Üzletág-átruházás áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett, belföldön adóalanyként nyilvántartásba vett társaság, amelynek fő tevékenységi köre a nehéziparban használatos gépek és berendezések, valamint ezek tartozékainak az értékesítése, a tevékenységi körének bővítése céljából üzletág-átruházási szerződést kötött az egyik partnerével (a továbbiakban: átadó), melynek keretében megszerezte az átadó alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásával kapcsolatos üzletágát (a továbbiakban: üzletág), amely magában foglalja az alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásához szükséges berendezéseket, egyéb eszközöket, készleteket. Az átruházás részeként a társaság átvette az átadónak az üzletághoz kapcsolódó összes vevői, szállítói és egyéb szerződésben fennálló szerződéses pozícióját (a továbbiakban: szerződések) az abban foglalt jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt. A fentieken túl a társaság megszerezte az üzletághoz kapcsolódó szellemi alkotásokat, know-how-t, üzleti titkot, technológiát és adatbázist is. A társaság átvette az üzletághoz kötődő és az átadó által harmadik személyektől az üzletág-átruházási szerződés megkötését megelőzően történt termékbeszerzésekkel vagy más ügyletekkel kapcsolatos és az üzletág-átruházási szerződésben felsorolt fizetési kötelezettségeket is (a továbbiakban: tartozások). Bizonyos vagyonelemek azonban nem kerültek átadásra, ahogy az üzletág működtetésében részt vevő négy munkavállaló közül is csak két munkavállalót vett át a társaság. A fenti tényállással kapcsolatosak az alábbi kérdéseink:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a tranzakció keretében átruházásra került vagyonelemek összessége az Áfa-tv. 259. §-ának 25/A. pontjában meghatározott üzletágnak minősül, mely minősítést nem befolyásolja, ha bizonyos – az üzletág további működtetéséhez nem szükséges – vagyon-elemek nem kerültek átadásra?
2. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a fenti esetben teljesülnek az Áfa-tv. 17. §-ának (4) és 18. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételek, ezért a tranzakció az áfa hatályán kívüli üzletág-átruházásnak minősül, amellyel kapcsolatban az átadónak nem merül fel számlakibocsátási kötelezettsége, és elegendő az ügylet elszámolásához számviteli bizonylatot kiállítania?
3. Helyes-e az a megítélés, mely szerint, amennyiben az átadó áfás számlát bocsátott ki az áfa hatálya alá nem tartozó üzletág-átruházásról, akkor az átadónak gondoskodnia kell a kiállított áfás számla érvénytelenítéséről és ezzel egyidejűleg egy számviteli bizonylat kiállításáról?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés szerint az alábbi, az üzletág működtetéséhez nem szükséges további vagyonelemek sem kerültek átadásra:– az átadó pénztárában vagy a bankszámláin lévő valamennyi pénzeszköz;– bármely, az üzletággal kapcsolatos adó- vagy egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Közfoglalkoztatás keretében tartott baromfi és termelt tojás

Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatás keretében baromfit tart, és a megtermelt tojásokat értékesíti. A közfoglalkoztatási támogatás nem fedezi az ezzel kapcsolatban felmerült összes költséget. Ez a tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősül? Mik a szabályai az alap- és a vállalkozási tevékenység megkülönböztetésének? Az Áht. 7. §-ának rendelkezéseiből nekünk nem egyértelmű a meghatározás. Amennyiben vállalkozási tevékenységnek minősül, milyen fontos bejelentési, illetve egyéb kötelezettségek (pl. pénztárgép-használat) merülnek fel?
Részlet a válaszából: […] ...válnak, és áfafelszámítási, -bevallási, -befizetési kötelezettségük keletkezik, ugyanakkor megnyílik az adólevonási jog is.Az online pénztárgéppel kapcsolatos kérdés tekintetében tájékoztatjuk, hogy a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: OPG rendelet) 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Online pénztárgép vagy számla

Kérdés: Online pénztárgép használatára vagyunk kötelezettek. Azt a közleményt tette közzé az adóhatóság, hogy ha számlát kér a vevő, akkor nem kell beütni a pénztárgépbe a tételt. Ha viszont nem ütjük be, akkor a számláról a PTGSZLAH adatszolgáltatást kellene teljesíteni? Mi lenne a helyes megoldás, ami nem okoz többletadminisztrációt?
Részlet a válaszából: […] ...a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. mellékletében meghatározott tevékenységeket végzi, akkor nyugtaadási kötelezettségüket online pénztárgéppel kell teljesíteni. A ? rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Könyvek, ajándéktárgyak értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk múzeumaiban – a helyi értékek népszerűsítése érdekében – a településünk nevezetességeit bemutató könyveket, képeslapokat, ajándéktárgyakat (kulcstartó, bögre) szeretnénk értékesíteni. (Az önkormányzatunk áfamentességet nem élvez. Az értékesíteni kívánt tárgyakat nem üzletszerűen, nem haszonszerzés céljából, önköltségen történő értékesítéssel biztosítanánk.) Hogyan kell eljárnunk az értékesítés során? Mindenképp szükséges-e online pénztárgépet használnunk? Továbbá önkormányzatunk a helyi írók alkotásait összegyűjtötte, amelyről könyvet szeretne készíttetni, több példányban. Az alkotók kapnának ingyenesen néhány példányt, míg a többi könyvet önköltségen kiszámlázva biztosítanánk. Kiskereskedelmi tevékenységnek minősülne-e az értékesítés? Hogyan járjunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...ajándéktárgyak termékértékesítésnek minősülnek, amiről az Áfa-tv. előírásai szerinti bizonylatot kell kiállítani.Az online pénztárgép használatával kapcsolatos kérdésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy a pénztárgépek műszaki követelményeiről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.