Kollégiumi szobák nyári hasznosítása

Kérdés: Közoktatási intézmény vagyunk, és a kollégiumi szobáinkat, ahol többnyire diákok tartózkodnak (az iskola tanulói, alaptevékenységhez kapcsolódóan), egyéb árbevétel érdekében biztosítani szeretnénk – alkalomszerűen nyáron – szálláshelyet felnőtteknek és gyermeknek vegyesen, nem az alaptevékenységgel kapcsolatosan. Kell-e minősítéssel rendelkezni a kereskedelmi szálláshelyek működtetése céljából? Szükséges-e ilyen esetben engedély kérése kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra? Milyen áfavonzata van ennek a szolgáltatásnak? Kell-e idegenforgalmi adót, turisztikai hozzájárulási adót fizetni? Tanulmányi kiránduló csoport esetében 18 éven és azon aluli, illetve felüli diákok esetében milyen adóvonzat terhel minket? Kell-e bármely tevékenység miatt csatlakoznia a fenntartónak/köznevelési intézménynek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK)? Amennyiben igen, mely tevékenységek miatt?
Részlet a válaszából: […] ...fel kell számítani vagy számlán, vagy magánszemély vevő esetén, ha készpénzben fizet, nyugtán. A kereskedelmi szálláshely-tevékenység pénztárgépköteles, tehát a nyugtaadás kizárólag pénztárgéppel történhet.(Kéziratzárás: 2023. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Sportszolgáltatás vagy terembérbeadás?

Kérdés:

Tankerületi Központ költségvetési szervként mint fenntartó, vagyonkezelői, fenntartói jogok alapján vezetjük/intézzük az általános és gimnáziumi iskolák működését. Az iskolák uszodájának és tornatermeinek szabad kapacitását értékesítjük. Az uszodában vannak napi vendégek, akik jegyet vesznek, amit online pénztárgépünkkel készpénzben és SZÉP-kártya-terminállal tudnak kiegyenlíteni. Valamint vannak egyesületek és vállalkozások, akik bérleti szerződés alapján úszósávokat bérelnek (melyet a tankerület által kiállított számla alapján átutalással rendeznek), hogy ott úszásoktatást vagy úszóedzéseket végezzenek az általuk szervezett csoportoknak (gyerekeknek, felnőtteknek). Tornatermeinket is a meglévő szabad kapacitásig bérleti szerződés alapján kiadjuk egyesületeknek és vállalkozásoknak rendszeres sportmozgás céljára, pl.: foci, tánc, röplabda. Tankerületünk nem tette adókötelessé (Áfa-tv. 88. §-a) a bérbeadásokat. Az uszodai és tornatermi bérleti díjas szerződéseink esetében áfamentes vagy áfás számlát kell kiállítanunk?

Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontja szerint adómentes az a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, amelyet közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít természetes személynek, aki azt sportolásához, testedzéséhez veszi igénybe, kivéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Közétkeztetés I.

Kérdés: Az óvodánk biztosítja az óvodai és iskolai gyermekétkeztetést. A közétkeztetés igénybevételéről számlát, illetve nyugtát állítunk ki. A törvény alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany, amennyiben a szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb az Áfa-tv. 163-164. §-ában rögzített határ-időig (a teljesítésig) készpénzzel, készpénzt helyettesítő fizetési eszközzel maradéktalanul kiegyenlíti, és nem kéri számla kibocsátását [Áfa-tv. 165. § (3) bek.], részükre nyugtát állítunk ki az étkezésről. Az Áfa-tv. 163. §-ának előírása értelmében az adóalanynak a számla kiállításáról a teljesítésig, de észszerű határidőn belül kell gondoskodnia.
Az online számlázás 2021-ben válik teljessé, ekkor már minden számlát, még a magánszemélyek részére kiállítottakat is látja az adóhatóság.
1. 2021. január 1-jétől továbbra is állíthatunk ki nyugtát az étkeztetés igénybevételéről?
2. A számla kiállításakor a szülő kérheti, hogy a számla a munkáltató nevére kerüljön kiállításra. Ha nem a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor mi a célszerűbb, a gyermek vagy a szülő nevére kiállítani a számlát?
3. Megerősítésként kérdezzük: a közétkeztetés esetében továbbra is a 27%-os áfakulcsot alkalmazzuk?
Részlet a válaszából: […] ...áfakulcs alá tartozó számlát kell kiállítani, és a közétkeztető intézmények az étkeztetés miatt továbbra sem kötelezettek online pénztárgép bevezetésére. Ennek az az oka, hogy az Áfa-tv. 3. sz. mellékletének II. részében foglalt 5%-os adómérték alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Üzletág-átruházás áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett, belföldön adóalanyként nyilvántartásba vett társaság, amelynek fő tevékenységi köre a nehéziparban használatos gépek és berendezések, valamint ezek tartozékainak az értékesítése, a tevékenységi körének bővítése céljából üzletág-átruházási szerződést kötött az egyik partnerével (a továbbiakban: átadó), melynek keretében megszerezte az átadó alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásával kapcsolatos üzletágát (a továbbiakban: üzletág), amely magában foglalja az alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásához szükséges berendezéseket, egyéb eszközöket, készleteket. Az átruházás részeként a társaság átvette az átadónak az üzletághoz kapcsolódó összes vevői, szállítói és egyéb szerződésben fennálló szerződéses pozícióját (a továbbiakban: szerződések) az abban foglalt jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt. A fentieken túl a társaság megszerezte az üzletághoz kapcsolódó szellemi alkotásokat, know-how-t, üzleti titkot, technológiát és adatbázist is. A társaság átvette az üzletághoz kötődő és az átadó által harmadik személyektől az üzletág-átruházási szerződés megkötését megelőzően történt termékbeszerzésekkel vagy más ügyletekkel kapcsolatos és az üzletág-átruházási szerződésben felsorolt fizetési kötelezettségeket is (a továbbiakban: tartozások). Bizonyos vagyonelemek azonban nem kerültek átadásra, ahogy az üzletág működtetésében részt vevő négy munkavállaló közül is csak két munkavállalót vett át a társaság. A fenti tényállással kapcsolatosak az alábbi kérdéseink:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a tranzakció keretében átruházásra került vagyonelemek összessége az Áfa-tv. 259. §-ának 25/A. pontjában meghatározott üzletágnak minősül, mely minősítést nem befolyásolja, ha bizonyos – az üzletág további működtetéséhez nem szükséges – vagyon-elemek nem kerültek átadásra?
2. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a fenti esetben teljesülnek az Áfa-tv. 17. §-ának (4) és 18. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételek, ezért a tranzakció az áfa hatályán kívüli üzletág-átruházásnak minősül, amellyel kapcsolatban az átadónak nem merül fel számlakibocsátási kötelezettsége, és elegendő az ügylet elszámolásához számviteli bizonylatot kiállítania?
3. Helyes-e az a megítélés, mely szerint, amennyiben az átadó áfás számlát bocsátott ki az áfa hatálya alá nem tartozó üzletág-átruházásról, akkor az átadónak gondoskodnia kell a kiállított áfás számla érvénytelenítéséről és ezzel egyidejűleg egy számviteli bizonylat kiállításáról?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés szerint az alábbi, az üzletág működtetéséhez nem szükséges további vagyonelemek sem kerültek átadásra:– az átadó pénztárában vagy a bankszámláin lévő valamennyi pénzeszköz;– bármely, az üzletággal kapcsolatos adó- vagy egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Késedelmi kamat

