Megszűnő költségvetési szerv

Kérdés: Önkormányzati társulásunk fenntartása alatt működő költségvetési szervünk 2017. 12. 31-én megszűnt. A szerv feladatait, illetve két dolgozóját a társulás vette át. A megszűnő szervnek tárgyieszköz-állománya nem volt, viszont a bankszámláján még volt pénz december 31-én (5 millió Ft). Ezt az összeget 2018-ban vezettük át a társulás mint jogutód bankszámlájára. A kincstár honlapján elérhető tájékoztató szerint a következő módon kell eljárni a könyvelést tekintve: "Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megszűnt szervezet záró mérlegében kimutatott pénzkészlet megszűnés fordulónapját követő átvételét a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveibe a 491. Nyitómérleg számlával, illetve a 495. Mérlegrendezési számlával szemben számolja el. A?megszűnt szervezet pénzeszközeinek megszűnést követő jogutód szerv részére történő átutalása kizárólag a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveiben számolható el bankszámlák közötti átvezetésként a 361. Pénzeszközök átvezetési számla alkalmazásával." Ha a 361-re könyvelem a társulásnál a banki átvezetést, akkor a 361-en egyenlegem lesz, aminek elvileg nem lehet egyenlege. Hogyan kell könyvelnem az átvezetett összeget a társulásnál? Jól értelmezem a tájékoztatót, és a 361-ről kivezethetem ezt az összeget a 495-tel szemben? Ebben az esetben viszont a KGR-be feladott mérlegjelentésben ez a könyvelési tétel nem jelenik meg, mivel nem pénzforgalmi tranzakció miatti állományváltozásról van szó. A?mérleg 172. sora, a pénzeszközök átvezetési számla csak pénzforgalmi tranz-akciót vesz figyelembe. Le tudnák vezetni a konkrét könyvelési lépéseket ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a következő:1. A nemzeti vagyonba tartozó immateriális javak, tárgyi eszközök megszűnőnél kimutatott bekerülési értékének nyilvántartásba vétele a pénzügyi számvitel szerint T 11/121-141 Immateriális javak, tárgyi eszközök K 495 Mérlegrendezési számla2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Lezárt költségvetési évhez kapcsolódó hibák javítása

Kérdés: Egy község önkormányzata és intézményei 2015. évi beszámolójában a forrásoldalon kimutatott bérek passzív időbeli elhatárolása nem a forrás-oldalon lévő mérleg szerinti eredmény számlán lett lecsökkentve, hanem tévesen az eszközoldalon, a december havi illetmények, munkabérek elszámolása soron lett kimutatva. A 2015. évi beszámolóban még nem volt beépítve a pénzkészlet-szabály, valamint az adatszolgáltatás ellenőrzésénél sem derült ki a téves könyvelés. A 2016-os évben levezetésre került a december havi illetmények, munkabérek elszámolásán kimutatott összeg, amelyet jelenleg a mérleg szerinti eredmény tartalmaz. Mivel ez az összeg levezetésre került, ezért a KGR K11 rendszer a 2016. évi beszámolóban hibaként jelzi a pénzkészlet-egyezőséget. Az összeg más módon való kivezetése negatív irányban befolyásolja a maradványkimutatás összegét. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy lehetséges-e olyan rendezés, hogy ez csak a pénzügyi számvitelt érintse, és a költségvetési számvitelben ne jelenjen meg, azért, mert az intézményeknél nincs maradvány, és probléma lenne a negatív maradvány.
Részlet a válaszából: […] ...el.A mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között feltárt, a költségvetési számvitel előirányzatok és teljesítések nyilvántartására szolgáló nyilvántartási számláit érintő hibák az Áhsz. 39. §-a (1a) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Átszervezés miatti bérfinanszírozás

