16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Üzletág-átruházás áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Egy cégcsoport, amelynek Olaszországban van a központja, kereskedelmi tevékenységet folytat Magyarországon áfaregisztrációja útján. A?cégcsoport tevékenységének átstrukturálása érdekében a cégcsoportba tartozó egyik olaszországi csoporttag egy teljes termékcsoporthoz tartozó komplett üzletágát értékesíti egy másik, olaszországi illetőségű csoporttagnak. Mindkét cég rendelkezik magyarországi áfaregisztrációval. Az üzletágátadás az olasz szabályok szerint nem keletkeztet hozzáadottértékadó-kötelezettséget, tekintettel arra, hogy olasz implementálta a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 112/2006/EU irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) vonatkozó 19. cikkét. A felek között megállapított vételár magában foglalja a teljes üzletágat, beleértve azon árukat, amelyek Magyarországra már behozatalra kerültek az üzletágat eladó társaság áfaregisztrációja alatt. Az átadott üzletág részét képező magyarországi árukészlet két áfaregisztrációja közötti áthelyezése eredményez-e Magyarországon áfakötelezettséget? Álláspontunk szerint, tekintettel arra, hogy mind Olaszország, mind Magyarország implementálta a fent hivatkozott 19. cikket, az áruk szabad mozgásának elvét sértené, ha az árukészlet áfakötelezettség alá esne Magyarországon. Ugyanis, ha az üzletág teljes egésze akár Magyarországon, akár Olaszországban lenne, akkor egyik államban sem merülne fel a tranzakció után áfakötelezettség.
2. cikk / 16 Építési szerződés alapján külföldön teljesített ügylet áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Egy Magyarországon gazdasági céllal letelepedett kft. (társaság) építési szerződésben vasbeton szerkezet teljes körű kivitelezésének elvégzésére szerződött lengyel adószám alatt eljáró cégekkel. A szerződött összegek körülbelül 84 százalékát a gyártás, 16 százalékát a szerelés teszi ki. A társaság a Magyarországon részben készen beszerzett, részben saját gyártócsarnokában, valamint alvállalkozók által fémből előállított alkotóelemeket Lengyelországba szállítja, és az építkezések helyszínén a megrendelt szerkezetben összeszereli. A legyártott, megvásárolt szerkezetekkel együtt a szereléshez szükséges kötőelemek, egyéb anyagok döntő többsége is Magyar-országról kerül kiszállításra.
A kiszállított szerkezetek szerelését a társaság alkalmazásában álló munkavállalók, illetve a társasággal szerződött alvállalkozók végzik. Szükség esetén a szerkezetek összeállításához a helyszínen hegesztési munka is történik, melyet szintén a társaság munkavállalói végeznek. A munkavégzés Lengyelországban 2018. április 1-jével kezdődött meg. A 180 napot meghaladó munkavégzésre tekintettel a társaságnak szükségessé vált a lengyelországi adóregisztráció. A lengyel közösségi adószám 2018. szeptember 14-i hatály-dátummal él. A társaságnak telephelyre nem kellett bejelentkeznie, amely információból arra lehet következtetni, hogy a társaságnak általános forgalmi adó szempontjából eddig nem keletkezett gazdasági célú letelepedése. Az elvégzett teljesítésekről teljesítésigazolások alapján havi részszámlák kerülnek kiállításra vasbeton szerkezet ki-vitelezéséről. A vasbeton szerkezetek egy nagyobb beruházás alkotórészét képezhetik.
1. A fenti ügylettel kapcsolatban, a vasbeton szerkezet felépítésével a társaság az Áfa-tv. 32. §-a szerinti fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítést teljesít, vagy a tevékenységet ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak kell tekinteni?
2. A termékek kiszállításával megvalósul-e saját vagyon mozgatása?
3. Más tagállami adószám alatt végzett, külföldi teljesítési helyű szolgáltatások ellenértékét fel kell-e tüntetni az áfabevallás részletező adatai között?
A kiszállított szerkezetek szerelését a társaság alkalmazásában álló munkavállalók, illetve a társasággal szerződött alvállalkozók végzik. Szükség esetén a szerkezetek összeállításához a helyszínen hegesztési munka is történik, melyet szintén a társaság munkavállalói végeznek. A munkavégzés Lengyelországban 2018. április 1-jével kezdődött meg. A 180 napot meghaladó munkavégzésre tekintettel a társaságnak szükségessé vált a lengyelországi adóregisztráció. A lengyel közösségi adószám 2018. szeptember 14-i hatály-dátummal él. A társaságnak telephelyre nem kellett bejelentkeznie, amely információból arra lehet következtetni, hogy a társaságnak általános forgalmi adó szempontjából eddig nem keletkezett gazdasági célú letelepedése. Az elvégzett teljesítésekről teljesítésigazolások alapján havi részszámlák kerülnek kiállításra vasbeton szerkezet ki-vitelezéséről. A vasbeton szerkezetek egy nagyobb beruházás alkotórészét képezhetik.