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
Részlet a válaszából: […] ...dologi kiadások, valamint a beruházások és a felújítások esetén a kiadás elszámolását követő években történő visszatérítései, a pénztártöbblet.A K355. Egyéb dologi kiadások rovaton kell elszámolnia)a behajthatatlan adott előlegeket,b)a működési bevételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Következő évre áthúzódó tb-ellátás

Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kiadások, valamint a beruházások és a felújítások esetén a kiadás elszámolását követő években történő visszatérítéseit, a pénztártöbblet.A rovaton elszámolt bevételeket a beszámolóban a következő bontásban kell szerepeltetni:a) ebből: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Kölcsön nyújtása

Kérdés: A 2014. évi jogszabályi előírásokat figyelembe véve önkormányzat vagy polgármesteri hivatal adhat-e kölcsönt egy egyesületnek vagy egyéb civilszervezetnek? A kölcsön célja: pályázaton elnyert támogatásból megvalósuló beruházás előfinanszírozása, illetve önrész biztosítása. A kölcsönre kötelező-e kamatot felszámítania az önkormányzatnak?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítóintézet által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának nyújtott kötvénykölcsön,– az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott tagi kölcsön, valamint– az önkormányzat által adott lakáscélú vagy szociális kölcsön.Mindezekből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Helyi iparűzési adó alapja

Kérdés: Az orvosi tevékenységet végző vállalkozásnál (továbbiakban: bt.) az iparűzési adó alapját képezi-e a vállalkozás egészségügyi szolgáltatásért az Egészségbiztosítási Pénztárral (továbbiakban: OEP) kötött finanszírozási szerződés alapján kapott ellenérték? A bt. szerint az OEP-támogatást a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 77. § (3) bekezdés b) pontja szerint a költségek ellentételezésére a jogszabály által meghatározott szervezettől igényelt támogatásként kell kimutatni, és nem pedig a 72. § (1) bekezdése szerinti nettó árbevételként.
Részlet a válaszából: […]  Az egészségügyi alapellátást folytató vállalkozás nemtámogatást kap, hanem az általa ellátott szolgáltatás díját a betegek helyett atársadalombiztosítás (az OEP) fizeti meg. A kérdésben is helyesen egészségügyiszolgáltatásért kapott ellenértéknek nevezi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 13.

Helytörténeti kiadvány kiadása

Kérdés: Egy magánszemély községünk helytörténetét kutatta, és elkészítette a kiadvány kéziratát. Megkereste önkormányzatunkat támogatás céljából. A képviselő-testület ülésén felmerült, hogy a kiadványt az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal adja ki. Mi a jogszerű és célszerű megoldása a könyv kiadásának? Az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal végezhet-e ilyen jellegű tevékenységet, ha igen, ennek lebonyolítási (adózási, könyvelési, szerzői jogvédelem) módjában kérem segítségüket. Az értékesítést végezhetik a hivatal keretén belül a házipénztáron keresztül?
Részlet a válaszából: […] ...a felhasználói díj:80%, a személyes közreműködés: 20%, de ettől természetesen el lehet térni.A könyvek értékesítése történhet házipénztáron keresztül. Azeladott könyvekről készpénzfizetési számlát vagy nyugtát kell kibocsátani. Akönyvértékesítést 5% áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Nyugtaadási kötelezettség

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban lévő halastó jobb kihasználtsága érdekében a tulajdonos egyesületi formában sporthorgásztavat kíván működtetni. Az egyesület eleget tesz-e számlakibocsátási, illetve nyugtaadási kötelezettségének, amennyiben a horgászegyesület szolgáltatásait igénybe vevő fogyasztók részére horgász napi-, hetijegyet bocsát ki?
Részlet a válaszából: […] ...is, az alábbiakszerint: A számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatásiazonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméteralkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet (továbbiakban: Rendelet)1/B. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 17.
1
2