Költségvetési szervnél, önkormányzatnál és hivatalánál két munkavégzésre irányuló jogviszony egyidejű fennállásának feltételei

Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...ki – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – polgármesteri hivatalban – foglalkoztatottakra.Az önkormányzatnál (polgármesteri hivatalnál) közszolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Közszolgálati jogviszonyban töltött idő

Kérdés: Egy köztisztviselő 1991. február 1-jétől jelenleg is a polgármesteri hivatal köztisztviselője. A köztisztviselő jelenleg az I. besorolási osztály 14. fizetési fokozatába van besorolva, vezető főtanácsosként. A jelenlegi besorolásához beszámított és figyelembe vett munkaviszonyok az alábbiak:
1. tartósítóipari kombinát: 1987. 09. 14.-1990. 04. 25. között munkaviszony, ezen időszak alatt (1989. 02. 28. és 1989. 07. 04.) sorkatonai szolgálatot töltött;
2. megyei munkaügyi szolgáltató iroda: 1990. 06. 06.-1990. 07. 18. között munkanélküli-segély;
3. polgármesteri hivatal: 1991. 02. 01-jétől jelenleg is köztisztviselői jogviszony.
Köztisztviselőnk személyi anyagának felülvizsgálata során kiderült, hogy a katonakönyvének tanúsága szerint 1981. 08. 27. és 1982. 08. 08. között sorkatonai szolgálatát töltötte, amely időtartamot jelenlegi és korábbi köztisztviselői besorolásai során sem vette figyelembe munkáltatója. A kérdés tehát az, hogy az iménti sorkatonai szolgálat idejét is be kell/kellett volna számítani a besorolásnál figyelembe vehető időtartamok közé? Ha igen, akkor a köztisztviselő milyen igénnyel léphet fel munkáltatójánál, esetleges elmaradt illetményének megtérítését milyen időtartamra követelheti tőle?
Részlet a válaszából: […] A közszolgálati tisztviselő besorolásánál figyelembe kell venni a munkavégzésre irányuló jogviszonyban, különösen a munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 17.

Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszony létesítése

Kérdés: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. 91/A. §-ának (1) bekezdése szerint "a tizenötezer fő alatti lakosságszámú településeken – a feladatellátás veszélyeztetése nélkül – a települési önkormányzat a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás biztosításával és a közművelődés támogatásával összefüggő feladatait közös szervezetben láthatja el". A településünk lakosságszáma 3300 fő, ezért nem indokolt a külön költségvetési szerv (intézmény) létrehozása a fenti feladatok ellátására. A képviselő-testület azt tervezi, hogy 2013. január 1-jétől a nyilvános könyvtári feladatot önálló szakmai intézményegységként működteti az önkormányzat (nem a polgármesteri hivatal) költségvetésén belül. A muzeális intézmény továbbra is szakfeladatként szerepelne az önkormányzat költségvetésében. Azért nem a polgármesteri hivatal költségvetésén belül tervezi a nyilvános könyvtár bevételi és kiadási elő­irányzatait megtervezni, mert közalkalmazott felett a munkáltatói jogkört a jegyző nem gyakorolhatja, így a közalkalmazott személyi juttatása terhére történő kötelezettséget sem vállalhatja.
Kérdéseink:
1. A fenti megoldásnak van-e jogszabályi akadálya?
2. A nyilvános könyvtár intézményegység-vezetője vezető beosztásnak minősül-e, ha igen, a pályázatot a polgármester írja ki?
3. Településünk esetében – figyelembe véve a lakossági igényeket – nincs szükség napi 8 órában könyvtárosra. Lehet-e úgy teljes munkaidős közalkalmazottat kinevezni, hogy a dolgozó munkaidejének egy részében könyvtárosi (egyben vezetői) feladatokat, a fennmaradó munkaidejében más önkormányzati feladattal kapcsolatos ügyintézői munkát látna el?
Részlet a válaszából: […] ...az állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatottakkal, valamint– akár az önkormányzattal, akár a polgármesteri hivatallal jogviszonyban álló, a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.

