13 talált cikk az engedély , elszámolás , pályázat kifejezésre

Kérdés: Pályázatokból nyert tavalyi támogatásokat a veszélyhelyzet miatt ebben az évben sem tudjuk felhasználni, miközben a felhasználást a 04-es táblában fel kell könyvelnünk. Mi a teendő az áthúzódó pénzmaradvány összegével?

Kérdés: Önkormányzati társulásunkat több önkormányzat hozta létre egy uniós beruházás megvalósítása céljából. Időközben támogatást nyertünk egy másik 100%-ban támogatott nettó finanszírozású projekt kivitelezésére is. Problémát a nagy összegű visszaigényelhető áfa okozza. Van-e lehetőség arra, hogy valamelyik tagönkormányzat kamatmentes vagy kamatos hitelt nyújtson a társulásnak erre az átmeneti időszakra? Vagy olyan elszámolási kötelezettséggel pénzeszközt ad át, amivel a visszaigénylés után el tudunk számolni feléjük? A fentieken kívül milyen megoldást tudnak még javasolni, amivel a likviditási problémánk megoldható lenne? A banki hitel felvételéhez az összes önkormányzatnak hozzá kell járulnia, és az indikatív ajánlatok alapján ez egy nagyon költséges lehetőség.

Kérdés: 2013-ról áthúzódó EU-s támogatott fordított áfás beruházás gyakorlati megvalósításának kérdése: a nem levonható áfa 2013-ig a beruházás értékének részét képezte. Mi a helyzet a 2014-ben érkező számlával? Az áfa 2014-től nem része a beruházásnak, de a pályázat készítésekor még az volt. Hogyan tudom a pályázat elszámolását jól megcsinálni, ha az áfát nem aktiválhatom rá? Egyéb költségként rákönyvelhetem, hogy mégis szerepeljen?

Kérdés: Önkormányzatunk EU-s projektet valósított meg. Hogyan történik a támogatás könyvviteli elszámolása? A projekt keretében létrehozott beruházásnak ötéves fenntartási kötelezettsége van. Önkormányzatunk esetében hogyan kell értelmezni a támogatás tőketartalékba helyezését?

Kérdés: Egy központi költségvetési szerv EU-s projektet hajt végre, melynek kb. 40%-a építés, 40%-a eszközbeszerzés, a többi szolgáltatás igénybevétele. A projekthez a következő tevékenységek, ki­adások kapcsolódnak: projektmenedzsment bére (külső; számla), projektadminisztrátor (belső; megbízási díj), közbeszerzési szakértő, nyilvánosság, könyvvizsgálat, műszaki ellenőr, kivitelező, eszközbeszerzés (100 E Ft alatti tételek), eszközbeszerzés (100 E Ft feletti tételek), tervező.
A kifizetések közül melyik könyvelendő az 5-ös számlaosztályba, melyik tételt kell a beruházásra könyvelni, majd aktiválni, van-e olyan tétel, amely közvetlenül a tárgyi eszközre könyvelhető?

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő kft.-je (továbbiakban: kft.) ingatlanok adásvételével és bérbeadásával foglalkozik. A kft. megalakulásakor a­z általános szabályok szerinti adózást választotta, és ingatlanértékesítési, illetve bérbe­adási tevékenységével kapcsolatosan nem választott adófizetési kötelezettséget az Áfa-tv. 88. §-a alapján.
A kft. részt kíván venni egy felszámolás alatt lévő cég (továbbiakban: adós) tulajdonában lévő épület (jövőbeni társasház) értékesítésére kiírt pályázati eljárásban. Az adós szintén az általános szabályok szerint adózó adóalany, aki nem élt az Áfa-tv. 88. §-a szerinti választási jogával.
A társasházban a külön tulajdonba kerülő ingatlan (lakás, tároló, garázs, üzlethelyiségek) és a később közös tulajdonba kerülő helyiségek (pl. folyosó, lépcsőház), azaz az egész épület vonatkozásában ideiglenes használatbavételi engedély kiadására került sor, mely 2009 végén jogerőre emelkedett. Adós építőipari vállalkozás volt, amely főtevékenysége szerint ingatlanok adásvételével foglalkozott, azaz a tulajdonában lévő ingatlan nem minősül az Áfa-tv. 259. §-ának 21. pontja szerinti tárgyi eszköznek. Kérdés, hogy a fentiek szerinti ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan után felmerül-e áfafizetési kötelezettség, vagy tekintettel arra, hogy az ingatlan 2 évnél régebben jogerőre emelkedett ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkezik, annak értékesítése adómentes lesz? Amennyiben az adott ügylet kapcsán adófizetési kötelezettség merül fel, azt az egyenes vagy a fordított adózás szabályai szerint kell megfizetni?

