tavaly problémát okozott a számlák leadásának határideje. Van-e valamilyen változás ebben az évben? A kifizetett támogatásokról milyen adatszolgáltatást kell teljesíteni az adóhatóság felé?