16 talált cikk a szabadság , köztisztviselő , polgármester kifejezésre

Kérdés: Polgármesteri hivatal köztisztviselője 2015. 04. 20-án létesített közszolgálati jogviszonyt a hivatallal. 2012. 02. 23-án született gyermeke tartós betegsége okán 2017. november 1-jétől 2018. november 30-ig gyermekgondozás céljából – GYES mellett – igénybe vett fizetés nélküli szabadságot. A közszolgálati jogviszonyáról 2018. november 30-ával lemondott. A fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó időarányos szabadságmegváltási igényt nyújtott be. Tekintettel arra, hogy a köztisztviselő a gyermek születésekor nem állt jogviszonyban a hivatallal, így is jogosult az 5 éves tartósan beteg gyermek után igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó időarányos szabadságra?

Kérdés: Főállású polgármester jelenleg csecsemőgondozási díjban részesül, de a település életében továbbra is tevékeny részt vállal. Gyermeke 3 éves kora előtt részmunkaidőben foglalkoztatható-e?

Kérdés: Egy köztisztviselő 1991. február 1-jétől jelenleg is a polgármesteri hivatal köztisztviselője. A köztisztviselő jelenleg az I. besorolási osztály 14. fizetési fokozatába van besorolva, vezető főtanácsosként. A jelenlegi besorolásához beszámított és figyelembe vett munkaviszonyok az alábbiak:
1. tartósítóipari kombinát: 1987. 09. 14.-1990. 04. 25. között munkaviszony, ezen időszak alatt (1989. 02. 28. és 1989. 07. 04.) sorkatonai szolgálatot töltött;
2. megyei munkaügyi szolgáltató iroda: 1990. 06. 06.-1990. 07. 18. között munkanélküli-segély;
3. polgármesteri hivatal: 1991. 02. 01-jétől jelenleg is köztisztviselői jogviszony.
Köztisztviselőnk személyi anyagának felülvizsgálata során kiderült, hogy a katonakönyvének tanúsága szerint 1981. 08. 27. és 1982. 08. 08. között sorkatonai szolgálatát töltötte, amely időtartamot jelenlegi és korábbi köztisztviselői besorolásai során sem vette figyelembe munkáltatója. A kérdés tehát az, hogy az iménti sorkatonai szolgálat idejét is be kell/kellett volna számítani a besorolásnál figyelembe vehető időtartamok közé? Ha igen, akkor a köztisztviselő milyen igénnyel léphet fel munkáltatójánál, esetleges elmaradt illetményének megtérítését milyen időtartamra követelheti tőle?

Kérdés: Városunkhoz csatlakozott két község, közös hivatalt hoztunk létre, a dolgozókat átvettük. Egy személy GYES-en volt, és most is azon van. Korábbi munkahelyén személyi illetményt állapítottak meg részére. Az új közös hivatalban személyi illetmény nincs, senki nem részesül ilyen bérben. Kötelező-e a GYES-ről visszatérő dolgozó részére továbbra is a személyi illetmény folyósítása, vagy végzettségének megfelelő besorolással alkalmazhatjuk az új közös hivatal szervezetében?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselő kolleganőnk 2012 októberében szeretné a nők 40 éves nyugdíjba vonulási lehetőségét igénybe venni. A 40 éves jubileumi jutalomra is jogosult lett volna a korábbi Ktv. alapján. A 40 éves jubileumi jutalomba a 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 150. §-ának (3) bekezdése alapján mely munkaviszonyok számítanak bele? Ha a kolléganő 1992. július előtt az Mt. hatálya alól áthelyezéssel került intézményünkbe, akkor ezen évek beszámítanak-e a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető idejébe?

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?

Kérdés: A községi önkormányzat gazdasági vezetőjének jár-e vezetői pótlék és vezetői többletszabadság?

Kérdés: A polgármester jubileumi jutalmának kiszámításakor mely időtartamok vehetők figyelembe?
1984. 08. 15.-1984. 09. 30. brigádvezető,
1984. 10. 01.-1984. 11. 30. művelődési ház igazgatója (közalkalmazott),
1984. 12. 01.-1986. 05. 22. sorkatonai szolgálat,
1986. 08. 01.-1988. 02. 29. köztisztviselő,
1988. 03. 01.-1991. 11. 30. köztisztviselő,
1991. 12. 01.-2003. 03. 31. köztisztviselő,
2003. 04. 01.-2007. 02. 28. köztisztviselő,
2007. 03. 01.-2010. 11. 03. ügyvéd, illetve
2010. október 03. napjától polgármesteri tisztséget lát el.
Mikor lesz jogosult a jubileumi jutalom kifizetésére?

Kérdés: Köztisztviselő vagyok, jegyzői beosztásban. Az 59. életévemet 2011. július 29-én töltöm be. Felvetődött a nyugdíjazásom gondolata. A polgármesterrel 2011. júliusig dolgoznánk együtt, és esetleg utána igénybe vehetném a nyugellátást. Amikor ez felvetődött, akkor még a felmentési idő 8 hónap volt. Gondolkodás után én elfogadtam az ajánlatot, és úgy számoltam, hogy 2011. február 1-jétől felmentési időmet töltöm, majd azt követően kérem a nyugdíjazást. De időközben a jogszabály lényegesen változott, amire én nem gondoltam, és nem voltam kellően előrelátó, hogy még a múlt évben éltem volna a lehetőséggel. A megváltozott kéthavi felmentési időre tekintettel megegyeztünk, hogy 2011. március 1-jétől szabadságra megyek, és június, júliusban pedig felmentésre. Én a Ktv. és az Önök 2010. 12. 14-i Költségvetési Levelekben megjelent 2800. számú cikkében olvasottakra tekintettel úgy gondolom, hogy nekem is járna végkielégítés. Ugyanis én még nem vagyok nyugdíjban, majd csak az év II. felétől kívánom azt kérelmezni. A Ktv. 19. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti olvasatban jár a végkielégítés, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. A polgármester állítása szerint nem jár a végkielégítés, mivel én kérem a felmentésemet, elérem a korkedvezményes nyugdíjkorhatárt, illetve rendelkezem már 40 éves munkajogviszonnyal. Jelenleg a rám vonatkozó nyugdíjkorhatár 62 év. Elvileg nem vagyok köteles nyugdíjba vonulni, de véleményem szerint közös megegyezéssel ez is megoldható. (Az más kérdés, hogy a mai szabályozás szerint "bármikor" felmondhatnak, minden következmény nélkül.) A nyugdíjfolyósító intézetnél még nem indítottam el az ezzel kapcsolatos eljárást, és amíg a munkaviszonyom "fennáll", nem is szándékozom.

Kérdés: Köztisztviselő besorolása a munkakönyve alapján 1970. 11. 20-tól megtörtént, ezen idők közszolgálati időként elismerésre kerültek. Időközben szolgálati idő elismerése révén a nyugdíjigazgatóság 1970. II. 20-át megelőzően is mutatott ki 1967-től évente változóan ledolgozott napokat (25, 4, 27, 77 napok). Ezeket is figyelembe kell venni a besorolásnál és a 40 éves jubileumi jutalom számításánál? A köztisztviselő 2 évig egy TSZ-nél pénzügyi ügyintéző volt. Ez a jubileumi jutalom szempontjából munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak (szövetkezeti tagsági viszony) számít?