7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Intézményvezető fejlesztői tevékenysége
Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményben - óvodában - sajátos nevelésű ellátást igénylő (SNI) gyermekek fejlesztését az intézményvezető végezné. Munkaköri leírásában nem szerepel az SNI-s gyermekek fejlesztése, 5000 Ft/óradíjban vállalná a fejlesztést, nem számlaképes. Intézményvezető milyen feltételek mellett vállalhatja a fejlesztést?
2. cikk / 7 Nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatása
Kérdés: Önkormányzatunk a fenntartója a községi óvodánknak. Tavaly augusztusban új óvodavezetőnk lett, miután a régi vezető a nők 40 éves korkedvezményével nyugdíjba vonult. A napokban bejelentette a vezető, hogy idén augusztus 1-jétől elköltözik településünkről, így ha lehet, akkor áthelyezéssel menne az új intézménybe. A 159/2023. Korm. rendelet következtében 2023. augusztus 31-e után is foglalkoztatható közalkalmazotti jogviszonyban a nyugdíjas pedagógus a nyugellátás folyósítása mellett. Az intézményvezetői pályázat kiírása esetén a korábbi intézményvezető – aki a nők 40 éves korkedvezményével nyugdíjba vonult tavaly, 2022. szeptember 1. napjával – pályázat benyújtása esetén kinevezhető-e intézményvezetőnek úgy, hogy az intézményvezetői juttatás mellett a nyugellátására is jogosult? Az említett rendelet vezetői megbízás esetére is szól?
3. cikk / 7 Napközis foglalkozást is tartó gyógypedagógus kötelező óraszáma, pótléka
Kérdés: Iskolánkban gyógypedagógust is foglalkoztatunk. Módosítottuk az alapító okiratot, integrált iskola lettünk. A gyógypedagógust 18 órában a napköziben foglalkoztatjuk, nevelőtanári diplomája is van. A napköziben a gyermeklétszám 33 fő. A napközis tanár kötelező óraszáma 23, a gyógypedagógusé 21. Jelenleg 5 tanulóval foglalkozik a gyógypedagógus összesen heti 8 órában (egyéni foglalkozás). Így a túlórák száma heti 3 óra. A rehabilitációs órák száma viszont menet közben egyre több lesz, hiszen a rászorulók száma is nő. Kérdésem az, hogy mennyi így a tanár kötelező óraszáma, illetve kell-e, lehet-e átlagot számolni a kétféle óraszám alapján? Hogyan vegyük figyelembe a növekvő rehabilitációs óraszámokat? Jár-e a dolgozónak a gyógypedagógiai pótlék?
4. cikk / 7 Közalkalmazotti besorolás I.
Kérdés: Egyetemi végzettséggel és közoktatás-vezetői végzettséggel rendelkező óvodapedagógus mint intézményvezető az "I" fizetési kategóriába volt sorolva. Vezetői megbízása lejárt, nem bízta meg a képviselő-testület újra. Vissza kell-e sorolni a "G" kategóriába, és vissza kell-e vonni a bért is a volt vezetőtől, hisz most már óvónőként dolgozik tovább?
5. cikk / 7 Humánszervező egyetemi végzettség figyelembevétele iskolaigazgató besorolásánál
Kérdés: Általános iskola igazgatója elvégezte a közoktatási vezető szakirányú továbbképzést, mely pedagógus-szakvizsgával egyenértékű. Ez alapján "F" fizetési osztályból "G" fizetési osztályba került átsorolásra. Az igazgató további végzettséggel is rendelkezik, méghozzá humánszervező egyetemi végzettséggel. Ez alapján át lehet-e sorolni "H" fizetési osztályba?
6. cikk / 7 Kötelező pályáztatás a közalkalmazottak esetében
Kérdés: Kell-e pályázatot kiírni óvónői munkakör betöltésére?
7. cikk / 7 Óvónő, illetve igazgató átsorolása
Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvoda óvónője elvégezte a közoktatás-vezetői tanfolyamot. Jogosult-e az "F" fizetési osztályból "G" fizetési osztályba történő átsorolása, ha a munkaköre változatlan maradt, nem lett vezető, és a jelenlegi munkaköréhez ez a szakvizsga nem szükséges? Vezető beosztású (igazgató) elvégezte a közoktatás-vezetői tanfolyamot, és utána átsorolták "F"-ből "G" fizetési osztályba. Jelenleg azonban már nem tölt be vezetői beosztást. Vissza lehet-e sorolni "F" fizetési osztályba, mivel jelenlegi beosztásához nem szükséges ez a szakvizsga?