14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Várandós társadalmi megbízatású alpolgármester
Kérdés: Várandós társadalmi megbízatású alpolgármester részesülhet egyidejűleg CSED-ellátásban és [a Mötv. 80. § (2), valamint (3) bekezdése alapján megállapított] tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben? Ezen tisztsége mellett más munkáltatónál főállású munkavállaló.
2. cikk / 14 Polgármester munkába járása
Kérdés: Főállású polgármesterként dolgozom, és nem a településen élek. Kérdésem, hogy munkába járás címén a 9 Ft-ot elszámolhatom-e? A 15%-os költségtérítésnek – nem számolom el tételesen – milyen terhei vannak?
3. cikk / 14 Ruházati költségtérítés adóvonzata
Kérdés: Közös hivatalként működünk, melybe két település tartozik. Az idei évben mindkét település elfogadta a köztisztviselők juttatásairól szóló rendeletét, és a közös önkormányzati hivatal költségvetésében a köztisztviselők és a polgármesterek részére ruházati költségtérítést állapított meg. Különbözik-e a levonandó közterhek összege a ruházati költségtérítés után, ha a köztisztviselői szabályzatban számla benyújtását írom elő, vagy ha az összeget számla benyújtása nélkül fizetem ki a dolgozóknak?
4. cikk / 14 Polgármesterek díjazásának személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás szempontjából történő megítélése
Kérdés: Polgármester költségtérítésével kapcsolatban olvastuk, hogy ez nem önálló tevékenységből származó jövedelem, az azonban még kérdéses számunkra, hogy úgy kell tekinteni, mint munkaviszony jellegű jogviszonyt, vagy mint választott tisztségviselő díjazását? Amennyiben ez utóbbinak tekintendő, hogyan alakul a polgármester részére juttatott cafeteria adózása?
5. cikk / 14 Előirányzat-átcsoportosítás
Kérdés: Hogyan történik az önkormányzatok költségvetésében a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás, továbbá a bírósági ítéletek alapján megállapított, elmaradt jövedelem miatti kártérítés számviteli elszámolása?
6. cikk / 14 Kiküldetési költségtérítés megbízási jogviszonyban
Kérdés: Önkormányzatunknál megbízási jogviszonyban álló személy belföldi kiküldetési rendelvényt adott le, melyet a polgármester leigazolt. Adhat-e le megbízási jogviszonyban álló személy kiküldetési rendelvényt (belföldit és külföldit egyaránt)? A bérszámfejtéssel foglalkozó kolléga ismeretei szerint befogadhatjuk a kiküldetési rendelvényt, viszont járulékvonzata van (a kolléga "felbruttósítja" az összeget, és elszámolja utána a járulékokat is). Helyes ez így, vagy pedig csak az alapösszeggel kell számolnunk?
7. cikk / 14 Rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Községi önkormányzatnál rokkantnyugdíjast lehet-e alkalmazni július 1. után az Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatottként (takarítónő), illetve részmunkaidős könyvtárosi munkakörben?
8. cikk / 14 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
9. cikk / 14 Reprezentáció
Kérdés: Önkormányzati választások alkalmával a helyi választási iroda és a szavazatszámláló bizottság tagjait a választás napján étkeztetésben részesíti a polgármesteri hivatal (reggeli, ebéd, vacsora). Az étkezők között vannak hivatali dolgozók, akik megbízási szerződés alapján végzik a munkájukat, a bizottsági tagok között pedig vannak külsősök, akik az elvégzett munkájukért tiszteletdíjat kapnak, és vannak olyan tagok is (pártdelegáltak), akik semmilyen juttatásban nem részesülnek. A fenti személyek étkeztetése minősülhet-e reprezentációnak, illetve ha nem, akkor milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az egyes csoportok után a polgármesteri hivatalnak?
10. cikk / 14 Saját személygépkocsi hivatali célú használata
Kérdés: Körjegyzőségünkön a körjegyző az éves költségvetési előirányzat erejéig havonta, egyenlő mértékben fizetett költségátalányt kap személygépkocsijának hivatali célú használata után. A körjegyző saját maga vezeti a költségelszámolását (útnyilvántartás), engedéllyel rendelkező programot felhasználva. A körjegyző és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester évente megállapodásban rögzítik a költségátalány kifizetésének rendjét (idejét, kifizethető havi maximális mértékét, elszámolások rendjét). Köteles-e a körjegyző a költségátalány kifizetésekor bemutatni a költségelszámolását, vagy elégséges a megállapodásban foglalt nyilatkozata, hogy erről ő gondoskodik? Hivatali előfizetésben lévő rádiótelefon alkalmazott által történő értékkorlátos vagy korlátlan használatának helyi szabályozásakor mire kell ügyelni?