Jubileumi jutalomra való jogosultság áthelyezés esetén

Kérdés: 1977 óta folyamatosan alkalmazásban állok, az említett évben egy vállalatnál helyezkedtem el, ahol a munkaviszonyom 1987-ig állt fenn. Ez utóbbi évben kerültem áthelyezéssel a jelenlegi munkahelyemre, ami korábban tanács vb szakigazgatási szerve volt, jelenleg pedig a polgármesteri hivatal. 1987-ben – az akkori jogszabályi rendelkezés szerint – államigazgatási munkaviszonyt létesítettem, ami a Ktv. 1992. július 1-jei hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonnyá alakult át. A Ktv. 49/E. §-a (2) bekezdésének c) pontja és (3) bekezdése értelmében ez évben kaptam volna meg a 35 éves jubileumi jutalmamat, azonban jelenlegi információim szerint a hatályos törvényi rendelkezések – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) előírásai – alapján nem jár a részemre. A Költségvetési Levelek 2012. június 12-i szám 3192. pontjában írt magyarázat utolsó bekezdése azonban éppen az én "esetemre" (is) utal, miután 1992 előtt, 1987-ben áthelyezéssel kerültem a jelenlegi munkahelyemre. Mindezek alapján – álláspontom szerint – 2012. augusztus 1-jén, amikor a 35 éves időszakom lejárt, a négyhavi jubileumi jutalom megilletett volna engem. Ha így van, kérem ennek a részletes jogszabályi levezetését.
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott 3192. számú válaszban leírtak szerint az 1992. július 1-jét megelőző munkaviszonyokat a Kttv. nem sorolja fel a jubileumi jutalom szempontjából a beszámítandó idők között, azok tehát 2012. március 1-jétől nem vehetők figyelembe, ugyanakkor – a korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 30.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […] ...választott tisztségviselője, ahelyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője),társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képezőjövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a biztosítási bérhatárösszegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Jubileumi jutalom, illetve végkielégítés számítása

Kérdés: 1952-ben született nő közalkalmazott jogviszonyai: B.-i Szénbányák 1970-1976, Vállalat 1976-1979. Egyesült Izzó 1979-1980, Autójavító Vállalat 1980-1984, "munkaviszony megszűnt" bejegyzés. Áthelyezés innen folyamatos, Áramszolgáltató 1984-1986, Gimnázium 1986-1989, Polgármesteri Hivatal 1989-1992, Általános Iskola 1992-1998, Polgármesteri Hiv. 1998-1999, Ker. Önk. Ifjúsági és Sportközpont 1999-től jelenleg is. Jubileumi jutalom szempontjából mely évek számítanak? Végkielégítés szempontjából mely évek számítanak? Miként lehet egyértelművé tenni azt a mondatot, hogy az 1992. július 1. előtti munkaviszonyokból, munkáltatókból mi került a Kjt. hatálya alá? Pl. 2008/2241 kérdés: Tervezőiroda miért számítandó be, mert állami? Jelen munkaviszonyból is a Szénbányák, az Autójavító stb. is állami volt.
Részlet a válaszából: […] ...az állami és ahelyi önkormányzati költségvetési szervek (pl. általános iskola), kivétel aközigazgatási szervek (pl. minisztérium, polgármesteri hivatal). Viszont ahelyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátásárafoglalkoztatottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 8.

Tanulmányi szerződés

Kérdés: Polgármesteri hivatal tanulmányi szerződés keretében vállalta, hogy megtéríti a köztisztviselő utazási költségeit is, mivel a főiskola egy vidéki nagyvárosban van. A tanulmányi szerződés nem tér ki részletesen arra, hogy milyen közlekedési eszköz vehető igénybe. A munkavállaló saját gépkocsi üzemanyagköltségét szeretné megtéríttetni, számla alapján. Jogos-e a munkavállaló követelése?
Részlet a válaszából: […] Köztisztviselővel is az Mt.-ben meghatározott feltételekszerint köthető tanulmányi szerződés, ezt a kérdést a Ktv. nem szabályozza. Amunkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződéstköthet. Bár a jogszabály lehetővé teszi, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Anyakönyvvezető ruházatiköltség-térítése

Kérdés: Kötelezi-e valamilyen jogszabály az önkormányzatot, hogy a nem főállású anyakönyvvezetőnek (egyébként szociális előadó) a köztisztviselőket megillető ruházatiköltség-térítésen felül további ruházatiköltség-térítést fizessen?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. előírásait kell alkalmazni.Juttatásaikra, járandóságaikra vonatkozóan a hivatkozott törvények tartalmaznak előírást. Ugyanakkor a polgármester és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról a Pök-tv. rendelkezik.A szociális előadót vélelmezhetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.