Önkormányzat nyújtotta iskola-kezdési támogatás adókötelezettsége

Kérdés: Önkormányzat 2019. évben szeretne iskolakezdési támogatást adni minden olyan, az önkormányzat illetékességi területén élő magánszemélynek, akinek a gyermeke megkezdi az általános iskola első osztályát. Miután 2019-től nem minősül ez a támogatás béren kívüli juttatásnak, hogyan kell könyvelni ezt a kiadást az önkormányzatnál? Milyen adók és járulékok terhelik az önkormányzatot mint kifizetőt, és mit kell levonnia a magánszemélyektől?
Részlet a válaszából: […] ...fizetendő egyéni közterhek levonására nincs mód.A magánszemélynek pénzben kifizetett támogatás összegéből le kell vonni 10 százalék nyugdíjjárulékot, 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, a kifizetőt pedig 19,5 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] ...be nem töltött, nők kedvezményes nyugdíjában, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő által fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Biztosítás elbírálása megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás esetén, társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság

Kérdés: Megbízásos szerződéssel dolgozom, a munkáltató nem fizet utánam semmit? Amennyiben én magam után fizetem a 6810 Ft járulékot, számíthatok-e nyugdíjra?
Részlet a válaszából: […] ...megbízási szerződés alapján fennálló jogviszonya szerint biztosítottnak minősül, a kifizető levonja a 16% személyi jövedelemadót, 10% nyugdíjjárulékot, 3% pénzbeli és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint megfizeti a 27% szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Temetési segély adókötelezettsége

Kérdés: Temetési segélyt szeretnénk kifizetni 30 000 Ft értékben az intézet munkavállalója részére közeli hozzátartozó elhalálozása miatt. Milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetésnek a munkavállaló, illetve a munkáltató részéről?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. A munkavállalótól 16% személyi jövedelemadót, 10% nyugdíjjárulékot, 8,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell levonni, intézményüket pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Választott tisztségviselők járulékkötelezettsége

Kérdés: Polgármesteri hivatal által nyugdíjas önkormányzati képviselő és nyugdíjas bizottsági tagok részére számfejtett tiszteletdíj esetén milyen járuléklevonások terhelik a tiszteletdíjat?
Részlet a válaszából: […] ...a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10% nyugdíjjárulékot fizet. Abban az esetben, ha a nyugdíj folyósítását szüneteltetik, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 3%...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.

Nevelőszülőnek fizetett nevelési díj és külön ellátmány adózása

Kérdés: Intézményünk a helyettes szülőknek a következő kifizetéseket teljesíti, amennyiben gyerme­ket helyeznek el náluk.
Nevelési díj: 28 500 x 120% = 34 200/30 nap = 1140 Ft/nap
Ellátmány: 34 200 x 12 hó = 410 400 x 25% = 102 600/365 nap = 281 Ft/nap
Nevelőszülői díj: 15 000 Ft/hónap
A fenti kifizetéseket terheli-e adó vagy járulék, mit és mennyit vonjunk le a fenti összegekből?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadó alól, ezért járuléklevonás sem terheli, mivel az 1997.évi LXXX. törvény (Tbj-tv.) 24. §-a alapján a foglalkoztatott nyugdíjjárulékot,valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot aszemélyijövedelemadó-törvény szerint összevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...után 29% társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Azegyéni járulékok mértéke 9,5% (8%+1,5% magán-nyugdíjpénztári tag esetén)nyugdíjjárulék és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék.A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Nyugdíjas foglalkoztatott járulékfizetése

Kérdés: Társasházunk 3 épületből áll, 44 tulajdonossal. A tulajdonosok 75 százaléka nyugdíjas. Egy nyugdíjas elvállalta a kertgondozást költségjóváírásra. A 2007. áprilisra kihozott rendelkezés szerint ez tovább nem valósítható meg. Így rosszul jár, aki azt csinálta, valamint a többi (33) nyugdíjas is. Annyira nagy szüksége van az államnak arra a kevéske adóra, hogy a nyugdíjasok a járulékaikon felül ne tudjanak további jövedelemhez jutni?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat érintette, melynek eredményeként a nyugdíjas foglalkoztatottaktóllevonandó összeg a 8,5 százalék mértékű nyugdíjjárulékkal tovább nőtt. Kérdésükből egyértelműen nem derül ki, hogy a kertgondozásitevékenységet a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozóbiztosított – 8,5 százalék, magánnyugdíjpénztár tagja 0,5 százalék mértékű nyugdíjjárulékés 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.A magánnyugdíjpénztár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.