Intézmény megszűnésével járó áthelyezések

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?

Részlet a válaszából: […] Arra az esetre, amikor a munkavállalók egyik jogviszonytörvény hatálya alól egy másik jogviszonytörvény hatálya alá kerülnek, azon okból, hogy a munkáltató (fenntartó) döntése szerint más szervezetnél kívánja továbbfoglalkoztatni adott feladatkör(ök)ben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Önkormányzati üzemeltetési és étkeztetési feladatok ellátása

Kérdés: Önkormányzatunk a karbantartási, gépjármű-üzemeltetési és étkeztetési feladatait intézmény útján látja el. Ha az önkormányzat úgy dönt, hogy megszünteti az intézményt, akkor az intézménynél lévő közalkalmazottak foglalkoztathatók tovább az önkormányzatnál? A Kincstár tájékoztatása alapján az étkeztetési feladatokat kötelező intézmény útján ellátni, de a többit nem. Helyes az az eljárás, hogy az étkeztetési feladatot átadjuk egy másik intézményünknek, a többi feladatot pedig átveszi az önkormányzat a dolgozókkal együtt?
Részlet a válaszából: […] ...javasolta az intézményi feladatellátást.A kérdés alapján nem teljesen egyértelmű, hogy a feladatok és az azt ellátó közalkalmazottak polgármesteri hivatalhoz vagy önkormányzathoz történő "átszervezéséről" van szó.A Kjt. hatálya az állami és a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Felmentési idő, jubileumi jutalom számításánál

Kérdés: A közalkalmazott felmentési ideje és jubileumi jutalma tekintetében mely jogviszonyok időtartama vehető figyelembe a következők közül?
- Városgazdálkodási Vállalat 1977. 10. 17.-1985. 07. 31.; (munkaviszony) áthelyezés
- Alkatrészgyár 1985. 08. 01.-1986. 11. 30.; (munkaviszony) áthelyezés
- Városgazdálkodási Vállalat 1986. 12. 01.-1993. 06. 30.; (munkaviszony) áthelyezés
(Ténylegesen költségvetési intézménnyé történő átalakulás, a dolgozók igazolást kaptak róla, hogy a jogviszonyuk folyamatosnak tekintendő.)
- Ingatlankezelő Iroda 1993. 07. 01.-1999. 09. 30.; (közalkalmazott) áthelyezés
- Polgármesteri Hivatal 1999. 10. 01.-2016. 04. 30.; (köztisztviselő) áthelyezés
- Önkormányzat 2016. 05. 01-jétől közalkalmazott.
Részlet a válaszából: […] A felmentési idő és jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehetők – többek között – a "közszférába tartozó szerveknél" eltöltött idők, valamint a Kjt. hatálybalépése (1992. július 1-je) előtt áthelyezéssel keletkezett korábbi munkaviszonyok időtartama mindaddig,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Áthelyezett köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító ideje

Kérdés:

A Költségvetési Levelek 2012. június 12-i, 3192. számon megjelent – Köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének megállapítása I. című – válaszával kapcsolatosan az alábbi kérdésem lenne. A polgármesteri hivatalhoz 1990. március
16-án áthelyezéssel kerültem az Mt. hatálya alól, így én az adott válasz alapján úgy értelmeztem, hogy rám is vonatkozik a 40 éves jubileumi jutalom. A cikket megmutatva a hivatal személyügyi referensének, azt a választ kaptam, hogy ez nem így van, rám nem vonatkozik, mert nem lehet az áthelyezést figyelembe venni.

Részlet a válaszából: […] A hivatkozott 3192. számú kérdésre adott válasz szerint amennyiben "egy olyan speciális körülmény is fennáll, amely szerint az érintett köztisztviselő 1992. július előtt az Mt. hatálya alól áthelyezéssel került intézményükbe, ... ebben az esetben ... figyelembe kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Eljárás körjegyzőség megszűnése esetén

