Kórházi alapítvány tevékenységének minősítése

Kérdés: Kórház által létesített alapítvány alaptevékenysége (célja) az alapító okirat szerint a kórház betegellátási színvonalának emelése, eszközbeszerzések, készletbeszerzések, képzések formájában. Az alapítvány az általa alapcélra beszerzett eszközöket a kórház részére bérbe adja önköltségi áron, nyereség realizálása nélkül, határozott időre, amelynek lejártával az eszközt az alapítvány a kórház részére ingyenes használatba adja. Az alapítvány a befolyt bérleti díjat újabb alapcél szerinti orvostechnológiai fejlesztésre (pl. eszközbeszerzés) használja fel. Az alapítvány alapcél szerinti tevékenységének minősül-e az alapító okiratban foglalt alapcélra beszerzett eszközök hasznosítása, bérbeadása a kórház számára, vagy az gazdasági-vállalkozási tevékenységnek tekintendő? [A 2011. évi CLXXV. törvény (Civil-tv.) 2. § 11. b) pontja alapján véleményünk szerint alapcél szerinti tevékenységnek minősül, nem meríti ki a gazdasági-vállalkozási tevékenység fogalmát.]
Részlet a válaszából: […] ...(ajándék) elfogadását,b) a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet is),c) a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését,d) az ingatlan megszerzését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Segítségnyújtás az ukrán háborús zónából menekülőknek

Kérdés: Önkormányzatok, illetve különböző vállalkozások nem segélyszervezeteken vagy közhasznú tevékenységet ellátó szervezeteken keresztül, hanem közvetlenül nyújtanak segítséget (szállás, melegétkezés, élelmiszer, ruhaneműk, készpénz) az ukrán háborús zónából menekülő magánszemélyeknek. A magánszemélyek részére közvetlenül átadott termékek, illetve nyújtott szolgáltatások, továbbá a készpénz juttatása után keletkezik-e az önkormányzatoknak, vállalkozásoknak jövedelemadó- és egyéb közteherfizetési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtanak segítséget az ukrán háborús zónából menekülő magánszemélyeknek, akkor az ezen magánszemélyek részére átadott pénzeszközök, termékek, illetve nyújtott szolgáltatások értéke a juttató vállalkozásoknál egyéb ráfordításként számolandó el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Napidíj elszámolása

Kérdés: Külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan kifizetett napidíj számviteli elszámolásában kérünk szakmai segítséget, a teljes számviteli elszámolás levezetését (mikor milyen árfolyamot kell alkalmaznunk, hol kell árfolyam-különbözetet elszámolnunk), amelyhez az alábbi kiegészítő információkat tesszük:
- valutapénztárunk van,
- a FIFO-módszert alkalmazzuk,
- a napidíjat előleg formájában adjuk ki,
- a napidíj elszámolásánál a választott árfolyamunk a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos deviza-árfolyam,
- ASP gazdálkodási szakrendszert használjuk.
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. 16. §-ának (8) bekezdése szerint a forint pénzeszközök bekerülési értéke a befizetett, jóváírt forintösszeg. A valutapénztárba bekerülő valutakészlet és a devizaszámlára kerülő deviza bekerülési értéke a bekerülés napjára vonatkozó, az Áhsz. 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Szociális intézmények ellátottainak pénzkezelése

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, megyei kirendeltségekkel. A kirendeltségek illetékességi körébe tartozó intézmények 5-80 km-es távolságban vannak. Az Áht. szerinti jogkörgyakorlások közül az érvényesítést és a pénzügyi ellenjegyzést felhatalmazás szerint a kirendeltségi munkatársak gyakorolják. A szociális intézmények ellátottainak bankban lévő pénzét és készpénzét az intézmény által kialakított gyakorlat és belső szabályzat alapján az intézményi munkatársak kezelik, vezetik az analitikus nyilvántartást. Az ellátottak pénzét vagy az ellátott nevére szóló bankszámlákon, vagy a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlán tartják az intézmények. Miután nem költségvetési pénzről (ellátott saját pénze) van szó, kell-e a pénztárbizonylatokon a jogkörgyakorlásokat (érvényesítés, utalványozás) gyakorolni? Sok esetben az érvényesítés a kifizetést követő 1-2 héten, de minimum pár napot követően történik meg, így elveszíti a jogszabályalkotó szándéka szerinti ellenőrző funkcióját.
Részlet a válaszából: […] ...vagy meghatalmazottja készpénzt vesz át a személyes letétből, azt saját kezű aláírásával igazolja.– A szabad felhasználású pénzeszközök nyilvántartását és mellékleteit javasoljuk szigorú számadású okmányként kezelni és megőrizni.Az Áht. és az Ávr....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Rovatrend