1. A fenti ügylettel kapcsolatban, a vasbeton szerkezet felépítésével a társaság az Áfa-tv. 32. §-a szerinti fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítést teljesít, vagy a tevékenységet ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak kell tekinteni?
2. A termékek kiszállításával megvalósul-e saját vagyon mozgatása?
3. Más tagállami adószám alatt végzett, külföldi teljesítési helyű szolgáltatások ellenértékét fel kell-e tüntetni az áfabevallás részletező adatai között?
3. cikk / 16 Intézmény által ellátott feladatok kiszervezése és annak munkajogi vonatkozásai
Kérdés: Az intézményünk által ellátott feladatokat egy cég veszi át. Mire jogosult az a közalkalmazott, aki nem szeretne átmenni a céghez dolgozni? Jár-e részére felmentési idő, végkielégítés? Köteles-e a cég átvenni a dolgozókat? Mi történik azzal a dolgozóval, aki az átadás tervezett időpontját követően jogosult lesz a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára, ezért jogviszonyát felmentéssel szüntetnék meg erre tekintettel még az átadást megelőzően? Kinek kell kifizetni részére a járandóságokat, meddig terjed a felmentési ideje?
4. cikk / 16 Gyűjteményértékesítés
Kérdés: Cégünk, az XY Kft. (továbbiakban: Társaság) az egyéb tevékenysége mellett szisztematikus gyűjtőmunkát is végez, melynek eredményeként ezres nagyságrendben rendelkezik az adózás, a számvitel és az irodai életből különböző relikviákkal (szakkönyvek, különféle iratok, tárgyi emlékek). A gyűjtemény egy részét már több szakmai kiállításon is bemutatta a Társaság (ebből némi bevételre is szert tett), illetve a gyűjtemény jó információbázis bármilyen szakmai jellegű kutatáshoz, információs alap lehet reklámokhoz, de használható lehet akár marketingötlet-forrásként is. Profiltisztítás miatt egy másik vállalkozásban szeretnénk az egész gyűjteményt tovább működtetni. Ehhez szükség lenne az egész gyűjteménynek, mint egy egységnek a másik vállalkozásba történő áthelyezésére. Az átvevő vállalkozásnak konkrét üzleti elképzelései vannak a gyűjtemény hasznosításával kapcsolatosan. Mivel az átadó és átvevő cég egyazon tulajdonosi körhöz tartozik, ezért az átadás az átadó könyveiben (eddig üzemkörön kívüli eszközök címén) nyilvántartott bekerülési értéken történne meg. Tekinthető-e ez a gyűjteményáthelyezés egyik vállalkozásból a másik vállalkozásba az Áfa-tv. 17. §-ának (4) bekezdése szerinti üzletág-átruházásnak? Amennyiben nem, alkalmazható-e az értékesítésre az Áfa-tv. XVI. fejezetében foglalt, a használt ingóságok, műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek értékesítésére vonatkozó különös szabályok?
5. cikk / 16 Jubileumi jutalomra való jogosultság áthelyezés esetén
Kérdés: 1977 óta folyamatosan alkalmazásban állok, az említett évben egy vállalatnál helyezkedtem el, ahol a munkaviszonyom 1987-ig állt fenn. Ez utóbbi évben kerültem áthelyezéssel a jelenlegi munkahelyemre, ami korábban tanács vb szakigazgatási szerve volt, jelenleg pedig a polgármesteri hivatal. 1987-ben – az akkori jogszabályi rendelkezés szerint – államigazgatási munkaviszonyt létesítettem, ami a Ktv. 1992. július 1-jei hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonnyá alakult át. A Ktv. 49/E. §-a (2) bekezdésének c) pontja és (3) bekezdése értelmében ez évben kaptam volna meg a 35 éves jubileumi jutalmamat, azonban jelenlegi információim szerint a hatályos törvényi rendelkezések – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) előírásai – alapján nem jár a részemre. A Költségvetési Levelek 2012. június 12-i szám 3192. pontjában írt magyarázat utolsó bekezdése azonban éppen az én "esetemre" (is) utal, miután 1992 előtt, 1987-ben áthelyezéssel kerültem a jelenlegi munkahelyemre. Mindezek alapján – álláspontom szerint – 2012. augusztus 1-jén, amikor a 35 éves időszakom lejárt, a négyhavi jubileumi jutalom megilletett volna engem. Ha így van, kérem ennek a részletes jogszabályi levezetését.