Kérdés: 1. Egy körjegyzőség mint költségvetési szerv megszűnése/megszüntetése jogutódlással történő vagy jogutód nélküli megszűnésnek minősül-e, esetleg az határozza ezt meg, hogy a gesztor csatlakozik-e valahova, vagy önálló marad? Van-e erre előírás? A megszűnés következményeit a körjegyzőségnek mint költségvetési szervnek és mint jogi személynek is viselnie kell? A körjegyzőséget (A) alkotó három önkormányzat közül kettő döntött a körjegyzőségből való kiválásról január 1-jétől, és csatlakozási szándékukról egy másik (B) körjegyzőséghez. A harmadik önkormányzat (mely a gesztor volt) – mivel önállóan nem tud fenntartani hivatalt – szintén január 1-jétől csatlakozik egy harmadik (C) körjegyzőséghez. A döntéseket határidőben meghozták.
2. Az 1. pontban írt (A) körjegyzőség december 31-vel történő megszűnése miatt az ott dolgozó köztisztviselők közül 2 fő áthelyezéssel átkerülne (B) körjegyzőséghez, 2 fő (C) körjegyzőséghez, 2 fő közszolgálati jogviszonya megszűnik. Amennyiben a körjegyzőség megszűnése a Ktv. 15. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnésnek tekintendő, akkor nem felmentéssel kell megszüntetni a közszolgálati jogviszonyt, hanem az említett g) pont alapján. Ezért nem beszélhetünk felmentési időről sem, azonban a tovább nem foglalkoztatott köztisztviselők részére a Ktv. 15. § (5) bekezdés alapján járó összeget és a Ktv. 19. § (1)-(5) bekezdés szerint járó végkielégítést kell kifizetni december 31-én. December 31-én megszűnik a közszolgálati jogviszonyuk, a költségvetési szerv megszűnését követően nem merülhet fel "felmentési idő" sem. Ebben az esetben – mivel a munkáltató körjegyzőség megszűnik – január 1-jétől már nem terhelheti semmilyen kötelezettség sem az önkormányzatokat, sem (B) és (C) körjegyzőséget. Helyes-e ez az eljárás és következtetés?
3. A körjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnése szintén a Ktv. 15. § (1) bek. g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnéssel történhet-e?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó önkormányzatok megváltoznak, és e változáskövetkeztében a körjegyzői tisztségre új pályázat kiírására kerül sor, vagy apolgármesteri hivatal megszűnik, és az érintett önkormányzat részvételévelkörjegyzőség alakul, illetve területszervezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlása

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?
Részlet a válaszából: […] ...ki – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a helyi önkormányzatfeladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – polgármesteri hivatalban -foglalkoztatottakra (hiszen rájuk a Kjt. hatálya terjed ki).Ugyanakkor sem a Kjt., sem a Ktv. hatálya nem terjed...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Jegyző jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Kinevezett jegyzőnk 2005 júniusától GYES-en van, előreláthatólag 3 évig, munkaviszonya 1996-ban létesült, előzőleg költségvetési szervnél dolgozott közalkalmazottként, és áthelyezéssel került a Ktv. hatálya alá. Ebben az évben körjegyzőséget hozunk létre a szomszédos községgel. Jegyzőnknek is lehetősége lesz a körjegyzői állás megpályázására. Amennyiben nem él ezzel a lehetőséggel, fizethető-e számára végkielégítés? Ha igen, a közalkalmazotti munkaviszonyát is figyelembe kell venni? Mikor kell a végkielégítést kifizetni (a körjegyzőség megalakulásakor, vagy a GYES lejártakor)?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó önkormányzatok megváltoznak, és e változás következtébena körjegyzői tisztségre új pályázatot írnak ki, vagy a polgármesteri hivatal megszűnik,és az érintett önkormányzat részvételével körjegyzőség alakul, illetveterületszervezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 18.

Köztisztviselő átsorolása, illetve nyugdíjazása

Kérdés: Polgármesteri Hivatalnál, költségvetési területen dolgozom. Munkakörömhöz középfokú iskolai végzettség az előírás. Felsőfokú szakképesítést szereztem (mérlegképes könyvelő), átsorolható vagyok-e az ügyintéző II-ből az ügyintéző I-be? 2005. június 30-ával jogosult leszek előrehozott öregségi nyugdíjra. Szeretném a nyugdíjamat megállapíttatni, de nem szeretném a jogviszonyomat megszüntetni, csak 2 év múlva. Kiadható-e a rekreációs szabadság és felmentési idő 2006 júliusától?
Részlet a válaszából: […] Először tekintsük át a kérdező ügyintéző II-es besorolásiosztályból ügyintéző I-es besorolási osztályba történő átsorolásánaklehetőségét.A köztisztviselőt – amennyiben az általános alkalmazásifeltételeknek megfelel (Ktv. 7. §) -, iskolai végzettségének és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.