Kérdés: A költségvetési szervként működő többcélú kistérségi társulás több település társult önkormányzataiból jött létre 2004-ben. Az évek során több, eszközbeszerzésre irányuló pályázatot is nyertünk, amelyek keretében a társult önkormányzatok részére használatra átadtuk ezeket az eszközöket (közmunkapályázatok stb.), mivel a feladatellátás ott valósul meg. Több éve már, hogy használják ezeket az eszközöket, és az önkormányzatok úgy döntöttek, hogy ezekre vonatkozóan szeretnék a tulajdonjogot megszerezni. Társulásunk a működése óta alanyi mentes az áfakört tekintve, és az eszközök beszerzésekor sem igényeltünk vissza áfát, ezek fedezete is adómentes volt. Az alábbi esetekben keletkezik-e áfabefizetési kötelezettségünk, van-e számlakibocsátási kötelezettségünk? Illetve az átvevő önkormányzatoknak van-e áfabefizetési kötelezettsége?
1. Térítésmentesen adjuk át az eszközöket az önkormányzatoknak.
2. A társulás könyveiben szereplő értéken (értékcsökkentett) vagy megegyezés alapján egy bizonyos összegért adjuk át az eszközöket az önkormányzatoknak. Illetve mivel egy épületről is szó van, amelynek forgalmi értéke 20 000 000 Ft, ebben az esetben van-e következménye áfastátuszunkra az átadás-átvételnek?

Kérdés: Költségvetési szerv az államnak a külföldön található ingatlanát az MNV Zrt. – mint vagyonkezelő – engedélyével értékesítené. Az MNV tudni szeretné, hogy a pályázati anyag és az ingatlan eladásából származó bevétel tartalmazhat-e áfát, vagy kell-e áfát tartalmaznia, s ha igen, kiterjed-e a magyar Áfa-tv. német területre?

Kérdés: Társaságunk kertészeti és erdészeti szolgáltatásokra szakosodott. A "Z" önkormányzat által a városi hulladéklerakó rekultivációjára kiírt pályázatot megbízónk nyerte. A munka elvégzésében cégünk a rekultivációs munkák utolsó fázisában a terep füvesítését, illetve a terület első kaszálását fogja elvégezni. Megbízónk társaságunkkal, mint alvállalkozóval, az elvégzendő füvesítési/kaszálási munkákra csak az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti fordított adózás kikötésével kíván szerződést kötni. Véleménye szerint, mivel az általa a "Z" önkormányzattal generálkivitelezőként vállalt munka építésiengedély-köteles, és az engedély tartalmazza a füvesítési munkálatokat, valamint az ő és az önkormányzat közötti ügyletre a fordított adózást kell alkalmazni, ezért velünk is e módon kell a szerződést megkötnie. Helyesen járunk-e el, ha az általunk végzett füvesítési munkára a megbízónkkal (generálkivitelező) kötött szerződésben a fordított adózás alkalmazásáról állapodunk meg?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, és 2009-ben 2 épületünkkel pályáztunk EU-s komplex akadálymentesítési pályázatra. Mindkét épület esetében tervezési díjat is kifizettünk. Egyik pályázatunkat sajnos visszautasították, így a kifizetett tervezői díjat az 5-ös számlaosztályban számoltuk el. 2010-ben újra pályáztunk, és valószínű, hogy sikeresen. Nem kellett új tervet készíteni, az előző évi alapján beadhattuk pályázatunkat. Mi a teendőnk az előző évben 5-ös számlaosztályban elszámolt tervezési díjjal, mert egyébként folyamatban lévő beruházáson kellene lennie, és a használatbavételi engedély megérkezésekor aktiválandó tétel lenne. Milyen könyvelési lépéseket kell végrehajtanunk, hogy szabályosan járjunk el?