Kérdés: Költségvetési intézmény a NAV által átutalt szja 1%-ot melyik rovatkódon könyvelje (B16 vagy B65)?
Részlet a válaszából: […] ...a ki­adás elszámolását követő években történő visszafizetéséből származó bevételeket.B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközökEzen a rovaton kell elszámolnia) az államháztartáson kívüli szervezetektől, személyektől működési célból,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Bér téves utalása

Kérdés: 2015. év januárjában egyik dolgozónk megkapta a teljes havi fizetését. Közben kiderült, hogy táppénzen volt, ezért a táppénzes időre járó bérét jogosulatlanul vette föl. A következő hónapban már levonni nem tudtuk tőle, mert elment intézményünktől. A kilépéskor ez az összeg rákerült a MIL lapjára. Hogyan kell ezt az összeget a kétféle számvitelben kezelnünk?
Részlet a válaszából: […] ...kivételével – a megfelelő mérleg- vagy eredményszámlát a követelésekkel vagy kötelezettségekkel szemben kell könyvelni, amit a pénzeszközök növekedésével vagy csökkenésével szemben kell a következő lépésként kivezetni.Számviteli elszámolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Közoktatási intézmény gazdálkodása

Kérdés: Nem állami, nem önkormányzati fenntartásban működő nevelési-oktatási intézményre vonatkozik kérdésünk. (Kiemelten közhasznú egyesület tart fenn általános iskolát és gimnáziumot.) Mi határozza meg az iskola gazdálkodási jogkörét, a fenntartónak milyen jogszabályoknak kell megfelelnie a gazdálkodás irányítása szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...feladatok körét, az iskola vagyonát és gazdálkodási jogkörét. Az alapító rendelkezhet úgy, hogy az iskola a fenntartótól kapott pénzeszközökkel önállóan gazdálkodik. Ha az alapító önálló jogi személyként hozza létre az iskolát, akkor az iskolának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Óraadó tanár foglalkoztatási formái

Kérdés: Szakközépiskolában, illetve szakiskolában óraadói vállalkozási szerződés köthető-e oktatási tevékenységet végző bt.-vel, kft.-vel abból a célból, hogy a bt. vagy kft. tagja, alkalmazottja végezze el az iskolában az óraadói tevékenységet, vagy csak a magánszeméllyel köthető ilyen szerződés? Ha csak magánszeméllyel, akkor egyéni vállalkozóként is lehet, vagy csak adószámos magánszemélyként?
Részlet a válaszából: […] ...saját alkalmazotti létszámmal, továbbá a jogszabályban meghatározotteszközökkel, szabályzatokkal és a működéséhez szükséges pénzeszközökkel.Állandó saját alkalmazotti létszámmal pedig akkor rendelkezik a közoktatásiintézmény, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Állami hozzájárulások elszámolási számla alkalmazása

Kérdés: Fejlesztési célú hitellel rendelkező önkormányzat vagyunk, pénzintézetnél alszámlát nyitottunk a normatív állami támogatás pénzforgalmunk bonyolítására. Az alszámlára érkező bevételeket az érkezés napján átvezettük a költségvetés bankszámlánkra, ahonnan teljesítjük mind a működési, mind a fejlesztési kiadásainkat. Helyesen járunk-e el az alszámla átvezetésével? Helyesen gondoljuk-e, hogy az alszámláról nem teljesítünk kifizetéseket? Hó végén az alszámlaegyenleg 0 forint.
Részlet a válaszából: […] ...átutalt normatív hozzájárulás,– az állami támogatás, – a személyi jövedelemadó,– az államháztartáson belülről átvett pénzeszközök(támogatásértékű bevétel)összegét.A számla Követel oldalán kell elszámolni:– a ténylegesen teljesített kiadásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 18.