43 cikk rendezése:
11. cikk / 43 Pályázat keretében megvalósított beruházás áfája
Kérdés: A TOP-4.2.1-15-SB1-2016-00064 projekt-azonosító számú szociális alapszolgáltatások fejlesztése projektberuházás áfa-visszaigénylésével kapcsolatosan városunk önkormányzata "Szociális alapszolgáltatások fejlesztése" elnevezésű TOP-4.2.1-15-SB1-2016-00064 azonosító számú projekt megvalósítására nyújtott be pályázatot 2016-ban. A?projekt összköltsége nettó 41 094 331 Ft. A támogatási szerződés 2017. 06. 02-án került aláírásra a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóság és az önkormányzat között. A pályázatot az önkormányzat nyújtotta be, és a kedvezményezett is ő. Azonban 2017. január 1-jétől jogszabályváltozás miatt a konyhát már nem lehet önkormányzati szakfeladatként működtetni, ezért döntöttünk az önálló intézmény alapításáról. A 2017. Költségvetési tv. 2. mellékletének III. 5. pontja alapján "A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, minibölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (a továbbiakban intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz.
A támogatás igénylésének feltétele, hogy
- az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, vagy
- társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy
- gazdasági társaságtól vásárolt szolgáltatással biztosítsa az étkeztetést."
Fentieknek a pályázat keretében megvalósított beruházás áfájának visszaigénylése miatt van jelentősége. A jogszabályváltozás, az önálló intézmény alapítása a beruházást megvalósító önkormányzatokat hátrányosan érintette. Tekintettel arra, hogy az étkeztetést már nem közvetlenül az önkormányzat biztosítja önkormányzati szakfeladatként (így abból önkormányzatunknak bevétele nem keletkezik), hanem az önkormányzat intézménye, a városi önkormányzati konyha és étterem, ezért az önkormányzat a beruházás áfáját nem tudja visszaigényelni, amely igen jelentős terhet ró az önkormányzatra, hiszen 11?095?469 Ft-ról van szó. Amennyiben a jogszabály nem kötelezte volna az önkormányzatokat arra, hogy a konyhát önálló intézményként működtesse 2017. január 1-jétől, akkor a beruházás áfáját most vissza tudnánk igényelni. A problémánk megoldásához kérjük a segítségüket, megoldási javaslatukat.
A támogatás igénylésének feltétele, hogy
- az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, vagy
- társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy
- gazdasági társaságtól vásárolt szolgáltatással biztosítsa az étkeztetést."
Fentieknek a pályázat keretében megvalósított beruházás áfájának visszaigénylése miatt van jelentősége. A jogszabályváltozás, az önálló intézmény alapítása a beruházást megvalósító önkormányzatokat hátrányosan érintette. Tekintettel arra, hogy az étkeztetést már nem közvetlenül az önkormányzat biztosítja önkormányzati szakfeladatként (így abból önkormányzatunknak bevétele nem keletkezik), hanem az önkormányzat intézménye, a városi önkormányzati konyha és étterem, ezért az önkormányzat a beruházás áfáját nem tudja visszaigényelni, amely igen jelentős terhet ró az önkormányzatra, hiszen 11?095?469 Ft-ról van szó. Amennyiben a jogszabály nem kötelezte volna az önkormányzatokat arra, hogy a konyhát önálló intézményként működtesse 2017. január 1-jétől, akkor a beruházás áfáját most vissza tudnánk igényelni. A problémánk megoldásához kérjük a segítségüket, megoldási javaslatukat.