Kérdés: 2013. február 1. napjával alakult meg a közös önkormányzati hivatalunk két körjegyzőség (B falu és K falu) egybeolvadásával. A közös önkormányzati hivatal költségvetésében az önkormányzatok a finanszírozást 11 hónapra tervezték. A gesztor B falu részére minden önkormányzat a költségvetésnek megfelelően utalta a havi finanszírozást, a megszűnt másik gesztor K falu kivételével. K falu és N falu körjegyzőségének 4 dolgozója is átkerült a közös önkormányzati hivatalhoz. A 4 dolgozó nettó munkabére 513 913 Ft, mely K falu önkormányzatának számlájáról került leutalásra 2013. február 4-én. 2013. március 1-jén K falu önkormányzatának állami támogatásából került levonásra a 4 dolgozó utáni nettósítási különbözet 486 231 Ft összegben. A megalakult B falusi közös önkormányzati hivatalnál 11 havi bér került tervezésre. Mivel a B falusi közös önkormányzati hivatal jogutód, neki kell könyvelni a január havi béreket és járulékokat a könyvelési értesítő alapján mindkét volt körjegyzőség esetében. (Megszűnt költségvetési szerv a megszűnés napját követően gazdasági eseményt a könyveiben nem rögzíthet – hivatkozással a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatójára a közös önkormányzati hivatalokról.) K falu önkormányzatának a finanszírozási terv szerint 2013. február-március hónapokra 1 318 104 Ft-tal kellett hozzájárulni a közöshöz. A költségvetés elfogadását követően 2013. március 19-én K falu önkormányzata B falu önkormányzatának – a társulási megállapodásban foglalt kötelezettségének eleget téve – átutalt 317 960 Ft-ot. (A 2013. február-március hónapra a finanszírozási terv szerint fizetendő 1 318 104 Ft-ot csökkentve a kifizetett 513 913 Ft-tal, 2013. január havi, február hónapban esedékes nettó bér és annak járulékai 486 231 Ft összegével.) A nettó bér és a nettósítási különbözet összegét K falu könyveiben átadott pénzként könyveljük a közös hivatal finanszírozására. K falu önkormányzata B falunak átadta a 2013. január havi könyvelési értesítőt és a nettósági különbözet bizonylatát, hogy a fenti összeget pénzforgalom nélküli bevételként átvett pénzként ismerje el, mint finanszírozást; illetve a közös önkormányzati hivatal könyveiben rögzíteni tudja ki­adásként a bért és járulékait. K falu önkormányzatának álláspontja szerint az egyértelmű jog­utódlás miatt a közös önkormányzati hivatalnál 11 havi bér lett tervezve. K falu önkormányzata a gesztor B falu helyett 2013. február 4-én kifizette a 2013. február havi nettó bért, illetve 2013. március 1-jén az állami támogatásból levonták ennek járulékát – s ezzel, valamint a különbözet 2013. március 19-i átutalásával teljesítette a havi finanszírozási ütemterv szerinti fizetési kötelezettségét, azaz elutasítja B falu önkormányzatának azt az álláspontját, mely szerint 1 000 144 Ft-tal tartozik. A tartozást B falu önkormányzata – élve a társuláshoz kapcsolódó inkasszós jogával – K falu számlájára érvényesíteni kívánja. B falu önkormányzatának véleményére reagálva: ha a körjegyzőségi január havi bért és járulékait a körjegyzőség zárszámadásában kell elszámolni, akkor miért készült 11 havi bér- és járuléktervezéssel a közös hivatali költségvetés? B falu önkormányzata szerint: A jogelőd körjegyzőség költségvetésében szereplő és a jogelőd körjegyzőség január hónapra járó bére és járulékai nem tekinthetők a közös hivatalban finanszírozásnak. A közös hivatal költségvetésében és a társulási megállapodásban rögzítetteknek megfelelően kell a finanszírozást teljesíteni, függetlenül a jogelődnek folyósított támogatástól. A január havi bér és annak járulékai a jogelőd, megszűnt körjegyzőséghez kapcsolódnak; a megszűnt körjegyzőség zárszámadásához kapcsolódóan kell kezelni, és a körjegyzőség intézményfinanszírozásához kell elszámolni, mivel az egy hónapra készült költségvetés tartalmazza. K falu önkormányzata 1 000 144 Ft-tal kevesebb pénzt adott át, mint amit a társulási megállapodás és az elfogadott költségvetés megállapít, s a fenti összeggel tartozik B falu önkormányzatának.
Kérem a fentiek alapján szíves véleményüket, tartozik-e intézményfinanszírozással K falu önkormányzata!
Részlet a válaszából: […] ...könyvelheti. Az esetleges pénzmozgásról február 1-jétől a bankszámla megszűnésének napjáig a megszűnt költségvetési szerv analitikus nyilvántartást kell, hogy vezessen, a bankszámla egyenlegét pedig maradványátadásként, illetve támogatásértékű kiadásként adja át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.

