13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Testvérvárosi kapcsolatok keretében adott ajándék, nyújtott vendéglátás, szállás, utazás, szabadidőprogram adóvonzata és könyvelése
Kérdés: Önkormányzatunk polgármestere és képviselői Erdélybe utaznak testvértelepülési kapcsolat felvétele céljából. A vendéglátóknak ajándékot visznek. Milyen adókötelezettsége keletkezik ebből az önkormányzatnak? Amennyiben általunk is viszonzásra kerül majd a vendéglátás, és például étkezés, fürdőbelépő, szállás és utazási költség merül fel, ezen kiadásoknak milyen Szja-tv. szerinti fizetési kötelezettsége lesz? Milyen főkönyvi számra könyvelendők ezek a kiadások a költségvetési számvitelben?
2. cikk / 13 Köztisztviselők részére szervezett sportnaphoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség
Kérdés: Polgármesteri hivatalban reprezentációnak minősülnek-e a hivatali sportnappal kapcsolatosan felmerült költségek, illetve a sportnap végén a köztisztviselők megvendégelése? Reprezentációnak minősül-e a köztisztviselői napon a hivatal köztisztviselőinek juttatott vendéglátás, amelyet egy szakmai értekezlet előz meg?
3. cikk / 13 Polgármesteri költségtérítés
Kérdés: Önkormányzatunknál a polgármester költségtérítési átalányban részesül. Milyen költségeket számolhat el? Kedvezőbb lenne-e, ha tételes költségtérítést kapna?
4. cikk / 13 Pénzkezelés
Kérdés: Önkormányzatunk tervezi ügyfélkártya bevezetését. Mivel nálunk ilyen még nem volt, szeretnénk segítséget kérni ahhoz, hogy milyen módon lehet ezt kivitelezni? Mik a feltételek, a bevezetés mikéntje, illetve a könyvelés módja? Önkormányzatunknak részben önálló intézményei vannak, melyek pénzellátása jelenleg elszámolásra kiadott előleggel megoldott. Ezenkívül saját dolgozók részére is így oldjuk meg a különböző célú vásárlási előlegeket. (Pl. a polgármester és jegyző reprezentációs kiadásai stb.) Pénzügyi osztályvezetőnk a házipénztár pénzforgalmának csökkentését tűzte ki célul, melynek egyik eleme lenne az ügyfélkártya bevezetése. Elgondolása a következő: Az érintettek, akik eddig az elszámolási előleget kapták, most egy limitált összegű ügyfélkártyát kapnának, mellyel készpénzfelvétel is lehetséges, illetve megoldható vásárláskor a kártyával történő fizetés is. Mivel én kezelem a házipénztárt, eddig az én dolgom volt az előlegek kiadása, illetve elszámolása. Kérdésem, hogy ha pl. az iskola igazgatója felvesz készpénzt az ügyfélkártyával, majd azt elkölti, milyen könyvelési tételek állnak elő? Nem ugyanazt kell végigvinni, mintha én vettem volna fel a készpénzt? (Készpénz-bevételezés a házipénztárba, majd a számlák kiadásba helyezése?) Ha jól gondolom, ebben az esetben nem csökken a pénztárban a munka. A másik eset, amikor pl. az iskola igazgatója vásárlás esetén az ügyfélkártyájával fizet. Ilyenkor csak a bankszámlánkon jelenik meg a tranzakció. Itt viszont nem készpénzfelvételt kell könyvelni, hanem a számlát kell lekönyvelni, mint utalásnál. Milyen feltételekkel lehet bevezetni az ügyfélkártyát, jók-e a fenti elgondolások, illetve ahol használják már, ott hogyan működik, mi a tapasztalat?
5. cikk / 13 Testvérváros polgármesterének vendéglátogatása
Kérdés: Egy önkormányzat saját üdülőjében egy hétre vendégül látja egyik testvérvárosának polgármesterét és családját. Milyen főkönyvi számlára kell könyvelni a kifizetést, és milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik?
6. cikk / 13 Reprezentáció
Kérdés: Önkormányzati választások alkalmával a helyi választási iroda és a szavazatszámláló bizottság tagjait a választás napján étkeztetésben részesíti a polgármesteri hivatal (reggeli, ebéd, vacsora). Az étkezők között vannak hivatali dolgozók, akik megbízási szerződés alapján végzik a munkájukat, a bizottsági tagok között pedig vannak külsősök, akik az elvégzett munkájukért tiszteletdíjat kapnak, és vannak olyan tagok is (pártdelegáltak), akik semmilyen juttatásban nem részesülnek. A fenti személyek étkeztetése minősülhet-e reprezentációnak, illetve ha nem, akkor milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az egyes csoportok után a polgármesteri hivatalnak?
7. cikk / 13 Kisebbségi önkormányzat reprezentációs kerete
Kérdés: Községi önkormányzat polgármesteri hivatala vagyunk. Településünkön kisebbségi önkormányzat is működik. Működésükkel kapcsolatos kiadásaik jelentős része élelmiszer-beszerzés, mely reprezentációnak minősül. Helyesen jár-e el a hivatal abban az esetben, ha a kisebbségi önkormányzat adómentes reprezentációs keretét külön, a részükre járó állami támogatás, illetve saját bevételeik alapján állapítja meg, vagy mivel kiadásaik beépülnek az önkormányzat összes kiadásába, a reprezentációs költséget, illetve az adómentes értékhatárt együtt, az egész önkormányzatra összesítve kell megállapítani?
8. cikk / 13 Reprezentációs költségek adókötelezettségének megállapítása
Kérdés: Polgármesteri hivatal és a részben önállóan gazdálkodó intézményeink esetén van-e jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy a reprezentációs költségek adókötelezettségeinek megállapításánál mely bevételeket kell figyelembe venni, illetve milyen mértékű adókötelezettség terheli intézményeinket, valamint van-e külön előírás költségvetési szervek esetén, hogy mi számolható el reprezentációs költségként?
9. cikk / 13 Reprezentáció – természetbeni juttatás
Kérdés: Reprezentációnak vagy természetbeni juttatásnak minősülnek-e az alábbiak: - Önkormányzat állami ünnepen (augusztus 20.) vendégül látja a külföldi testvérközség küldötteit. A rendezvényen részt vesznek az önkormányzat dolgozói és a képviselő-testület tagjai is. - Költségvetési intézmény fennállásának nevezetes évfordulója alkalmából vendégül látja a dolgozókat, az önkormányzat polgármesterét, képviselő-testületi tagokat, más község intézményvezetőit. - Az önkormányzat nyugdíjasnap alkalmából vendégül látja a község nyugdíjasait, ahol az önkormányzat dolgozói és a képviselő-testület tagjai is részt vesznek, mint kiszolgálószemélyzet. Amennyiben a fentiek reprezentációnak minősülnek, milyen módon igazoljuk a résztvevők azonosságát?
10. cikk / 13 A polgármesteri tisztség ellátásával összefüggésben felmerülő költségek
Kérdés: A 2003. évi XLV. tv. 38. § (9) bekezdése módosította a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényt. Ezen módosítás 2003. július 1-jétől hatályos. A képviselő-testület a polgármesternek 30, az alpolgármesternek 20 százalékban állapította meg a költségátalány mértékét. Azt szeretném megtudni, hogy milyen költségek tartozhatnak ide a polgármesteri tisztség ellátásával összefüggő "szükséges költségek" közé. Az eddigi gyakorlat alapján jellemzően milyen költségeket lehet a költségtérítéssel elszámolni (útiköltség-térítés, gépkocsihasználat, étkezés, repi, ajándék)?