12. cikk / 43 Városi uszoda üzemeltetése közfeladat-ellátási szerződés alapján
Kérdés: Önkormányzatunk a jövőben a város- és létesítményüzemeltetési feladatokat közfel-adat-ellátási szerződéssel tervezi ellátni, amelyre közfeladat-ellátási szerződéseket kötne az önkormányzat többségi, illetve 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságokkal annak érdekében, hogy ezen feladatok ellátására nyújtott támogatás ne tartozzon az Áfa-tv. hatálya alá. Tudomásunk szerint az áfában az előbbiek szerint leírt támogatás akkor minősül adókötelesnek, ha az a szolgáltatás ellenértéke vagy árat befolyásoló támogatás. Kérdésünk lenne, hogy mi minősülhet árat befolyásoló támogatásnak? Egy konkrét példán keresztül: a városi uszoda üzemeltetését közfeladat-ellátási szerződés keretében látná el az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társasága. A gazdasági társaságnál keletkezik a belépődíjakból származó bevétel, amely nyilvánvalóan nem fedezi az üzemeltetési költségeket, tehát ezt általános működési támogatással egészítené ki az önkormányzat közfeladat-ellátási szerződés keretében. Felmerül a kérdés, hogy ez az általános működési támogatás árat befolyásoló tényezőnek minősül-e, hiszen ha kevesebb támogatást kapna a gazdasági társaság, akkor a bevételét (belépődíjak) kényszerűen emelni kellene a működtetés biztosítása érdekében, tehát végső soron az általános működési támogatás összege hatással van az uszodai belépődíjak áraira. Az imént felvázolt eset árat befolyásoló támogatásnak minősül-e, és ezáltal az Áfa-tv. szerinti adóköteles tevékenységek körébe tartozik-e?
13. cikk / 43 Önkormányzati ingatlanok értékesítése, illetve bérbeadása
Kérdés: Önkormányzatunk havi áfabevallásra kötelezett, ingatlanértékesítés és ingatlan-bérbeadás tekintetében is éltünk az Áfa-tv. 88 §-ában foglalt választási jogunkkal, és áfakötelezettséget választottunk mindkét gazdasági tevékenységre. Önkormányzatunk határozatban döntött arról, hogy azon vállalkozások számára (tőle független feleknek), akik az ipari park területén munkahelyteremtő vállalkozás céljából kívánnak telket vásárolni vagy bérelni, azt kedvezményes áron – támogatással – tehetik meg az előterjesztés mellékletét képező szerződéstervezetek szerint.
Ezen szerződések bruttó támogatás részét (kedvezmény) csekély összegű de minimis támogatásként kapják a vállalkozások. A szerződéseket előzetesen a támogatás nyújtása előtt megküldjük a Támogatásokat Vizsgáló Irodának (továbbiakban TVI), mely állásfoglalásával hagyja jóvá az ingatlan eladási/bérbeadási árában megtestesülő támogatás nyújtását. A bérleti, illetve adásvételi szerződésekben rögzítésre kerül, hogy a vevő/bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy bizonyos időn belül (általában 4-5 év) munkahelyteremtő beruházást hoz létre, esetleg foglalkoztatási kötelezettséget is vállal az azt követő "X" időpontig. Amennyiben a meghatározott időn belül a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségét (jogerős építési engedély, jogerős használatbavételi engedély), illetve nem valósítja meg a foglalkoztatást a beruházás megvalósítása után, akkor az önkormányzat felmondhatja a bérleti szerződést, értékesítés esetén pedig a vevő visszavásárlási jogot enged az eladó javára. Továbbá a vevő/bérlő tudomásul veszi, hogy amennyiben fenti kötelezettségeket nem teljesíti, köteles a kedvezményes vételárat/bérleti díjat az önkormányzat részére a szerződésben meghatározott inflációval növelt piaci forgalmi érték/bérleti díj erejéig kiegészíteni számla ellenében. A szerződésekkel kapcsolatban az alábbi kérdésekre kérjük válaszukat:
1. Az értékesítésről/bérbeadásról a számlát a szerződés megkötésekor a kedvezményes árral (kedvezményes áfaalappal) kell-e kiállítani? Csak a kedvezményes ár után keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk, vagy már szerződéskötéskor pénzügyileg rendezni kell a teljes forgalmi érték után fizetendő áfát? Ez utóbbi viszont ellentmond annak, hogy a TVI a de minimis támogatást bruttó módon állapítja meg.
2. Amennyiben a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségek bármelyikét, akkor a piaci forgalmi értékre/piaci bérleti díjra történő kiegészítést tulajdonképpen milyen jogcímen kell számláznunk? Eladási ár/bérleti díj kiegészítés, támogatás-visszafizetés, kártalanítás vagy esetleg kártérítés?
