76 talált cikk a szolgáltatások , önkormányzat , nyilvántartás kifejezésre

Önkormányzatunk minden évben ajándékkal kedveskedik a 65 év feletti lakosoknak. Ezt a juttatást nem kötjük anyagi helyzethez, nem szerepel a szociális rendeletünkben, csak az életkor számít. A juttatás fejenként 10.000 forintos utalvány formájában történik, amelyet bármilyen termékre be lehet váltani a településen lévő vegyesboltokban (tartós élelmiszer, vécépapír, vegyi áru stb.). Az önkormányzat saját hatáskörben bocsátja ki az utalványokat 10.000 forint névértékben, majd szerződést köt a helyi boltokkal, hogy az utalványok elfogadása/beváltása után azok értékét megtéríti a boltosoknak. Az utalványok nem névre szólóak, de nyilvántartást vezetünk róla, hogy ki kapta és milyen értékben, aláírással igazolva. Az utalványon nincsen kikötve, hogy konkrétan mire váltható be, csak az, hogy mely boltokban és mekkora összegben, illetve a határidő. Az elszámolás a boltosokkal havonta történik, ők az önkormányzatnak számláznak, és annak ellenében fizetünk nekik.
1. Az utalvány kibocsátása saját hatáskörben engedély- vagy bejelentésköteles-e?
2. A boltosok számlakiállítási kötelezettsége az önkormányzat felé fennáll-e? Mivel ők az utalvány elfogadásakor már kiállítanak egy nyugtát a vevőnek, ahol az áfafizetési kötelezettség létrejön. Ezután az önkormányzat felé adómentes számlát adnak "utalványbeváltás" jogcímen.
3. Az ajándékként átadott utalványok után az önkormányzatnak milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, és azt melyik időpontban kell megfizetni (utalvány kiállítása, utalvány átadása, beváltás, beváltóhely számlája)?
4. Kedvezőbb lenne-e az önkormányzat számára adózási szempontból, ha a 10.000 forintos ajándékot készpénzben juttatnánk az időseink részére?

Önkormányzatunk helytörténeti kiadványt jelentet meg. A képeskönyv 300 példányban jelenik meg, amelyet a falu lakosainak fogunk szétosztani egy helytörténeti rendezvény keretében. A kiadványhoz kapcsolódó költségek: grafikai és szerkesztési díj, valamint könyvnyomtatás és könyvkötés díja. Ezen költségek szétosztása után a könyv értéke 6000–8000 forintra fog kijönni. A könyvet a későbbiekben értékesíteni nem szándékozzuk, ha marad belőle, promóciós vagy üzleti ajándékként kerül felhasználásra.
1. Az önkormányzat részéről milyen adófizetési kötelezettség keletkezik?
2. A könyvek előállítását szolgáltatási költségként kell-e könyvelni, vagy készletbeszerzésként, esetleg reklámköltségként vagy reprezentációként?

Intézményünk fekvőbeteg-ellátást biztosító kórház (szakágazat száma: 861000), amelynek a központi irányító szerve a Belügyminisztérium, fenntartója és középirányító szerve pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ). Kórházunk alaptevékenységet és vállalkozási tevékenységet is végez. Költségvetési szervünk az Eütv. 3. §-ának f) pontja szerint egészségügyi szolgáltatónak minősül. A 2020. évi C. törvény 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállására terjed ki. A 703/2021. Korm. rendelet 2. §-a szerint 2022. 01. 01-től a minimálbér és a garantált bérminimum összege meghatározásra került. A rendelet előírásait első alkalommal a 2022. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kellett alkalmazni.
A rendelet 4. §-a szerint
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat,
c) alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, politikai szolgálati és biztosi jogviszonyban állók esetében az illetményt, a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével kapcsolatos többletkiadások biztosítására támogatást kapott az intézmény, amelyet az OKFŐ tájékoztató levelének megfelelően igényelt meg a kórház. A támogatás benyújtásánál nem kellett megbontani az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók bérnövekedését az alaptevékenységben és vállalkozási tevékenységben egyaránt közreműködők esetében.
Azt előre – a támogatási igény benyújtásakor – meg sem lehetett mondani, mivel az alapfeladat ellátásában közreműködő dolgozók egy része igény szerint végez tevékenységet a vállalkozói szolgáltatások nyújtásakor. Munkaóra-nyilvántartás alapján utólag lehet megállapítani, hogy az alap- vagy vállalkozási tevékenységben hány órát teljesített a dolgozó? A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének fedezetére kapott támogatást az alaptevékenység 018030 kormányzati funkcióra kellett bevételként elszámolni. A támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltség is az alaptevékenység kormányzati funkción került elszámolásra. A korábbi irányító szerv (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli iránymutatása szerint a kiadást ott kell elszámolni, ahol a bevételi fedezet keletkezik. Helyesen jártunk-e el, ha a támogatást és a támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltséget is az alaptevékenység kormányzati funkción számoltuk el? Ha nem, akkor mi a helyes elszámolás?

1. Önkormányzatunk határozatlan idejű szolgáltatási szerződést kötött a médiaszolgáltatóval. A szerződésben meghatározott időtartamú közszolgálati műsor biztosítása szerepel a helyi tévében, mely alapján a szolgáltató rendszeresen tájékoztatja a helyi lakosságot az önkormányzat munkájáról.
A képviselő-testületi üléseket élőben közvetíti, az önkormányzati hirdetéseket, közleményeket ingyenesen közli. A médiaszolgáltató a szerződésben felsorolt feladatok ellátásáért vállalkozási díjat számláz ki. A számlán közszolgálati tévéműsor készítése szerepel, a számlát adómentesen állítja ki a vállalkozó.
2. Önkormányzatunk határozatlan idejű megbízási szerződést kötött a médiaszolgáltatóval. A szerződésben közösségi médiaszolgáltatás biztosítása szerepel, mely alapján a helyi sajtóorgánum kialakítását, fenntartását, működtetését vállalta. A médiaszolgáltató a szerződésben felsorolt feladatok ellátásáért vállalkozási díjat számláz ki. A számlán közösségi médiaszolgáltatás szerepel, a számlát adómentesen állítja ki a megbízó. A médiaszolgáltató közhasznú kulturális tevékenységét az 1991. évi XX. törvény 121. §-ának a)–b) pontja alapján végzi, melyet az éves beszámolójában és közhasznúsági mellékletében szerepeltet. A Nemzeti Média és Hírközlő Hatóság (NMHH) adatbázisa alapján a médiaszolgáltató szerepel az adatbázisában, a médiaszolgáltatás jellegénél a kereskedelmi szolgáltatás szerepel. A médiaszolgáltató adószáma alapján az általános forgalmi adót az általános szabályok alapján állapítja meg (az adószámában a 2-es kód szerepel). A médiaszolgáltató az általa kiállított számlákat adómentesen állítja ki, az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének o) pontja alapján. Helyesen állítja-e ki a számláit? Kell-e vizsgálni a számla befogadójának, hogy az NMHH-nál milyen a médiaszolgáltató besorolása, milyen médiaszolgáltatás (kereskedelmi/közösségi) szerepel az adatbázisban, illetve mit jelentenek ezek a besorolások? Az adatbázisban szereplő kereskedelmi jelleg miatt végezhet-e közszolgálati médiatevékenységet?

Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?