23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Színházjegy értékesítése
Kérdés: Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk. Intézményünk, egy színház nem rendelkezik saját épülettel, hanem változó helyszíneken lépnek fel. Januártól az előadásokért jegybevételt szeretnének, amit nem tudjuk, hogyan lehetne megoldani, hogy jó legyen. Az intézmény elképzelése, hogy valamelyik online jegyértékesítővel szerződik, és a szamlazz.hu-n állítja ki a számlákat. Mi a SALDO integrált számviteli rendszerét használjuk, az van a NAV-hoz is bejelentve, illetve összekötve. A mi javaslatunk az, hogy vegyenek nyugtatömböt, és a beszedett bevétel alapján utólag kiállítjuk a saját általunk használt programból a számlát. Melyik a járható út? Mivel az intézmény nem áfakörös, a jegybevételről szóló számlát szintén kiállíthatjuk áfamentesen? Szeretnénk a lehető legegyszerűbben, de szabályosan megoldani ezt a problémát.
2. cikk / 23 Kollégiumi szobák nyári hasznosítása
Kérdés: Közoktatási intézmény vagyunk, és a kollégiumi szobáinkat, ahol többnyire diákok tartózkodnak (az iskola tanulói, alaptevékenységhez kapcsolódóan), egyéb árbevétel érdekében biztosítani szeretnénk – alkalomszerűen nyáron – szálláshelyet felnőtteknek és gyermeknek vegyesen, nem az alaptevékenységgel kapcsolatosan. Kell-e minősítéssel rendelkezni a kereskedelmi szálláshelyek működtetése céljából? Szükséges-e ilyen esetben engedély kérése kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra? Milyen áfavonzata van ennek a szolgáltatásnak? Kell-e idegenforgalmi adót, turisztikai hozzájárulási adót fizetni? Tanulmányi kiránduló csoport esetében 18 éven és azon aluli, illetve felüli diákok esetében milyen adóvonzat terhel minket? Kell-e bármely tevékenység miatt csatlakoznia a fenntartónak/köznevelési intézménynek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK)? Amennyiben igen, mely tevékenységek miatt?
3. cikk / 23 Táncház szervezése
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat vagyunk, szeretnénk táncházat szervezni, amelyen bárki részt vehet. A táncházra belépődíjat szednénk, ami a nemzetiségi önkormányzat saját bevétele lenne. Van-e lehetőségünk ilyen módon saját bevételhez jutni, és milyen formában valósítható meg ezen bevétel beszedése? Hogyan történik ennek a számviteli elszámolása?
4. cikk / 23 Homoktövisből készült termékek értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk homoktövisből készült termékek értékesítésével foglalkozik. A termékeket a helyi Tourinform-irodában is értékesítenék az önkormányzat nevében. Az iroda az önkormányzat által létrehozott intézményhez tartozik. Véleményünk szerint a Tourinform-irodában dolgozó hölgy munkaköri leírásának módosítása szükséges, továbbá ha valaki vásárol, akkor nyugta, ha kér számlát, kézi számla kiállítása szükséges. Az utóbbit az online számlarendszerben rögzítjük. Úgy gondoljuk, hogy pénztárgépet nem kell működtetni az önkormányzat részére. Helyes az elgondolt eljárásmód?
5. cikk / 23 Étkezési térítési díjak kezelése
Kérdés: Vásárolt élelmezés történik. Kézi nyugtát állít ki az önkormányzat az étkezési térítési díjat befizető személyek részére. ASP könyvelési rendszerben az 1381. menüpontban rögzítésre kerülnek a nyugták, az 1370. menüpontban pedig a könyvelése megtörténik, ami alapján az áfabevallásba bekerül. Ezek után van-e valamilyen jelentési kötelezettsége az önkormányzatnak a NAV felé, és ha igen, milyen módon tudja ezt megtenni?
6. cikk / 23 Közétkeztetés I.