3. Jól értelmezzük, hogy a 2-es pontban vázolt jogcímek közül csak a kártérítés az a jogcím, melyet áfafizetési kötelezettség nem terhel, és számlakiállítási kötelezettség sem keletkezik? Ebben az esetben bírósági eljárás nélkül kártérítés jogcímen a szerződésben szereplő nettó vagy bruttó támogatási összeget követelhetjük-e? A többi jogcím esetén, véleményünk szerint, áfás számlát kell kiállítani, és a teljesítéstől számított 45 nap lejárta után be kell fizetnünk az általános forgalmi adót az adóhatóságnak.
4. Amennyiben áfás számlát kell kiállítani, és az adós fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíti, a követelés behajthatatlanná válik a hatályos jogszabályok alapján – s ennek ténye a szükséges dokumentumokkal egyértelműen bizonyított –, jól tudjuk, hogy a jelenleg hatályos Áfa-tv. alapján be kell fizetnünk a behajthatatlan követelés áfáját, és a behajthatatlanság ténye nem jogosít fel az áfa meg nem fizetésére, esetleg levonására, helyesbítésére vagy visszaigénylésére?
5. Tovább bonyolíthatja a helyzetet az a tény, hogy a visszavásárlási jogunkkal sem tudunk minden esetben élni, hiszen elképzelhető, hogy időközben az értékesített/bérbe adott ingatlant megterhelik jelzáloggal. A vállalkozások ugyanis ahhoz, hogy beruházásukat meg tudják valósítani, hitelt vagy pályázati forrást kívánnak igénybe venni.
Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a fent vázolt esetekben, hogyan tudna önkormányzatunk helyesen eljárni úgy, hogy a munkahelyteremtő vállalkozásokat is segítse, ugyanakkor megfelelő biztosítékokat tudjon kikötni – önkormányzatunk nemteljesítés esetén ne essen el a piaci eladási ár/bérleti díj kiegészítéstől –, s ne fordulhasson elő, hogy például egy behajthatatlan követelés esetén még áfafizetési kötelezettségünk is keletkezzen, melyre fedezetet kell teremteni.
Ezen szerződések bruttó támogatás részét (kedvezmény) csekély összegű de minimis támogatásként kapják a vállalkozások. A szerződéseket előzetesen a támogatás nyújtása előtt megküldjük a Támogatásokat Vizsgáló Irodának (továbbiakban TVI), mely állásfoglalásával hagyja jóvá az ingatlan eladási/bérbeadási árában megtestesülő támogatás nyújtását. A bérleti, illetve adásvételi szerződésekben rögzítésre kerül, hogy a vevő/bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy bizonyos időn belül (általában 4-5 év) munkahelyteremtő beruházást hoz létre, esetleg foglalkoztatási kötelezettséget is vállal az azt követő "X" időpontig. Amennyiben a meghatározott időn belül a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségét (jogerős építési engedély, jogerős használatbavételi engedély), illetve nem valósítja meg a foglalkoztatást a beruházás megvalósítása után, akkor az önkormányzat felmondhatja a bérleti szerződést, értékesítés esetén pedig a vevő visszavásárlási jogot enged az eladó javára. Továbbá a vevő/bérlő tudomásul veszi, hogy amennyiben fenti kötelezettségeket nem teljesíti, köteles a kedvezményes vételárat/bérleti díjat az önkormányzat részére a szerződésben meghatározott inflációval növelt piaci forgalmi érték/bérleti díj erejéig kiegészíteni számla ellenében. A szerződésekkel kapcsolatban az alábbi kérdésekre kérjük válaszukat:
1. Az értékesítésről/bérbeadásról a számlát a szerződés megkötésekor a kedvezményes árral (kedvezményes áfaalappal) kell-e kiállítani? Csak a kedvezményes ár után keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk, vagy már szerződéskötéskor pénzügyileg rendezni kell a teljes forgalmi érték után fizetendő áfát? Ez utóbbi viszont ellentmond annak, hogy a TVI a de minimis támogatást bruttó módon állapítja meg.
