9 talált cikk a jogviszony , munkavállaló , kedvezmény , pedagógus kifejezésre

Kérdés: Intézményünk 1983. 07. 01. óta közalkalmazotti alkalmazásban lévő munkavállalója a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel fog rendelkezni 2023 márciusában.
1. Rendelkezhet-e úgy a munkavállaló, hogy nem él a felmentési idő igénybevételével? Jelenleg nálunk nem szeretné igénybe venni a pedagógus a felmentési időt.
2. Lehetséges-e, hogy a felmentési időt a nyugdíjba vonulás után venné igénybe? Akár a korhatár betöltésére vonatkozó nyugdíjba vonuláskor? Vagy ez egy teljesen abszurd kérdés?
3. Mikortól kell/kellett volna már kiadni a felmentési időt ebben az esetben?
4. A munkáltató csak a felmentési idő felét köteles elengedni (8 hó/2 = 4 hó)? Ez lehet ebben az esetben a legkevesebb?

Kérdés: Közalkalmazott pedagógusunk 2012. 11. 30-án jogviszonyát közös megegyezéssel megszüntette (a felmentéséhez nem járultunk hozzá). 2012. de­cember 1-jétől nyugdíjba vonult. Az osztályára való tekintettel 2012. 12. 03-tól határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesítettünk vele, amelynek lejárta 2013. 06. 30. Ezt már nem töltötte ki, január 8-án írásban kérte jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését, ugyanekkor kérte a 40 éves jubileumi jutalom előrehozott ki­fizetését. 37 évet tud közalkalmazotti jogviszonyként igazolni. Kérdésünk, hogy a hatályos jog­szabályok szerint jogosult-e a 40 éves kedvezményes jubileumi jutalomra az intézményfenntartótól?

Kérdés: Közalkalmazott pedagógus prémiumévek programban vett részt. A nők 40 éves nyugdíjára 2012. augusztus 7-től jogosult, mivel augusztus 6-ával megszerezte a nyugdíjjogosultságot. A Kjt. 78. §-ának (3) bekezdése alapján a 40 éves jubileumi jutalomra nem jogosult, mert 2 hónapja hiányzik a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időhöz. Kérdésem, hogy a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján (ha legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik) jogosult-e a 40 éves jubileumi jutalomra?

Kérdés: 1953-ban született női közalkalmazott (pedagógus) korhatár előtti ellátásra válik jogosulttá 2012-ben (igénybe is kívánja venni), a nyugdíj­intézet szolgálatiidő-beszámítása szerint 2010. de­cember 31-én 38 év 32 nap szolgálati idővel rendelkezett. 2012. május 14-én lesz 59 éves, és ekkor 39 év 167 nap szolgálati ideje lesz. A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére milyen szabályok vonatkoznak? A felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak (illetve korhatár előtti ellátásra jogosultnak) kell minősülnie? Jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján, illetve a szabadságot a felmentési idő ledolgozandó részében ki lehet adni?

Kérdés: A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézmények pedagógus munkaköreit. E rendelet alapján ez idáig kiadásra került a pedagógusigazolvány. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2009. (X. 16.) Korm. rendelet 2009. október 31-től módosította a szabályokat. Az új rendelkezést úgy értelmezzük, hogy intézményünknél a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál pedagógus munkakörben foglalkoztatottak ezentúl nem jogosultak pedagógusigazolványra. Kérdésünk, hogy jár-e pedagógusigazolvány az érintett munkavállalóknak, és a régi formátumú igazolványokat lehet-e érvényesíteni?

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?

Kérdés: Egy jelenleg önállóan gazdálkodó általános iskola gazdasági vezetője vagyok felsőfokú szakképzettséggel. 2011-től kötelező lesz a munkaköröm betöltéséhez a főiskolai végzettség, vagy legalábbis el kell kezdenem a tanulmányaimat. Kell-e tanulmányi szerződést kötnöm? Mi történik akkor, ha a tanulmányaim befejezése előtt – az önállóság megszüntetése miatt – a munkáltató felmond? Köthetek-e olyan szerződést, amelyben rögzítjük, hogy a munkaviszonyom megszüntetése esetén is tovább fizeti a fenntartó (önállóság megszűnése esetén az önkormányzat) a főiskolai tanulmányaimat? Könyvelés szempontjából hova kell könyvelni a munkakör betöltéséhez szükséges költségeket, ha a munkáltató az összes költséget fizeti, és nem pedagógus munkakörről van szó?

Kérdés: Közalkalmazott részére maximum 30 nap fizetés nélküli szabadság adható ki egyszerre, ami sem építkezéssel, sem idős szülő ápolásával vagy gyermekgondozással nem kapcsolatos. Ez csak akkor engedélyezhető, ha a rendes szabadságát már felhasználta az alkalmazott? Évente többször is engedélyezhető? Ezt a 30 napot naptári napokra vagy munkanapokra kell-e számolni? Ha a munkáltató többször is adhat ki fizetés nélküli szabadságot egy éven belül, akkor a fizetés nélküli szabadságot követheti-e betegszabadság, majd fizetés nélküli szabadság?

Kérdés: Azokat a pedagógusokat, akik júliusban egyetlen napot sem dolgoznak, de ebédelni eljárnak, megilleti-e a 4000 Ft-os költségtérítés ebédszámla esetében? Bérlet leadása nélkül kapják az útiköltség-térítést, július hónapra megkaphatják-e az összeget? Az igazgatóhelyettes pl. júliusban 1 napot szokott ügyeletet tartani. Emiatt jogosult lehet az egész havi úti elszámolásra? Pedagógus vagy bárki, aki felmentését tölti, és már fel van mentve a munka alól, jogosult-e a 4000 Ft-os természetbeni étkezésre?