Kérdés: Az óvodánk biztosítja az óvodai és iskolai gyermekétkeztetést. A közétkeztetés igénybevételéről számlát, illetve nyugtát állítunk ki. A törvény alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany, amennyiben a szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb az Áfa-tv. 163-164. §-ában rögzített határ-időig (a teljesítésig) készpénzzel, készpénzt helyettesítő fizetési eszközzel maradéktalanul kiegyenlíti, és nem kéri számla kibocsátását [Áfa-tv. 165. § (3) bek.], részükre nyugtát állítunk ki az étkezésről. Az Áfa-tv. 163. §-ának előírása értelmében az adóalanynak a számla kiállításáról a teljesítésig, de észszerű határidőn belül kell gondoskodnia.
Az online számlázás 2021-ben válik teljessé, ekkor már minden számlát, még a magánszemélyek részére kiállítottakat is látja az adóhatóság.
1. 2021. január 1-jétől továbbra is állíthatunk ki nyugtát az étkeztetés igénybevételéről?
2. A számla kiállításakor a szülő kérheti, hogy a számla a munkáltató nevére kerüljön kiállításra. Ha nem a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor mi a célszerűbb, a gyermek vagy a szülő nevére kiállítani a számlát?
3. Megerősítésként kérdezzük: a közétkeztetés esetében továbbra is a 27%-os áfakulcsot alkalmazzuk?
Az online számlázás 2021-ben válik teljessé, ekkor már minden számlát, még a magánszemélyek részére kiállítottakat is látja az adóhatóság.
1. 2021. január 1-jétől továbbra is állíthatunk ki nyugtát az étkeztetés igénybevételéről?
2. A számla kiállításakor a szülő kérheti, hogy a számla a munkáltató nevére kerüljön kiállításra. Ha nem a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor mi a célszerűbb, a gyermek vagy a szülő nevére kiállítani a számlát?
3. Megerősítésként kérdezzük: a közétkeztetés esetében továbbra is a 27%-os áfakulcsot alkalmazzuk?
7. cikk / 23 Napközi otthonos konyha nyugtája
Kérdés: Önkormányzat által alapított költségvetési szerv üzemelteti az önkormányzat tulajdonában lévő napközi otthonos konyhát. Az intézmény alaptevékenység keretében ellátja a közétkeztetési feladatokat (bölcsődei, óvodai, iskolai gyermekétkeztetés), valamint vállalkozási tevékenység keretében lehetőséget biztosít külső (idegen) vendégek étkeztetésére is, akár helyben fogyasztással, akár elvitelre. Az idegen étkezők tekintetében kötelező-e a pénztárgép használata? Ha igen, akkor kiváltható-e azzal, hogy minden vendég részére (akár kéri, akár nem) számlát állítunk ki?
8. cikk / 23 Közfoglalkoztatás keretében tartott baromfi és termelt tojás
Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatás keretében baromfit tart, és a megtermelt tojásokat értékesíti. A közfoglalkoztatási támogatás nem fedezi az ezzel kapcsolatban felmerült összes költséget. Ez a tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősül? Mik a szabályai az alap- és a vállalkozási tevékenység megkülönböztetésének? Az Áht. 7. §-ának rendelkezéseiből nekünk nem egyértelmű a meghatározás. Amennyiben vállalkozási tevékenységnek minősül, milyen fontos bejelentési, illetve egyéb kötelezettségek (pl. pénztárgép-használat) merülnek fel?
9. cikk / 23 Pénztárgéppel történő nyugtakibocsátási kötelezettségre vonatkozó előírások
Kérdés: Egy panzió kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást nyújt. A szállóvendégeknek lehetőségük van az ellenértéket bankkártyával, interneten keresztül rendezni. A panzió a foglalás véglegesítéséhez a teljes ellenérték 30 százalékának előlegként történő megfizetését írja elő. Ha a magánszemély szállóvendég az előleget bankkártyával előzetesen kifizeti az interneten keresztül, akkor a szállásadót terheli-e pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettség?
10. cikk / 23 Online pénztárgép vagy számla
Kérdés: Online pénztárgép használatára vagyunk kötelezettek. Azt a közleményt tette közzé az adóhatóság, hogy ha számlát kér a vevő, akkor nem kell beütni a pénztárgépbe a tételt. Ha viszont nem ütjük be, akkor a számláról a PTGSZLAH adatszolgáltatást kellene teljesíteni? Mi lenne a helyes megoldás, ami nem okoz többletadminisztrációt?