Munkába járás költségtérítése

Kérdés:

A polgármesteri hivatalnál vezetői pozíciót betöltő munkavállalónk 44 km-ről jár be dolgozni saját gépkocsival. Munkába járás címen, adómentesen, maximum 15 Ft/km számolható el (jelenleg ezt téríti neki a hivatal). Mivel a benzinárak jelentősen megnövekedtek, jelentős költségtöbblettel jár a dolgozó munkába járása.
1. Megállapodhatunk-e úgy, hogy munkába járásként, a kiküldetésként elszámolható módon határozzuk meg a költségtérítést (amortizáció + NAV szerinti normafogyasztás), és így az adómentesen elszámolható (munkába járás) feletti részt is megkapja a munkavállaló (természetesen bérként adózva és megfizetve utána a szochót)?
2. Ha az 1. pont kivitelezhető, lehetséges-e alacsonyabb vagy magasabb fogyasztás meghatározása is, eltérően a kiküldetésben meghatározott, cm³ után előírt NAV szerinti normafogyasztásnál?
3. A szabályzatunkba ezt a döntésünket bele kell-e foglalni, vagy ez lehet egy egyedi megállapodás a munkavállalónkkal? Ha a szabályzatba bele kell foglalni, akkor lehetséges, hogy ez az emelt összegű költségtérítés csak egyedi döntéssel és megállapodással, rendkívüli esetekben, egyedi (magasabb) felelősséget igénylő munkakörben áll fenn?
4. Ha ez a megállapodás járható út, milyen dokumentáció szükséges, hogy ez az emelt költségtérítés adható legyen a dolgozónak (pl.: szabályzaton átvezetés, munkáltatói intézkedés, valamilyen egyedi megállapodás stb.)?

Részlet a válaszából: […] A 39/2010. Korm. rendelet alapján a munkavállaló részére a tömegközlekedési jegy, bérlet térítése helyett az Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg (15 Ft/km) 60 százaléka akkor jár, haa) a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Kiküldetés vagy hivatali út

Kérdés: Egyik dolgozónk Budapesten lakik és otthon dolgozik, de a munkaszerződése szerint hetente két napot az intézmény székhelyén, Nagykanizsán kell dolgoznia. A Budapest-Nagykanizsa közötti utazást és a szállásköltségét kiküldetésként számoltuk el. Helyesen jártunk el, vagy hivatali útnak kellene tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Konyhai szolgáltatás kiszámlázása

Kérdés: Költségvetési szerv számláz munkabért közterheivel a polgármesteri hivatalnak/másnak. A bér+közterhei összegét áfásan kell-e számlázni, vagy adómentesen? (Választások kapcsán számláztuk a konyhások bérköltségét.)
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha a költségvetési szerv valamilyenszolgáltatást nyújt a polgármesteri hivatalnak vagy másnak, amely tevékenységaz Áfa-tv. hatálya alá tartozik (többek közt nem közhatalmi tevékenység), aköltségvetési szervnek az Áfa-tv. által meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Ruházati költségtérítés adókötelezettsége

Kérdés: A polgármesteri hivatal a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó (pl. fizikai munkát végző alkalmazottak, kézbesítők stb.) dolgozói részére ruházati költségtérítést fizet úgy, hogy a ruházat megvásárlására az év elején előleget biztosít. Az előleg felhasználásáról a dolgozóknak 30 napon belül a polgármesteri hivatal nevére kiállított felsőruházatról szóló számlával kell elszámolniuk. Helyesen járunk-e el akkor, ha e juttatás után a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint fizetjük a közterheket? A 30 napon túli elszámolás esetén keletkezik-e kamatkedvezmény miatti adókötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklete (a 8.24. pontban)adómentességet biztosít a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adottmunkaruházati termékre. Tekintettel arra, hogy a kérdésben nem kizárólagmunkaruházati termékről, hanem általában felsőruházati termékről van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Cégtelefon magáncélú használata miatti adókötelezettség

Kérdés: A polgármesteri hivatal telefonjait az alkalmazottak magáncélra is használhatják úgy, hogy a magánbeszélgetéseket egy előhívó szám alkalmazásával lehet kezdeményezni. Ezzel a módszerrel elkülönítjük a hivatali és a magánbeszélgetések költségeit. A magánbeszélgetések költségét azonban nem teljes egészében téríttetjük meg a dolgozóval, a magáncélú beszélgetések havi költségéből az 5000 forintot meghaladó részt kell megfizetniük. Adóköteles-e ez a juttatás, vagy alkalmazható a csekély értékű ajándékoknál érvényesülő adómentesség?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. § (1) bekezdésének mb) pontjában foglaltszabály alapján a munkáltató telefonjának magáncélú használatávalösszefüggésben keletkezett kiadásból azt a részt terheli 54 százalékos személyijövedelemadó, amelyet az érintett magánszemély nem térít meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.

Dolgozóknak nyújtott étkeztetés

Kérdés: Melegkonyhával rendelkező intézmény vagyunk. Dolgozóink sajnos (fenntartók elvonása miatt) nem részesülnek étkezési támogatásban, konyhánkon egy ebéd nyersanyagnormája 183 Ft (áfásan). Felmerült a polgármester részéről, hogy a dolgozók a fenti összegért egy ebédet kapjanak, a rezsiköltséget "elnyeli" a konyha. Kérdésünk, hogy lehet-e így eljárni, illetve ha nem, akkor a fenti összeg mellett a rezsiköltséggel hogyan kell elszámolni? Jelenleg egy ebéd ára a dolgozóknak 300 Ft, vendégeknek 350 Ft. Mennyi a rezsiköltség alapja: 350-183 vagy 300-183 Ft? Dolgozók esetén lehet-e kétféle térítési díjat kérni ugyanazért az ebédért?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadó szempontjából természetbenijuttatásnak minősül a magánszemélynek juttatott termék, nyújtott szolgáltatáspiaci értékéből az az összeg, amelyet a magánszemélynek nem kell megfizetnie(megtérítenie).A munkavállalónak nyújtott juttatások esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Étkezési hozzájárulás

Kérdés: A polgármesteri hivatal dolgozói közül többen a 6000 forintos étkezési hozzájárulást veszik igénybe. 1. Lehetséges-e, hogy több számlával számol el a dolgozó, és a számlák különböző melegétkeztetést biztosító vendéglátóegységektől származnak? 2. A dolgozónk egy hónapban 4500 forint értékű meleg ételt fogyaszt el, mely összegről számlát hoz. Ilyen esetben a fennmaradó 1500 forint elveszik, vagy átvihető-e a következő hónapra úgy, hogy éves szinten a 12 hó x 6000 forint összeghatárt ne lépje túl?
Részlet a válaszából: […] Nincs törvényi akadálya annak, hogy több melegétkeztetést biztosító vendéglátóhelyről származó (a munkáltató nevére kiállított) számla alapján térítsék meg a munkavállalók étkezését.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2004. január 1-jétől hatályos 8.17. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 10.