20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Ipari parkot fejleszt az önkormányzat
Kérdés: Az önkormányzat vásárolt egy építési telket, melyet ipari parknak tervez felfejleszteni. Az adásvételi szerződés szerint a vételár tartalmazza az eladó és az áramszolgáltató között létrejött "Hálózati csatlakozási szerződés" szerinti 1.111 kVA teljesítményű áramszolgáltatáshoz szükséges csatlakozási alapdíjat és a közcélú vezetéklétesítés mértékét meghaladó létesítmény költségét, melyet az eladó korábban meg is fizetett. Az önkormányzatnak az ingatlan könyvekbe történő felvételekor szét kell bontani a vételárat ingatlanra (telek bekerülési értéke), illetve a hálózatcsatlakozási díjnak megfelelően ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra?
2. cikk / 20 Patakmeder-rendezés elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk TOP-os pályázati támogatásból patakmeder-rendezést végzett. A patak-meder az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tulajdona, melyre éves 1500 forint bérleti díjat fizetünk. A felújítás elszámolását, illetve aktiválását az önkormányzat könyveiben hogyan tartjuk nyilván?
3. cikk / 20 Idegen ingatlanon végzett felújítás
Kérdés: Egy önkormányzat idegen helyrajzi számú ingatlanon végzett felújítást (magánszemélyek tulajdonában lévő ingatlan) pályázat keretében, melyet köteles könyveiben nyilvántartani. A kérdésünk arra irányul, hogy az Áhsz. alapján milyen főkönyvi számot kell alkalmazni úgy, hogy az ingatlanvagyon-kataszterrel való egyezőség is fennálljon?
4. cikk / 20 Kivágott fa értékesítése
Kérdés: Az önkormányzat saját telepítésű erdejéből fát termeltet ki vállalkozóval. A fakitermelés célja az erdő gyérítése, nem a megszüntetése. A kivágott fa helyére nem kell újat ültetni, a cél az, hogy a maradó fák tudjanak növekedni. A kivágott fát az önkormányzat még a földről értékesíti tűzifaként, ami nem kerül értékesítésre, azt beszállítja a telephelyre, és ott raktározza az értékesítésig. Kérjük, szíveskedjenek bemutatni ennek könyvelését, különös tekintettel a készletek elszámolására!
5. cikk / 20 Márványtábla számvitele
Kérdés: Műemlék jellegű épületre készített és elhelyezett emlék márványtábla könyvviteli elszámolása hogyan történjen?
6. cikk / 20 Ingyenes földhasználati jog alapítása
Kérdés: Önkormányzatunk ingyenes földhasználati jog alapítására kötött szerződést egy másik önkormányzattal. A szerződés arra irányul, hogy önkormányzatunk a másik önkormányzat tulajdonában levő földterületen (külterületi telek, önálló helyrajzi számmal) ingyenes földhasználatot kap, amelyre egy felépítményt épít, ami önkormányzatunk tulajdona lesz. Az ingyenes földhasználati jogot önkormányzatunk vagyonában milyen jogcímen és milyen értékben vegyük nyilvántartásba?
7. cikk / 20 Klíma számviteli elszámolása
Kérdés: Intézményünk arról döntött, hogy a nyári melegre való tekintettel, a munkafeltételek javítása érdekében gondoskodik a munkaterületek hűtéséről, klimatizálásáról (fűtésre nem használható). Miként történik majd a beruházás számviteli elszámolása?
8. cikk / 20 Leltári többlet
Kérdés: Önkormányzatunkhoz tartozó művelődési házunkban év elején leltároztunk, és a leltározáskor derült ki, hogy a leltárban valamilyen téves nyilvántartás miatt nem szerepelt egy szakkörökön használt, nagy méretű szövőszék, amit pár évvel ezelőtt vásároltunk. Így nincs leltárba véve. Hogyan szerepeltessük a könyveinkben, hogyan könyveljük le, és milyen értéken mutassuk ki?
9. cikk / 20 Villamosenergia-hálózat csatlakozási díja
Kérdés: Önkormányzatunk a korábbi években a településen új utcát alakított ki, ahol telkeket értékesített. Az új utcában az áramszolgáltatóval kötött hálózati csatlakozási szerződés alapján közcélú villamos hálózat került kiépítésre, amelyet az áramszolgáltató leszámlázott (2016-ban). Ez vagyoni értékű jogként lett nyilvántartásba véve. A szerződésben rögzítették, hogy amennyiben a beruházást követően rendszerfelhasználók jelentkeznek a beruházás során keletkezett fogyasztási helyre 5 éven belül, és villamosenergia-vételezésre vonatkozó szerződést kötnek, akkor az áramszolgáltató a díjmentességnek megfelelő mértékű visszatérítést az önkormányzatnak megfizeti. Mivel az új telektulajdonosok közül volt, aki rácsatlakozott a hálózatra 2018-ban, ezért az áramszolgáltató részéről visszafizetés történt, melyről áfás jóváíró számlát állított ki részünkre. A vagyoni értékű jogokhoz lett lekönyvelve a csatlakozási beruházás. Helyes ez? Illetve a visszatérítést hova, milyen rovatra kellene könyvelni (esetleg B411 egyéb bevételek, kiadások visszatérítései rovatra)? A számla áfarészét hova könyveljük (B406)?
10. cikk / 20 Apport áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Egy belföldön nyilvántartásba vett, adóalanynak minősülő társaság (a továbbiakban: Társaság) egy ingatlanbefektetési alap (a továbbiakban: Alap) létrehozását tervezi, mely Alap megalapítására a Társaság tulajdonában álló ingatlannak az Alap részére történő rendelkezésre bocsátásával kerülne sor. A Társaság az ingatlannak az Alap részére történő rendelkezésre bocsátásáért cserébe lejegyezné a megalakuló Alap által kibocsátott, az ingatlan ellenértékeként meghatározott befektetési jegyeket. A Társasághoz hasonlóan az Alap is belföldön nyilvántartásba vett, áfa szempontjából adóalanynak minősül majd. A?2014. évi XVI. törvény 3. sz melléklete I. Fejezetének 25. 9. pontja és II. Fejezet 36. 9. pontja a kezelési szabályzat kapcsán előírja az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatását. Az Alap kötelezettséget vállal arra, hogy az ingatlan megszerzéséhez és az ingatlanhoz fűződő, az Áfa-tv.-ben szabályozott jogok és kötelezettségek az ingatlan megszerzésétől kezdődően őt illetik és terhelik a Társaság jogutódjaként, továbbá sem az ingatlan megszerzésekor, sem pedig azt követően nem lesz olyan, az Áfa-tv.-ben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a 18. § (1) bekezdése b) pontjában említett kötelezettségek?teljesítésével,?vagy?annak?csorbítására?lenne alkalmas. Kérdésünk, hogy az ingatlan Társaság általi apportálása megfelel-e az Áfa-tv. 17-18. §-iban foglaltaknak, s ezáltal az Áfa-tv. hatályán kívül kezelendő ügyletnek minősül-e?