2. Amennyiben a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségek bármelyikét, akkor a piaci forgalmi értékre/piaci bérleti díjra történő kiegészítést tulajdonképpen milyen jogcímen kell számláznunk? Eladási ár/bérleti díj kiegészítés, támogatás-visszafizetés, kártalanítás vagy esetleg kártérítés?
3. Jól értelmezzük, hogy a 2-es pontban vázolt jogcímek közül csak a kártérítés az a jogcím, melyet áfafizetési kötelezettség nem terhel, és számlakiállítási kötelezettség sem keletkezik? Ebben az esetben bírósági eljárás nélkül kártérítés jogcímen a szerződésben szereplő nettó vagy bruttó támogatási összeget követelhetjük-e? A többi jogcím esetén, véleményünk szerint, áfás számlát kell kiállítani, és a teljesítéstől számított 45 nap lejárta után be kell fizetnünk az általános forgalmi adót az adóhatóságnak.
4. Amennyiben áfás számlát kell kiállítani, és az adós fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíti, a követelés behajthatatlanná válik a hatályos jogszabályok alapján – s ennek ténye a szükséges dokumentumokkal egyértelműen bizonyított –, jól tudjuk, hogy a jelenleg hatályos Áfa-tv. alapján be kell fizetnünk a behajthatatlan követelés áfáját, és a behajthatatlanság ténye nem jogosít fel az áfa meg nem fizetésére, esetleg levonására, helyesbítésére vagy visszaigénylésére?
5. Tovább bonyolíthatja a helyzetet az a tény, hogy a visszavásárlási jogunkkal sem tudunk minden esetben élni, hiszen elképzelhető, hogy időközben az értékesített/bérbe adott ingatlant megterhelik jelzáloggal. A vállalkozások ugyanis ahhoz, hogy beruházásukat meg tudják valósítani, hitelt vagy pályázati forrást kívánnak igénybe venni.
Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a fent vázolt esetekben, hogyan tudna önkormányzatunk helyesen eljárni úgy, hogy a munkahelyteremtő vállalkozásokat is segítse, ugyanakkor megfelelő biztosítékokat tudjon kikötni – önkormányzatunk nemteljesítés esetén ne essen el a piaci eladási ár/bérleti díj kiegészítéstől –, s ne fordulhasson elő, hogy például egy behajthatatlan követelés esetén még áfafizetési kötelezettségünk is keletkezzen, melyre fedezetet kell teremteni.
14. cikk / 43 Önkéntesek költségtérítése
Kérdés: A felsőoktatási intézmény oktatási, oktatásszervezési és kutatási feladatokhoz önkénteseket foglalkoztat (hallgatók, vendégprofesszor, emeritus, vendégelőadó) közérdekű önkéntes szerződés megkötése mellett, ellenszolgáltatás nélkül. A 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről lehetővé teszi, hogy az önkéntes tevékenység ellátása érdekében költségeket térítsünk meg. A 2. § (3) bekezdésének b) pontja értelmében önkéntes részére kifizethető az utazás, szállás és étkezés költsége. Az Szja-tv. 7. §-ának y) pontja – adóalapba nem tartozó, illetve költségnek nem számító tételek – utal az önkéntes részére nyújtott juttatás ellenszolgáltatásnak nem minősülő megállapítására. A fentiek alapján amennyiben az önkéntes tevékenységgel kapcsolatban fizetjük ki ezeket a költségeket, akkor kapcsolódik-e hozzá adófizetési kötelezettség, illetve lényeges-e, hogy milyen forrásból történik (pályázati, működési vagy saját bevétel) ezeknek a számláknak a kifizetése? Ha a kifizetőnek nem kell megfizetnie az adóalap 1,19-szerese után a 16% szja-t és 27% ehót, akkor a bizonylatokat milyen analitikával kell felszerelni, hogy bármilyen ellenőrzés alkalmával elfogadható legyen?
15. cikk / 43 Szakfeladat
Kérdés: Önkormányzatunk csatlakozott a Bursa Hungarica ösztöndíjrendszerhez. Ennek keretében évente kétszer átutaljuk a vállalt támogatási részt az alapítványnak. Ezt a kiadást melyik szakfeladaton és milyen kiadásnemen kell elszámolnia az önkormányzatnak?
