A kisadózó vállalkozás értelmezése

Kérdés: A Katv. 2021. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezései szerint az alábbi esetekben merül fel a kifizetőt terhelő 40%-os adófizetési kötelezettség 3 millió Ft bevétel felett:
- 8. § 6a) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
- 8. § (6b) bekezdése szerint, ha a kisadózó vállalkozás olyan külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől (a továbbiakban: külföldi kifizető) szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e bevétel után az annak megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót fizet.
- 8. § (6c) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40%-os mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40%-os mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
c) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
A d) pont szerinti Áht. költségvetési szerv alatt az önkormányzat is értendő, azaz az önkormányzat is költségvetési szervnek tekintendő a szabály értelmezésénél?
Részlet a válaszából: […] ...a nemzetiségi önkormányzatra, valamint önkormányzati társulásra nem értelmezhető, de az általuk alapított intézmények és a polgármesteri hivatal költségvetési szervnek minősülnek, ezért rájuk vonatkozik a Katv. 8. §-ában meghatározott esetekben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Polgármester részére fizetett költségtérítés

Kérdés: A polgármester a Mötv. 71. §-a szerinti költségtérítésben részesül. Ezen túl meg kell-e téríteni részére azon utazásainak költségét, amelyek nem férnek bele a költségtérítés Mötv. 71. §-a szerinti keretbe (pl. külföldi projekttalálkozó útiköltsége, vagy az ország távolabbi részén történő konferencia útiköltsége)? Amennyiben megtéríthető, akkor annak mi az elszámolási rendje? Csak kiküldetési rendelvény alapján, vagy kifizethető a polgármester részére az üzemanyag-tankolásról szóló, az önkormányzat nevére kiállított számla?
Részlet a válaszából: […] ...Mötv. 71. §-a alapján mind a főállású, mind a társadalmi megbízatású polgármester az illetményének, tiszteletdíjának 15%-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult.A polgármester, alpolgármester jogviszonya – akár főállásban, akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.

Polgármester munkába járása

Kérdés: Főállású polgármesterként dolgozom, és nem a településen élek. Kérdésem, hogy munkába járás címén a 9 Ft-ot elszámolhatom-e? A 15%-os költségtérítésnek – nem számolom el tételesen – milyen terhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra. A Mötv. 71. §-a különös szabályokat tartalmaz a polgármesterek díjazásával kapcsolatban, mely rögzíti, hogy a polgármester havonta az illetményének 15%-ában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Alpolgármester költségátalánya utáni járulékfizetési kötelezettség 8 órás főállás mellett

Kérdés: Alpolgármesterünk fix összegben megállapított havi költségtérítést kap. Milyen járulékfizetési kötelezettsége van ez után? 8 órás főállása van más munkáltatónál. Szerinte pénzbeni egészségügyi járulék nem vonható tőle, a központi számfejtési program azonban automatikusan vonja. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy az alpolgármesteri költségtérítés után melyik jogszabály alapján, milyen járulékot kell vonni!
Részlet a válaszából: […] ...alpolgármester költségátalánya a polgármesteri tisztségellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjárólszóló törvény (Pttv.) 10. és 18. §-a, valamint az Szja-tv. 24-25. §-a alapjánnem önálló tevékenységből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.

Polgármester költségátalánya utáni levonások

Kérdés: Helyi önkormányzat alpolgármestere jogszabályban meghatározott mértékű költségátalányt kap havi rendszerességgel. Milyen levonás terheli a költségátalányt abban az esetben, ha az alpolgármesternek főállású munkaviszonya is van (különös tekintettel az egészségbiztosítási járulék pénzbeli és természetbeni megoszlására)?
Részlet a válaszából: […] Kérdésük kapcsán először is felhívom figyelmüket a helyiönkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 33/A. § (2) bekezdés a)pontjára, illetve a 103. § (2) bekezdésére. A költségátalány nem önálló tevékenységből származó,összevonandó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.