Cégtelefon adókötelezettségének teljesítése

Kérdés: A Költségvetési Levelekben megjelent 1485-ös számú kérdéssel kapcsolatban további kérdéseink merültek fel. Hogyan tehet eleget a munkáltató – a mi esetünkben egy iskola – a telefonszolgáltató számlája alapján a személyijövedelemadó- és a járulékfizetési kötelezettségének? Tárgyhót követő 12-éig átutalja a telefonszámla bruttó vagy nettó összegének 29+54+3 százalékát, az intézményi adószám feltüntetésével? Minden hónapban bevallást is be kell-e nyújtani? (Eddig nem kellett, mert a MÁK készíti a bérszámfejtést.) Tehát a nettó vagy a bruttó összeget kell-e figyelembe venni? Milyen számlaszámra kell utalni a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a munkaadói járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...megállapított értékének személyijövedelemadóval növelt összege után 29 százalék társadalombiztosítási járulékot(ebből jelenleg a nyugdíj-biztosítási járulék 18 százalék, azegészségbiztosítási járulék 11 százalék) kell fizetni akkor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Nyugdíjas felmentése

Kérdés: A dolgozónk 2006. augusztus 21-étől nyugdíjasnak minősül, 2006. 09. 01-jétől a 8 hónap felmentési idejéből 4 hónapra mentesül a munkavégzés alól. A munkavégzési kötelezettséggel járó 4 hónap alatt kiadjuk szabadságát, de várhatóan betegállományba is fog menni. A szabadság, a betegállomány, valamint a 4 hónap munka alól felmentett időre jár-e a dolgozónak az étkezési hozzájárulás? Felcserélhető-e a dolgozó kérésére a felmentési idő? (4 hónap munka alóli felmentés és ezt követően a 4 hónap ledolgozás?) Ha a dolgozó már előrehozott öregségi nyugdíjban részesül, de még a felmentési idejét tölti, mennyi táppénzes napot vehet igénybe?
Részlet a válaszából: […] A 8 hónap felmentési időből arra következtetünk, hogyközalkalmazotti jogviszony keretében történik a foglalkoztatás. Ennekmeghatározása pedig fontos a különböző juttatások megvizsgálása során.A közalkalmazotti jogviszonyban is lehetősége van arra amunkáltatónak, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Önkéntes magánnyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás

Kérdés: 2006. január 1-jétől az adómentesen adható béren kívüli juttatás 400 ezer forintos értékhatárába be kell-e számítani az önkéntes magánnyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulást, amelyet a jövedelem kiszámításakor nem kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...önkéntes magánnyugdíjpénztárba fizetett – adóalapba nemtartozó – munkáltatói hozzájárulás összegét nem kell beszámítani az adómentesenadható béren kívüli juttatások 400 ezer forintos értékhatárába.A 71. § hatálya alá tartozó juttatások körébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Üdülési csekkek, kis összegű ajándékok, vetélkedők ajándékainak könyvelése

Kérdés: Az Szja-tv. 1. sz. mellékletében szereplő juttatásokat egyenként felsorolva: 1. üdülési csekk (8.3.) 2. ajándék (8.18.-8.19.) - kis összegű vagy 5 E Ft - nyugdíjra tekintettel 15 E Ft 3. vetélkedő, versenydíjként adott ajándékcsomag max. 5 E Ft értékben (8.18. pont) Melyik főkönyvi számlára kell elszámolni ezen kiadásokat (jutalom 51221. vagy költségtérítés 51429. vagy egyéb?)? Áfatartalmát meg kell-e osztani az 56121-es dologi számlacsoportba?
Részlet a válaszából: […] A felsorolt kifizetések könyvviteli elszámolásánál aköltségvetési előirányzatok tervezéséhez a Pénzügyminisztérium általösszeállított Tájékoztatóban foglaltak szerint kell eljárni. A Tájékoztatóbanfoglalt jogcímek ismeretében minden esetben megállapítható az Szt-vhr....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...havi 15000 forintos díjazás esetében a biztosítási jogviszonynem jön létre. Biztosítási jogviszony hiányában társadalombiztosítási, nyugdíj-és egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség nem keletkezik.A járulékfizetési kötelezettség alakulása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Rokkantnyugdíj

Kérdés: 1979. 03. 06-ától bölcsődei dolgozó vagyok, csecsemő- és gyermekgondozó munkakörben. 2003. 12. 27-étől 2005. 01. 21-éig táppénzes állományban voltam, ezalatt az OSZI I. fokú orvosi bizottsága 67%-os munkaképesség-csökkentést állapított meg. Ha a rokkantsági nyugdíjat igénybe veszem, milyen juttatásokra leszek jogosult? Hogyan érvényes rám a felmentési idő, ill. a végkielégítés, ha a munkaviszony megszűnésekor még nem leszek nyugdíjas, és a felmentésre egészségügyi okból kerül sor? A munkaviszony megszűnését ki kezdeményezze? A munkáltató felajánlhat-e az egészségi állapotomnak megfelelő könnyebb munkakört, és azt el kell-e fogadnom?
Részlet a válaszából: […] ...vet fel, mely egy 67%-osmunkaképesség-csökkenés esetén a jogviszony megszüntetéséhez vezethet.Egyik esetben sor kerülne a rokkantsági nyugdíjigénybevételére, s ezen okból a jogviszony felmentéssel történőmegszüntetésére. Gondot elsődlegesen az a kérdés szokott okozni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Tanuló szakmai gyakorlaton kapott jövedelmének adózása

Kérdés: Társaságunk által könyvelt vendéglátási tevékenységet folytató társaságnál szakmunkás tanulók kötelező évközi szakmai gyakorlatukat töltik, melyre a társaság jövedelmet kíván részükre kifizetni, havi 7000 Ft-ot. A foglalkoztatásukra a felek tanulószerződést nem kötöttek, csak az iskolával együttműködési megállapodást. A témával kapcsolatos jogszabályok áttekintése során arra a véleményre jutottunk, hogy a tanulók részére ez a 7000 Ft havonta járulékmentesen, tisztán, levonás nélkül kifizethető, azaz a munkáltatót nem terheli, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, eho, a tanulóktól pedig nem kell levonni szja-előleget, munkavállalói járulékot, 8,5% nyugdíj-biztosítási járulékot, és az egészségbiztosítási járulékot sem (Szja-tv. 3. § 72. e) pontja, Tbj-tv. 20. § és 24. §).
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. § 72. e) pontja alapján adóterhet nem viselőjárandóságnak minősül a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulóta szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap elsőnapján érvényes havi minimálbér 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adókötelezettsége

Kérdés: Az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás összegét kell-e szerepeltetni az éves jövedelemigazoláson és a munkáltatói elszámoláson, és ha igen, akkor melyik sorban?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató által az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárbavagy az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba befizetett hozzájárulás összegenem haladja meg a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér öszszegét,akkor az nem számít a magánszemély bevételének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
1
3
4