9 talált cikk a korkedvezmény , munkaviszony , nyugdíjazás kifejezésre

Kérdés: Köztisztviselő nő részére 40 éves korkedvezményes nyugdíjazásakor jár-e a 40 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?

Kérdés: Köztisztviselő vagyok, jegyzői beosztásban. Az 59. életévemet 2011. július 29-én töltöm be. Felvetődött a nyugdíjazásom gondolata. A polgármesterrel 2011. júliusig dolgoznánk együtt, és esetleg utána igénybe vehetném a nyugellátást. Amikor ez felvetődött, akkor még a felmentési idő 8 hónap volt. Gondolkodás után én elfogadtam az ajánlatot, és úgy számoltam, hogy 2011. február 1-jétől felmentési időmet töltöm, majd azt követően kérem a nyugdíjazást. De időközben a jogszabály lényegesen változott, amire én nem gondoltam, és nem voltam kellően előrelátó, hogy még a múlt évben éltem volna a lehetőséggel. A megváltozott kéthavi felmentési időre tekintettel megegyeztünk, hogy 2011. március 1-jétől szabadságra megyek, és június, júliusban pedig felmentésre. Én a Ktv. és az Önök 2010. 12. 14-i Költségvetési Levelekben megjelent 2800. számú cikkében olvasottakra tekintettel úgy gondolom, hogy nekem is járna végkielégítés. Ugyanis én még nem vagyok nyugdíjban, majd csak az év II. felétől kívánom azt kérelmezni. A Ktv. 19. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti olvasatban jár a végkielégítés, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. A polgármester állítása szerint nem jár a végkielégítés, mivel én kérem a felmentésemet, elérem a korkedvezményes nyugdíjkorhatárt, illetve rendelkezem már 40 éves munkajogviszonnyal. Jelenleg a rám vonatkozó nyugdíjkorhatár 62 év. Elvileg nem vagyok köteles nyugdíjba vonulni, de véleményem szerint közös megegyezéssel ez is megoldható. (Az más kérdés, hogy a mai szabályozás szerint "bármikor" felmondhatnak, minden következmény nélkül.) A nyugdíjfolyósító intézetnél még nem indítottam el az ezzel kapcsolatos eljárást, és amíg a munkaviszonyom "fennáll", nem is szándékozom.

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2011. május 11-én tölti be a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Köztisztviselői jogviszonya ennek megfelelően május 10-én szűnik meg. A felmentési idő következtében az utolsó munkában töltött nap január 10-e. (8 hónap felmentési idő illetné meg, 4 hónap alól a törvénynek megfelelően mentesíti a munkaadó.) A munkaviszony megszüntetése a dolgozó kérése alapján történik, arra való hivatkozással, hogy kéri a nyugdíjazását. Ugyanakkor a nyugdíjtörvény változása miatt a nyugdíj megállapítását csak 2011. május 11-én kérheti (megszűnt a visszamenőleges hatállyal kért nyugdíj-megállapítás), vagyis a felmentési idő utolsó napján, 2011. május 10-én még nem minősül nyugdíjasnak. A kérdés az, hogy a dolgozónak jár-e a végkielégítés, hiszen a Ktv. 19. §-a értelmében csak az nem jogosult végkielégítésre, aki a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Hivatalunk álláspontja az, hogy mivel a dolgozó maga kérte a felmentését, így felmentési idő, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás megilleti, ám végkielégítés nem.

Kérdés: A polgármester (1947-ben született) 1980. január 1-jétől 2002. október 20-ig (új polgármester megválasztásáig) látta el ezen megbízatását. Ezt követően táppénzes állományban volt, majd a Pttv. 13/A. § (1) bekezdése alapján 2003. október 1-jétől öregségi nyugdíjba vonult. 2006 októberében újra főállású polgármesternek választották a településen. A 35 éves jubileumi jutalomra 2003-ban lett volna jogosult. Elszámolható-e nyugdíj mellett a polgármesternek a 35 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: 1975. 09. 30-tól 2007. 05. 23-ig röntgenasszisztensként dolgoztam napi 4 órában. Kérdésem, hogy milyen kedvezményben részesülhetek nyugdíjazáskor, hány év korkedvezmény jár a majd 27 évre?

Kérdés: Milyen feltételekkel lehet a korengedményes nyugdíjazást 2007-ben igénybe venni? Vannak-e korlátai a nyugdíj melletti munkavégzésnek?

Kérdés: Dolgozónk közalkalmazotti jogviszonyát – óvodai csoport megszűnése miatt – felmondtuk. 62. életévét még nem töltötte be, de az előrehozott nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezett, és mivel nyugdíjazását külön nem kérvényezte, így a fenti okok miatt "felmentéssel" szüntettük meg munkaviszonyát. Részére végkielégítés, felmentési időre járó bér kifizetésére került sor. Munkaviszonyának tényleges megszűnésekor nyugdíjazási kérelmet nyújtott be, amit az ONYI visszamenőleges hatállyal meg is állapított. Visszakövetelhető-e a felvett végkielégítés?

Kérdés: Férfi munkatársunk – ha betöltötte a 60. évét és megszerezte a 38 év munkaviszonyt – 60 évesen szeretne előrehozott nyugdíjba menni. Jár-e neki felmentési idő, vagy csak felmondási idő? Kinek kell felmondania?