Negyedéves mérlegjelentés

Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérleg­jelentés oszlopainak tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...az eszközök és források alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, vagy az azt alátámasztó nyilvántartásokból kell elkészíteni, amelyet általános szabályként a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Önkormányzati pénzeszköz külföldi pénznemben

Kérdés: Az önkormányzat a 2013. évre tervezett beruházásokhoz tartalékolt pénzeszközét euróban szeretné elhelyezni. Ez lehetséges-e, vagy van-e jogszabályi akadálya?
Részlet a válaszából: […] ...párhuzamosanforintban is és devizában is ki kell mutatni. A forintban vezetett főkönyvikönyvelés mellett devizában is kell analitikus nyilvántartást vezetni.Az éves elemi költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentéseév végén tájékoztató adatokkal egészül ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

Szakleltár

Kérdés: Szakleltárak vagy szakmai leltárak készítésének kötelezettségéről, az érintettek köréről, használandó nyomtatványokról szeretnénk tájékoztatót kapni.
Részlet a válaszából: […] ...is ezek figyelembevételével kellszakleltárba venni.Ha a szakleltárak készítése mennyiségi felvétellel történik,a leltárfelvételkor nyilvántartással való összehasonlítással történik atényleges mennyiség megállapítása, illetve a felvételkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 13.

Pénzmaradvány-elszámolás évnyitás utáni tételei önkormányzatoknál és az irányításuk alá tartozó költségvetési szerveknél

Kérdés: Az alábbi példában szereplő számok alapján hogyan kell a pénzmaradványt nyilvántartásba venni a polgármesteri hivatalnál, valamint az intézményeknél? Mely tételekre kell előirányzatot képezni a polgármesteri hivatalnál és szintén az intézményeknél? Mind a polgármesteri hivatalnál, mind pedig az intézményeknél a szabad, illetve feladattal terhelt pénzmaradványt tartalékba kívánjuk helyezni, és a felhasználás után képezünk elő­irányzatot dologi vagy beruházási kiadásokra a felhasználásnak megfelelően a tartalékból.
- Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (pénzkészlet ą aktív, passzív elszámolások – rövid lejáratú likvidhitel): hivatalnál: 5000
- Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (pénzkészlet ą aktív, passzív elszámolások): intézményeknél: 3000
- Intézmények előző évi alulfinanszírozása: 200
- Intézményi pénzmaradvány-elvonás: 300
- Kiutalatlan költségvetési támogatás: 600
- Költségvetési befizetés többlettámogatás miatt: 100
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben megadott adatok az alul- és atúlfinanszírozásnál nem egyértelműek, ezért a válasznál a következőket vesszükalapul:– Intézmények előző évi alulfinanszírozása: 200 (22. sor)– Kiutalatlan költségvetési támogatás: 600 (25. sor)– Költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Megszűnt közműtársulat hitele miatt a tulajdonos önkormányzat könyvvizsgálati kötelezettsége

Kérdés: Könyvvizsgálatra kötelezettnek kell-e tekinteni az önkormányzatot abban az esetben, ha az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A § (2) bekezdésének megfelelően az előző évi kiadásainak összege meghaladta a 300 millió Ft-ot, és a közműtársulás megszűnése után átveszi annak vagyonával együtt a társulat hitelállományát is, amire egyébként a hitel felvételekor kezességet vállalt, ugyanakkor a közműtársulati lebonyolítási számla a számlarend szerint az idegen pénzeszközök között szerepel?
Részlet a válaszából: […] Az Szt-vhr. 9. mellékletének 3/b. pontja a megszűnővíziközmű-társulattal kapcsolatban a következő rendelkezést tartalmazza:"A vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.)Korm. rendelet 14. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.