16. cikk / 43 Reklámtábla kihelyezése és a fordított adózás viszonya
Kérdés: Uniós pályázaton nyertes önkormányzat ingatlanberuházása során igénybe vett alvállalkozó reklám-, tájékoztatótábla kihelyezésével összefüggésben alkalmazható-e fordított adózás?
17. cikk / 43 Csatorna- és víziközmű-támogatás
Kérdés: Önkormányzatunk a területén élő lakosság számára a következőképpen oldotta meg a víz- és csatornahálózat működtetését: A rendszer fizikai működtetését egy általunk alapított vállalkozás végzi. A szolgáltatás árát hatósági díjszabási rendeletben az önkormányzat állapítja meg. A csatornarendszer működtetése valójában 3 forrásból tevődik össze. Egyrészt a fogyasztók által fizetett ellenérték, melyet áfásan számláz a szolgáltató, másrészt az általunk megpályázott állami forrásból, melynek feltételeit évente jogszabály határozza meg [2009. évben 3/2009. (III. 10.) KvVM rend.], valamint ha ez sem elegendő, a költségekről az önkormányzat a tárgyévet követő év március 20-áig elszámol a szolgáltatóval, és ha szükséges, ún. "díjkiegészítés" formájában kifizeti. Helyes-e a szolgáltató azon gyakorlata, mely szerint a fogyasztók által fizetett ellenérték a cég által áfásan számlázott tétel, míg adómentes támogatásként kezeli az önkormányzatunk, illetőleg a rajtunk keresztül megszerzett, állam által kiírt pályázatokon elnyert támogatások összegét? Esetleg árat közvetlenül befolyásoló tényezőként kell kezelni e támogatásokat, és adóalapot képez? Helyes-e a szolgáltató azon gyakorlata, hogy számlát bocsát ki a részünkre a támogatásról, melyben nem szerepel áfa? Mi a teljesítési időpontja ezeknek az elszámolásoknak?
18. cikk / 43 Újság-előfizetések áfája
Kérdés: Országos nemzeti kisebbségi önkormányzat a hagyomány, kultúra és nyelv megőrzése érdekében nemzeti nyelven újságot ad ki. Az újságban megjelenő cikkek 80%-a nemzeti nyelven jelenik meg. Az újság kiadásait szinte 100%-ban pályázati úton elnyert támogatásból fedezi. A költségek fedezetére előfizetésekből is befolyik pénz, mely 300 E Ft alatt van évente. Az önkormányzat nem végez vállalkozási tevékenységet, ezért az Áfa-tv. szerint a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes. Kérdésem, hogy az előfizetések áfakötelesek-e, különös tekintettel az alanyi mentesség 5 millió Ft-os értékhatárára?
19. cikk / 43 2005. évi AVOP támogatás áfája
Kérdés: Intézményünk AVOP támogatásban részesült 2005. évben. A pályázati feltételek szerint ki kellett számítani a támogató által szabott képlettel a támogatás miatt levonásba nem helyezhető adó összegét, melyre kiegészítő támogatás formájában fedezetet kaptunk. Az így kiszámított összeg azonban kevesebb volt, mint amit az akkori áfaszabályok szerint a támogatás miatti arányosítás okán ténylegesen nem helyezhettünk levonásba. A kérdésem tehát az volna, hogy az az áfaösszeg, amit a támogatásból nem kaptunk meg, utólagosan visszaigényelhető-e a Közösségi Bíróság döntése nyomán megnyílt lehetőségnek megfelelően?
20. cikk / 43 Önkormányzat által nyújtott pályázati támogatás
Kérdés: Az önkormányzat pályázati felhívásain (kulturális, sportcélok stb.) rendszeresen nyernek magánszemélyek is, akikkel az önkormányzat támogatási megállapodást köt, és vissza nem térítendő támogatást biztosít részükre. Kérdésünk, hogy milyen közterhei vannak a magánszemélyek részére kifizetett támogatásoknak?