6. cikk / 16 Közalkalmazott besorolása, jubileumi jutalomra jogosító idejének megállapítása – munkaviszonyok figyelembevétele
Kérdés: Egy pedagógusunk 6 év munka törvénykönyves foglalkoztatással, munkaszerződéssel látott el pedagógus munkakört egy nonprofit kft.-nél, amely nem tartozik a Kjt. hatálya alá, így rá nem vonatkozott erre az időre a közalkalmazotti bértábla és a fokozat lépése sem. A kft.-hez F8 besorolási fokozattal került, de a velük kötött munkaszerződésbe ezt nem írták bele, és a 6 év alatt nem sorolták át, "nem lépett" 3 évente, nem számítottak jubileumot és végkielégítést sem. Mi az önkormányzat által működtetett Kjt. hatálya alá tartozó általános iskolába, pedagógus munkakörbe vettük fel, a fizetési fokozatába, jubileumába számítsuk-e bele ezt a 6 év munka törvénykönyves foglalkoztatást vagy sem? "Léphet-e" rögtön F10-be, vagy a hozott papírok alapján ott folytatódik az előrelépés, ahol megszakadt? Most a 25 éves vagy a 30 éves jubileumi jutalomra jogosult-e?
7. cikk / 16 Jubileumi jutalomra való jogosultság
Kérdés: A 2010. április 6-ai Költségvetési Levelekben 2621. számon megtaláltam a korábban feltett kérdésemre a választ. Igen ám, de a hangsúly nálam az 1992. 09. 01-es dátum, ami 1992. július 1-je utánra esik. Igaz, hogy maga a munkaviszony július 1. előtt keletkezett, de a megszűnés, illetve az áthelyezés 1992. szeptember 1-jén volt. 1978. 05. 31-től 1992. 08. 31. napjáig az MGM gyárában dolgoztam, innen kerültem 1992. 09. 01-én áthelyezéssel egy iskolába, majd egy szociális otthonba, ahol jelenleg is dolgozom. Jubileumi jutalomra mikor leszek (vagy lehettem volna már) jogosult?
8. cikk / 16 Jubileumi jutalom, illetve végkielégítés számítása
Kérdés: 1952-ben született nő közalkalmazott jogviszonyai: B.-i Szénbányák 1970-1976, Vállalat 1976-1979. Egyesült Izzó 1979-1980, Autójavító Vállalat 1980-1984, "munkaviszony megszűnt" bejegyzés. Áthelyezés innen folyamatos, Áramszolgáltató 1984-1986, Gimnázium 1986-1989, Polgármesteri Hivatal 1989-1992, Általános Iskola 1992-1998, Polgármesteri Hiv. 1998-1999, Ker. Önk. Ifjúsági és Sportközpont 1999-től jelenleg is. Jubileumi jutalom szempontjából mely évek számítanak? Végkielégítés szempontjából mely évek számítanak? Miként lehet egyértelművé tenni azt a mondatot, hogy az 1992. július 1. előtti munkaviszonyokból, munkáltatókból mi került a Kjt. hatálya alá? Pl. 2008/2241 kérdés: Tervezőiroda miért számítandó be, mert állami? Jelen munkaviszonyból is a Szénbányák, az Autójavító stb. is állami volt.
9. cikk / 16 Tizenharmadik havi illetmény
Kérdés: 2005. április 1-jétől közalkalmazottként dolgozom. 2008. október 15-ével áthelyezéssel másik intézménynél szintén közalkalmazotti státuszban tovább foglalkoztattak, más munkakörben, magasabb illetménnyel. A tizenharmadik havi illetményt október 14-én az első munkáltatóm időarányosan kifizette, az akkori irányadó illetmény szerint. A jelenlegi munkáltatóm – október 14-e után – a tizenharmadik havi illetmény arányos összegét havonta nem folyósította, mivel még nála nem állt fenn három hónapja a közalkalmazotti jogviszonyom. 2009 januárjában visszamenőleg megkaptam az október 15-étől járó illetménykiegészítést. A Kjt. 68. § (4) bekezdés szerint "a tizenharmadik havi illetmény összege a közalkalmazott tárgyév december havi illetményének összegével egyezik meg". Kérdésem, hogy a korábbi, 9 és fél hónapi, alacsonyabb illetmény alapján számolt tizenharmadik havi illetményt nem kellett volna a decemberi illetmény szerint korrigálni? Mindkét intézmény bérszámfejtését a Magyar Államkincstár végzi, az adatok birtokában vannak.
10. cikk / 16 Foglalkoztatás egyidejűleg önkormányzatnál és intézményénél
Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?