17 talált cikk a javítás , polgármester kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati hivatal és a kormányhivatal közös használatában van a hivatal egyik ingatlana, melynek üzemeltetője a hivatal, használója a kormányhivatal, amely üzemeltetési megállapodás alapján viseli a felmerülő üzemeltetési, fenntartási és javítási költségek rá eső részét az ingatlan tekintetében. A költségek a használt terület arányában átszámlázásra kerülnek. Továbbá átadásra került a kormányhivatal részére egy gépjármű, amelynek a felelősségbiztosítását, casco biztosítását, cégautóadóját a kormányhivatal mint üzembentartó, használó fizeti az átszámlázás alapján. Az ingatlant mint parkolót használja közösen a hivatal és a kormányhivatal. A parkoló megközelíthetősége érdekében úthasználati díjat fizet a hivatal egy külső szervezet részére. A külső szervezet a számlában nem számít fel áfát, mivel a szervezet az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes az adó alól a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. A hivatal az adókötelessé tételt választotta ugyan az ingatlan-bérbeadásra, de a kormányhivatal az ingatlanrész használatáért bérleti díjat nem fizet, csak a közösen használt ingatlan költségeit osztják meg. Az Áfa-tv. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében: "Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: ... b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra." A polgármesteri hivatal az általános áfaszabályok szerint adózik, az ingatlan bérbeadását adókötelessé tette. Milyen módon kell átszámláznia az üzemeltetési költségeket a hivatalnak a kormányhivatal felé, üzemeltetési költségként, illetve közvetített szolgáltatásként? Az átszámlázást milyen áfakulcs felszámításával teheti meg, ha a fentiek alapján ezen ügylet közvetített szolgáltatás, illetve milyen áfakulccsal, ha szolgáltatásnak minősül? Válaszukban szíveskedjenek kitérni az áfa felszámítása nélkül bejövő úthasználati díj, a használatba adott gépjármű cégautóadója és a felelősség, illetve a cascodíjak átszámlázásáról! A közvetített szolgáltatás továbbszámlázásáról a Költségvetési Levelek 317. számában, az 5634., és a Költségvetési Levelek 311. számában, az 5521. számú válaszban a továbbszámlázás esetén eltérő áfatartalmat írnak, az egyikben, ha az önkormányzat áfás, akkor mindent 27%-os áfatartalommal kell továbbszámlázni. A másik válaszban azt írják, hogy azzal az áfatartalommal, amivel a bejövő számlát kapja az önkormányzat. Kérem a fenti eset alapján a pontosítást!

Kérdés: A 2012. évi XCIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján a járási hivatal kialakításához szükséges ingatlanrészeket 2013. január 1-jétől az önkormányzat ingyenes használatba adta a megyei kormányhivatal számára. Az üzemeltetési megállapodás alapján az üzemeltetési költségeket (áram, víz, fűtés, őrzés, takarításhoz kapcsolódó tisztítószerek stb.) meghatározott arányban az önkormányzat számlázza tovább részükre. Bérbeadás tekintetében áfamentesen számláz az önkormányzat, ezért a rezsiköltségek is így lettek tovább-számlázva a járási hivatal felé az áfával növelt bekerülési értéket véve alapul. A kormányhivatal visszaküldte részünkre a számlát e hónapban, az Áfa-tv. 70. §-a alapján kérik az áfakulcs 27%-ra történő javítását. Milyen adómértékkel kell továbbszámlázni az üzemeltetési költségeket?

Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. 2014-ben szolgáltatást végzett az önkormányzat részére. A számlát a teljesítést követően kiállította teljesítésigazolás birtokában, az áfa befizetésre került. Az önkormányzat a számlát "elfektette", majd hosszas levelezést követően 2020-ban jelezte, hogy a polgármesteri hivatal részére és adószámára kell a számlát elkészíteni. Véleményünk szerint a számlahelyesbítés szabályai szerint kell eljárni, a polgármesteri hivatal pedig a számla sztornírozásához, új számla kiállításához ragaszkodik 2020-ban. A szabályos teljesítésigazolás birtokában a beszámolók is a helyes adatot tartalmazzák.
Mi a teendő, sztornírozható-e az eredeti számla, illetve kiállítható-e 2020-ban 2014. évi teljesítéssel új számla, vagy az általunk javasolt számlahelyesbítéssel oldható meg?

Kérdés: A polgármester a Mötv. 71. §-a szerinti költségtérítésben részesül. Ezen túl meg kell-e téríteni részére azon utazásainak költségét, amelyek nem férnek bele a költségtérítés Mötv. 71. §-a szerinti keretbe (pl. külföldi projekttalálkozó útiköltsége, vagy az ország távolabbi részén történő konferencia útiköltsége)? Amennyiben megtéríthető, akkor annak mi az elszámolási rendje? Csak kiküldetési rendelvény alapján, vagy kifizethető a polgármester részére az üzemanyag-tankolásról szóló, az önkormányzat nevére kiállított számla?

Kérdés: Önkormányzat képviselő-testülete rendelettel tiszteletdíjat állapított meg a képviselő és a nem képviselő, azaz külsős bizottsági tagok számára 2017. március hótól. A tiszteletdíj összegének meghatározásakor különbséget tettek a választott képviselők és a külsős bizottsági tagok tiszteletdíja között. Ezt a rendeletet jegyző terjesztette elő, és jegyző, valamint polgármester írta alá. Törvényességi felügyeleti vizsgálat a rendeletet Alaptörvénybe és a Mötv. 40. §-ának (4) bekezdésében foglalt előírásoknak meg nem felelően jogszabálysértőnek találta. A rendelet újratárgyalására és kijavítására 2018. augusztusban került sor. Az önkormányzat 17,5 hónapon keresztül jogszabállyal ellentétesen látta el a fel-adatát, és anyagi kárt okozott a magánszemélynek. Lehet-e ebben a kérdésben felelősséget megállapítani, vagy helytelen önkormányzati rendelet megalkotásával, hitelesítésével törvényes lehet az anyagi károkozás?

Kérdés: Polgármesteri hivatal weboldalának felújítását rendeli meg. A szerződés szerint a felújításba a portál átalakítása, a meglévő adatok átemelése, helyszíni telepítés, oktatás tartozik. A weboldal forráskódja a fejlesztés lezártával CD-lemezen a polgármesteri hivatal részére kerül átadásra. Milyen rovaton javasolják elszámolni a fent részletezett tevékenységeket?

Kérdés: Az 1994. évi LXIV. törvény hatályon kívül helyezésével változtak-e a főállású polgármesterek költségtérítésének szabályai? Választható-e a költségátalány? Ha számlával kell igazolnia a költségeit, akkor kinek a nevére kell, hogy szóljon a számla? Van-e változás a saját gépjármű hivatali célú használatával kapcsolatban?

Kérdés: A Mötv. 71. §-ának (6) bekezdése értelmében a polgármester az illetményének 15%-ában meghatározott költségtérítésre is jogosult. Számfejtése és kifizetése az Szja-tv. 17. §-ának (2) bekezdése, az adóelőleg megállapítása a 47. § (2) bekezdése szerint történik? Ha nyilatkozik, akkor 100%-ig alkalmazhat költségelszámolást, ha nem, akkor 90%-a számít a jövedelemnek? Tételes költség­elszámolás alapján a saját névre szóló számlát őrzi meg, vagy útiköltség-elszámolást is készíthet? Adó- és járulékvonzata hogyan alakul?

Kérdés:

Településünk polgármestere a Mötv. alapján költségtérítést kap. Kell-e számlával igazolnia felmerült költségeit? Ez jellemzően üzemanyagköltség. Ha igen, hogyan? Útnyilvántartást kell vezetnie, vagy elég a saját nevére szóló üzemanyagszámla, illetve a kettő együtt? Egyéb költségeit mivel igazolja?

Kérdés: Az önkormányzat pályázati pénzeszköz igénybevételével egy településrészén az ivóvíz minőségének javítására szolgáló fejlesztést végez. A támogatás nem terjed ki a beruházás bekerülési összegének áfatartalmára. Alapesetben a közműberuházás áfája visszaigényelhető. A pályázatban azonban az önkormányzat adószámát, számlaszámát kell megjelölni, de az önkormányzat alanyi adómentes, ezért előzetesen felszámított adó levonására sem jogosult. Az Áht. 83/A. §-ának (2) bekezdésében leírtaknak megfelelően (az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervein kívül) a hivatal végzi az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat. A hivatal előzetesen felszámított adó levonására is jogosult. A pályázati összeg az önkormányzati számlára vagy egy elkülönített számlára fog érkezni, azt átvezetjük a hivatal számlájára, a beruházással kapcsolatban felmerült számla összegét a hivatal számlájáról egyenlítjük ki. A beruházás a már üzemeltetésre átadott közművek értékét fogja növelni. Az üzemeltetőtől a bérleti díj is a hivatal számlájára érkezik. Számvitelileg minden a hivatalnál jelenik meg. Adóbevallást a hivatalra és az önkormányzatra is készítünk. Abban az esetben, ha az önkormányzat a víziközmű beruházója, és ennek kapcsán a támogatásban részesülő, a polgármesteri hivatal adóbevallásában szerepeltetve a beruházás áfája visszaigényelhető-e?